Nemzeti nevelés az óvodákban

„A Jézuskát nem erőltetjük”

Belpol

Keresztény értékek, nemzeti szimbólumok, a néphagyományok ismerete – egyebek mellett ezekkel bővül az óvodai nevelés alapprogramja. A minisztérium szerint a módosítást szakmai egyeztetés előzte meg, de az érintett szervezetek erről nem tudnak.

Idén nyáron több új módosítás is bekerült az óvodai nevelés országos alapprogramjába. „A minisztérium a szakmai program módosítását a Nemzeti Pedagógus Karral egyeztette. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar óvodapedagógiai szakmai tagozata jelentős létszámmal rendelkezik, a tagság az ország teljes területét lefedi. A szakmai tagozattól érkezett vélemények az ország különböző lélekszámú településein működő óvodapedagógusok észrevételeit, javaslatait tartalmazta” – áll az Emmi közleményében. A Narancs azonban több forrásból is úgy értesült, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot. „Másfél évvel ezelőtt a Nemzeti alaptanterv tartalomfejlesztő munkacsoportjában érintőlegesen szóba került az óvodai alapprogram is az óvoda-iskola átmenetnél, azonban akkor arra jutottunk, hogy nem szükséges változtatni rajta. Nem tudok arról, hogy bárkit megkérdeztek volna a módosításokról” – állítja Nagyné Szabó Etelka, aki a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségében az óvodákat képviseli. Az alapprogramot legutóbb 2012-ben módosították, ami „tizenöt kiváló elméleti és a gyakorlati óvodai nevelést jól ismerő szakember féléves szakmai munkája alapján készült el, és több szinten szerveződő szakmai vita után került elfogadásra” – ezt már Villányi Györgyné Jutka, a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke, a kisgyermeknevelési szakosztály vezetője mondja, aki szintén nem tudott semmit a most elfogadott változtatásokról.

Népi, nemzeti, keresztény

Az óvodai alapprogram Az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés című fejezetének harmadik szakasza az óvodai nevelés egyik céljaként eddig azt írta elő, hogy a gyermek ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét – ami a hazaszeretet, a szülőföldhöz kötődés alapja. Ennél a résznél új elemként rögzítették a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek és a családhoz kötődés fontosságát. Az óvodai tevékenységek közül a mesélésre vonatkozó részbe bekerült: „…az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.” A Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka című fejezet pedig úgy módosult, hogy a jövőben a műalkotások és népművészeti elemek mellett népszokásokkal, néphagyományokkal és a nemzeti szimbólumokkal is kell foglalkozni. Továbbá a hazai intézményeknek törekedniük kell arra, hogy kapcsolatot építsenek a határon túli magyar óvodákkal, és lehetőség szerint szakmai kapcsolatot tartsanak fent velük.

Az alapprogram nem az intézmények végleges pedagógiai programja, mégis meghatározó: alapelveket fogalmaz meg, amelyek szellemében el kell készíteni a helyi igényekre és sajátosságokra szabott óvodai programot. (Ezt az óvodavezető dolgozza ki a nevelőtestülettel egyetértésben.) Az alapprogram alapján készültek 20 évvel ezelőtt úgynevezett minősített óvodai programok is, amelyeket teljes egészében vagy részben átvehettek az intézmények, és amelyek – alternatívát biztosítva – ma is jól működnek.

Az új módosításokkal sokan nincsenek kibékülve. A Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke szerint érthetetlen, hogy miért kellett betenni az alapprogramba a magyar népmeséket, népdalokat, és külön hangsúlyt fektetni a hazafias nevelésre, illetve a nemzeti identitásra. „Ez eddig is jól ment az óvodákban, a gyerekek március 15-én kokárdát rajzoltak, és természetesen tanultak népdalokat is” – emlékeztet a szakember, aki úgy látja, hogy a keresztény értékek kiemelése teljesen felesleges, hiszen minden felekezetnek van saját óvodája, amelyek vallási értékeiknek megfelelő helyi programmal dolgoznak. „Nem indokolja semmi, hogy egy világi óvodában a keresztény vallást erőltessék” – mondja az alelnök. „Intézményünkben a néphagyományokkal ismerkedés hosszú évek óta jól működik. Foglalkozunk a különböző jeles napokkal is, ennek megfelelően tartjuk a Luca- napot, Márton-napot és a farsangot is, de a nemzeti ünnepek sem maradnak ki, a gyerekek március 15-ére magyar zászlót színeznek, és egyebek mellett megismerkednek a huszárviselettel is” – meséli egy budapesti intézmény óvónője, aki név nélkül nyilatkozott lapunknak.

