„Én csak a jelölt vagyok, ebbe a kampányba ti tettétek bele a melót, amit nagyon köszönök. Nagyon sokat kaptam ez alatt a kilenc hónap alatt. Beledöglöttünk, de mindent megtettünk, igazi csapat, sőt család lettünk. Ha nyerünk, az miattatok lesz, ha vesztünk, miattam és amiatt, hogy jelenleg ennyit tud az ellenzék. De bárhogy lesz, maradjunk együtt!” Ezek a mondatok a választás előtti pénteken, valamivel reggel 8 óra után hangzottak el Karácsony Gergely szájából, amikor köszönetet mondott a központi kampánystábnak.
A nagyjából 15–20 emberből álló csapat január óta dolgozik együtt. Minden hétköznap egy operatív megbeszéléssel indították a napot reggel 8-kor a Párbeszéd Várfok utcai irodájában. „A jelölt”, ahogy maguk között Karácsonyt nevezték, majdnem mindennap megjelent, ahogyan a központi kampánystáb legfontosabb tagjai is: volt újságírók, kommunikációs szakemberek, programkoordinátorok, politológusok, elemzők. Ők ültek múlt pénteken is kimerülten, de lelkesen a szórólaphegyek, Karácsony Gergely-es sárga kabátok, kávésbögrék között arról vitatkozva, hogy mi történjen a hátralévő két napban.
Először fapados
„Gergő nagyon fegyelmezett és jól viseli, pedig te is látod, mennyire fáradt” – mondja Dorosz Dávid, a stáb egyik kampányfőnöke. Dorosz és Karácsony még az LMP-ből ismerik egymást. Dorosz parlamenti képviselő volt, majd követte Karácsonyt az LMP-ből a Párbeszédbe. 2014 után vállalkozásba kezdett, élt az Egyesült Államokban, ahol kampánytapasztalatokat is szerzett. A magyar politikai életből akkoriban kivonta magát.
| ||
„Idén januárban eladtam a cégem és új feladat után néztem. Akkor keresett meg Gergő azzal, hogy indul a főpolgármesteri székért, segítenék-e neki a kampányban. Azért vállaltam, mert hittem abban, hogy a stábbal néhány hónap alatt sokat tehetünk a NER lassú lebontása érdekében. A barátaim háromnegyede már Londonban él. Nagyon kellett most egy jó eredmény.” Dorosz „vitte a gyárat”, ahogy fogalmazott, főként az újszerű eszközöket is alkalmazó mozgósítás megszervezésére és a több platformon futó, adatelemzésen alapuló online kampányra fókuszálva.
A másik kampányfőnök Gál J. Zoltán, aki volt újságíró, majd 2002–2008 között az MSZP képviselője, egy időben Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökök legszűkebb stábjához is tartozott, majd 2010 és 2017 között a Vasárnapi Hírek főszerkesztője lett. Ő már a tavalyi országgyűlési választások kampányában is együtt dolgozott Karácsonnyal. „Akkor egy szétesett struktúrát kellett a végén összefogni, az más helyzet volt, nem volt jó élmény. Az viszont egyből látszott, hogy kiválóan tudunk együtt dolgozni Gergővel, így egyértelmű volt, hogy januártól is együtt folytatjuk. Viszont megmondtam neki, hogy csak akkor tudok segíteni, ha beledöglik. Így is lett, rengeteget dolgozott, de megcsinálta.”
Gál a stratégia és a kommunikáció irányítása mellett a szövegekkel és a hosszabb beszédekkel is foglalkozott. Mint Karácsony elmondta, soha senki más szövegét nem tudta eddig elmondani, csak azt, amit saját maga írt; Gál az első, akivel ez a fajta összhang megvan. „A rövidebb beszédeknél csak átbeszéltük a témát és néhány mondatos paneleket adtam Gergőnek, sok spontán elemet szőtt bele, sok részt ő talált ki, egyre jobban belejött. A hosszabbaknál pedig adtam neki egy vázlatot, amit saját szájíze szerint átszerkesztett, együtt végleges formába öntöttük és végül megtanulta” – meséli Gál. Hozzáteszi, Karácsony néhány kommunikációs tréningen is részt vett, a fontosabb beszédek előtt Batiz András tréner, egykori televíziós műsorvezető tartott neki felkészítőt. A fontosabb interjúk vagy viták előtt pedig vele és Murányi Andrással, a Népszabadság volt főszerkesztőjével játszották el a beszédhelyzeteket.
Murányi szintén „belsős”, 2018 októbere óta ő a Párbeszéd kommunikációs igazgatója, sőt belépett a pártba is. „Tudtam, hogy ez veszélyes terep, hiszen ha átállok erre az oldalra, akkor nincs visszaút az újságírásba. De azt gondoltam, hogy a Párbeszéd és Gergő személye az egyetlen értékelhető és normális politikai termék ma Magyarországon. Tudja, mit akar, és azt tisztességesen végre is hajtja.”
Murányi nagyjából 12 fős csapatot irányított amolyan operatív menedzserként: egy ember a rendezvényekért felelt, egy a szövegekért, volt egy videós, több sajtómunkatárs és négy fő, aki a közösségi médiafelületeket kezelte, posztolt, videózott, élő közvetítéseknél asszisztált. Az utóbbira nagy hangsúlyt fektettek, Murányinak ugyanis az volt az alapvetése, hogy mindent „élőzni”, dokumentálni kell, folyamatosan jelen kell lenni a közösségi médiában. „Azt akartuk ezzel megmutatni, hogy ugyanolyan ember, mint te vagy én, ugyanolyan inget visel, ugyanúgy beszél és nevet vagy bosszankodik, mint bárki más.” A 9 hónap alatt számtalan poszt került ki a közösségi médiába (csak a választás előtti szombaton, amikor Karácsony reggel 7-től este 10-ig bejárta mind a 23 fővárosi kerületet, 33 poszt ment ki a Facebook-oldalára), legalább 120 videót készítettek és nagyjából 300 élő adást.
„A végére egy igazi mechanikus kontentgyár lettünk, de az elején elég esetleges és kezdetleges volt minden. Gergő január 4-én jelentette be a Partizánban, hogy indul, január 5-én reggel 8-kor pedig már a Lehel téri piacon álltunk mínusz 8 fokban, hogy megcsináljuk az első live-ot. A videós késett, én kezdtem el az élő adást egy telefonnal, a hidegtől remegő kézzel. Elég fapados üzemmódban toltuk, a végére viszont nagyon automatikus és profi lett minden” – meséli Murányi.
A stábban dolgozó 15–20 ember magját azok alkotják, akik egyébként is a Párbeszédnél dolgoznak, de többen kívülről érkeztek, ahogyan Gál is. Vagy Ibolya Tamás, aki egy éve költözött haza Koppenhágából, ahol először diplomataként dolgozott, majd a dán új baloldali párt kötelékébe került, kampányban azonban sosem vett részt. „Itthon is a közéletben akartam tevékenykedni, tudtam, hogy folytatni akarom az értékalapú munkát, amit Dániában elkezdtem.” Egy Karácsonnyal közös ismerősük mutatta be őket egymásnak, a kampányba ő is januárban csatlakozott be. „Ha definiálnom kellene magamat, akkor én vagyok a kampány krónikása: mindent csinálok, ami az írással kapcsolatos.”
Ibolya részt vett a Facebookra szánt vagy a csapat számára előállított belső szövegek írásában, ő felelt az értekezletekről készült memókért. „Gergővel egy platformon vagyunk, ismerem már a gondolkodását, sokszor mondtuk is viccesen, hogy akkor én most megírom, mit gondolunk közösen erről vagy arról a témáról.” Ibolya Tamás arról is mesélt, mit használ a kampányban a dán tapasztalatokból.
| ||
„Tematikailag azt, hogy a zöldügyek ne csak megoldandó problémák legyenek, hanem a zöldgondolkodás legyen a problémák megoldásának a kerete. Azt hiszem, sokat segített, hogy tapasztalatlan voltam egy kampány megszervezésében, és hoztam magammal egy jó nagy adag idealizmust is. Kulcsfontosságú volt, hogy sokféle ember jött össze ebbe a csapatba, különféle háttérrel, más-más szemlélettel közelítjük meg a dolgokat. Emiatt persze voltak viták, de a megoldások sokkal színesebbek lettek, mintha mindenben egyetértettünk volna.” Ibolya azt mondja, a kampánycsapatban megtalálta a közösségét és az ügyét is. A kezdeti időszakban a programalkotásban is segédkezett, augusztus végétől pedig egyfajta személyes asszisztenssé avanzsált Karácsony mellett: végigjárta ő is a 23 kerületet, ha kellett, a csapat kávéellátmányát intézte, ha kellett, szöveget gyakorolt a jelölttel, miközben szólt a kocsiban az AC/DC.