A keresztény értékek hangsúlyozása sokak számára érthetetlen. „Ezt nem teljesen tudom értelmezni. Meséljünk a gyerekeknek a tízparancsolatról? Mi a karácsonyt is nagyon óvatosan kezeljük, hiszen hozzánk járnak zsidó és keresztény gyerekek egyaránt, illetve több olyan óvodásunk is van, akinek a családja egyáltalán nem vallásos. Ennek megfelelően mindenki elmondja, hogy karácsonykor ki hozza neki az ajándékot. Van, akihez angyalok jönnek, másnál a Télapó jár, tehát a Jézuskát nem erőltetjük” – mondja egy másik, szintén névtelenséget kérő óvónő.

A határon túli magyar óvodákkal való kapcsolattartástól egyik megszólalónk sem zárkózott el, bár azt mindenki hangsúlyozta, hogy erre egyelőre sem idejük, sem anyagi forrásuk nem lesz, úgy látják, célszerűbb lenne inkább külföldi intézményekkel szakmai kapcsolatot ápolni, még ha természetesen ennek is van anyagi vonzata.

Villányi Györgyné Jutka a bekerült módosításokról megjegyezte: ha már mindenképpen változtatni akart a minisztérium az alapprogramban, akkor nem ártott volna olyasmivel foglalkozni, aminek valódi haszna lehetne. Például a digitális eszközök alkalmazásával. „A számítógépek használata a szem-kéz koordináció fejlesztése érdekében nagyon hasznos lenne a speciális nevelésű gyermekeknél, vagy azoknál, akik egy korábbi kudarcélmény miatt nem mernek ceruzát fogni. Ha gyermek a számítógépen tökéletesen ki tudná színezni a rajzát, az sikerélményt okozna neki, és nagyobb kedvvel próbálkozna gép nélkül, papíron színezni. Így ezen a területen nem lenne később lemaradása” – állítja a szakember.

 

Hiányos nevelés

„Azért is lett volna jó, ha egyeztetnek az óvodai képviselettel az alapprogram módosításáról, mert a szociális nevelés terén szükséges lenne néhány fontosabb változtatás. Azt látjuk ugyanis, hogy manapság a szülők elhanyagolják az otthoni nevelést, ami kihat a gyermek viselkedésére, de súlyosabb probléma, hogy sokan úgy jönnek óvodába, hogy nem szobatiszták” – magyarázza Nagyné Szabó Etelka. A Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja szerint szorosabban kellene együttműködni a szülőkkel, és segíteni őket abban, hogy szociálisan megfelelően fejlett gyerekek kezdjék meg az óvodát. „Egy hároméves gyermeknek tudnia kellene önállóan öltözködni és étkezni, de a játékban való együttműködésben is tapasztalunk elmaradásokat. Nagyon okos és értelmes gyerekek jönnek az óvodába, de az említett területeken nagy hátrányuk van” – folytatja Nagyné. Az általunk megkérdezett gyakorló óvónők is hasonló tapasztalatokról számoltak be. „Azt látjuk, hogy otthon nincsenek szabályok, és ebből kifolyólag határok sem. A legtöbb gyereknek gondja van az indulatkezeléssel, és nem képesek a kooperációra” – meséli egyikük.

E bajokra az új módosítások nem térnek ki – ellenben a minisztérium annyira fontosnak tartja a hazafias nevelést, hogy ehhez saját gyártású kisfilmeket is készítenek. „A nemzeti köznevelésről szóló törvény és a módosított óvodai nevelés országos alapprogramja elsődleges célként tűzte ki az óvodáskorú gyerme­kek egészséges fejlődésének elősegítését, amelynek a miniszter útmutatása szerint az egészséges életmódra nevelés mellett fontos része a játékos formában történő lelki nevelés, a szülőföldhöz kötődés. Ezért az alapprogram az óvodai nevelés mindennapi gyakorlatába illeszti a magyar népmesék, versek és mondókák, hagyományőrző népi játékok, dalok megismerését. Ezt a munkát a minisztérium többek között saját gyártású kisfilmek készítésével is elő kívánja segíteni, melynek [sic!] előkészületei már folyamatban vannak” – áll az Emmi közleményében, hozzátéve, hogy hamarosan minden óvodába eljuttatják ezeket a filmeket – amelyekről egyébként senki nem tud semmit. Érdeklődtünk a minisztériumnál, hogy pontosan milyen jellegű filmekről van szó, illetve mindezt kötelező lesz-e használniuk az intézményeknek, de nem kaptunk választ. „Szakmailag problémásnak tartom, hogy kisfilmeket kellene használnunk, hiszen az óvodáskorú gyermeknek az a legjobb, ha közösen végzett tevékenységeken keresztül, játékosan tanul. Nem tanácsos beültetni egy kisgyermeket valamilyen film elé, mert ebben a korban nem biztos, hogy a látottakat megfelelő módon értelmezi, az is lehet, hogy egy-egy képtől megrémül. Ezért is lenne jó tudni, hogy pontosan kik készítik ezeket a filmeket” – mondja a Magyar Pedagógiai Társaság alelnöke. De az általunk megkérdezett két óvónő sem örül a kisfilmeknek. „Mi nem hallottunk erről, de ha megkapjuk a filmeket, akkor azzal a mozdulattal szépen el is tesszük a fiókba. Egyébként nem ártana tudni, hogy azok, akik készítik a filmeket, értenek-e egyáltalán ehhez a korosztályhoz” – jegyzi meg egyikük.

 

Levél a miniszternek

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nyár elején szép gondolatokat fogalmazott meg: a daganatos és egyéb betegségek megelőzése már az óvodai nevelésben is meg kell, hogy nyilvánuljon azzal, hogy a pedagógusok természetessé teszik az egészséges életmódot. Éppen ezért népegészségügyi programot hirdetett meg. Az óvodapedagógusok körében mindez meglehetős visszatetszést keltett, hiszen az egészséges életmódra nevelés régóta szerves része az óvodai programoknak – az igazi gond az, hogy a szűkös források miatt csak akkor jut a gyermek friss gyümölcshöz, ha a szülő külön hoz neki. „El sem tudja képzelni, hogy az országban milyen erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a gyermekek mindent megkaphassanak, annak ellenére, hogy jelenleg is több száz óvodapedagógus hiányzik a rendszerből. (…) Tudja, mindennapos az, hogy a reggeli vagy az uzsonna csak vajas kenyér, bármilyen zöldség, felvágott, lekvár stb. nélkül, az ebéd minőségével kapcsolatban pedig sok intézményből van folyamatos panasz” – áll aktív óvodapedagógusok Káslerhez írott nyílt levelében, amelyben felsorolják a rendszert érintő problémákat. Például azt, hogy az óvodáknak nincsen pénzük vécépapírt, fogkrémet és hasonló tisztasági szereket vásárolni, ezért a tisztasági csomag árát rendszeresen a szülők állják. Az Emmi nyár végén közleményben tudatta, hogy a kormány mintegy 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít az óvodák fenntartói­nak a 2019-es költségvetésben.

Csakhogy a működési támogatás emelése nem old meg minden problémát. A nyílt levél írói és az általunk megkérdezett óvodapedagógusok is arra panaszkodnak, hogy a túlzott adminisztratív terhek megnehezítik a mindennapi munkát, nem beszélve arról, hogy a munkaerőhiány miatt a legtöbb óvodában egész nap egyetlen óvónő van egy csoporttal, pedig az ideális felállás, ha van egy délelőttös és egy délutános kolléga. Káslertől tehát azt kérték a levél írói, hogy a minisztérium csökkentse a pedagógusokra háruló adminisztráció mértékét, és fizesse ki a kötelező óraszám (32) feletti túlórákat, illetve emelje a kezdő óvónők fizetését. „Nem csoda, hogy senki nem akar óvónőnek menni, hiszen ez a munka nagy felelősséggel és terheléssel jár, de egy pénztáros is jobban keres, mint mi. Úgy viszont nehéz minőségi munkát végezni, hogy az ember közben azon gondolkodik, éppen miről mondjon le. Amennyire látom, a volt csoporttársaim közül már nagyon kevesen vannak a pályán. Inkább elmentek szülni, vagy más munkájuk van. Gyakran én is elgondolkodom azon, hogy abba kéne ezt hagyni” – fakadt ki az egyik megszólalónk.

A módosított alapprogram miatt az intézményeknek át kell majd nézniük saját helyi programjukat, és lehetőségeikhez mérten változtatniuk azon. „Nekünk bevált, jól működő nevelési programunk van, ezért csak a legszükségesebb változtatásokat fogjuk beemelni” – mondja az egyik önkormányzati intézmény pedagógusa.

Neked ajánljuk