Következetes stratégia
Kívülről érkezett Balogh Samu várostervező is, aki Ibolyához hasonlóan külföldi tapasztalatszerzés után csatlakozott a kampánycsapathoz. A program megírásáért felelt, ami 20–25 főből álló szakmai tanácsadó testület munkája alapján állt össze, több fejezetet írt belőle Karácsony is. A programírás decemberben elkezdődött, januárra, az előválasztás első fordulója előtt készen is volt. A program bemutatása után Balogh, ahogy mindenki más is, egyéb feladatokat is kapott: „megoldóember” lett, ő tervezte meg például a 23 kerület bejárását, ő koordinálta a programokat.
Év elejére nemcsak a program állt össze, hanem a kampány stratégiája is. „Januárban lefektettük az alapokat, meghatároztuk, milyen úton szeretnénk haladni, és októberig azon mentünk végig – mondja Gál, majd hozzáteszi, természetesen a napi történések befolyásolták a kampány menetét, de nagy kanyarok nem voltak ahhoz képest, amit az év elején kitaláltak. – Az előválasztás és az EP-választások eredményei hatással voltak a kampányra, de nagy stratégiai dilemmák nem voltak az elmúlt 9 hónapban.” Ehhez az is kellett, hogy a stáb ne éljen a saját buborékjában, legyen visszajelzés olyan emberektől, akik ismerik ugyan Karácsonyt és az elképzeléseit, de nem dolgoznak napi szinten a kampányban. Ebben segített például a Republikon Intézet több munkatársa, más politikai tanácsadók – és persze a közvélemény-kutatások.
Ezekért Róna Dániel politológus felelt, aki az előválasztás második fordulója után, júniusban csatlakozott. Karácsonnyal régről ismerik egymást, ő volt a szakdolgozatának témavezetője, közös publikációjuk is volt. 2017–18-ban már dolgozott a párttal, majd a Momentum tanácsadója lett, most pedig a központi kampány munkáját segítette. „Több közvélemény-kutatóval dolgoztunk, rendeltünk kutatásokat Závecz Tibortól és másoktól is, egészen a kampány végéig. Nemcsak a párt- vagy a jelöltpreferencia érdekelt bennünket, hanem a célcsoportot is megpróbáltuk feltérképezni. Arra kerestük a választ, milyen üzenettel lehetne megszólítani az embereket, és kik lehetnek a bizonytalan szavazók.”
Az adatok alapján úgy tűnt, a 35 év alattiak és 60 év felettiek tartoztak a bizonytalan szavazók csoportjába (akik közül sokan elmondták a kutatásban, hogy kedvelik ugyan Karácsonyt, ellenzéki érzelműek is, mégsem biztosak abban, hogy rá szavaznának), főként a nők és a szakmunkás végzettséggel rendelkezők, a külsőbb kerületek lakosai. A kutatások után ezért ezekre a csoportokra több közösségi médiás hirdetést targetáltak, ahogyan az is kiderült a felmérésekből, hogy a zöldüzenetekre sokan fogékonyak, így a beszédekben, Facebook-posztokban azokat is jobban hangsúlyozták.
| ||
„Az adatok alakították ugyan a stratégiát, de nagy fordulatot valóban nem vettek az előre lefektetett alapok – véli Róna. – Hogy konkrét példákat említsek: azt, hogy Tarlós Istvánt bábnak nevezzük, szintén egy kutatás előzte meg, ahol azt kérdeztük, milyen percepciójuk van a budapestieknek a jelenlegi városvezetőről.”
A kutatásokban arra is választ kerestek, kik lehetnek azok a politikusok, akik például egy-egy támogató videó segítségével olyan szavazókat szólíthatnak meg, akiket Karácsony nem tudna. „Molnár Zsolt vagy Kunhalmi Ágnes aktív szereplője volt a közös ellenzéki kampánynak, de ők nagyjából ugyanazt a réteget tudták megszólítani, mint Karácsony. Fekete-Győr András viszont másokat is, nem azt az MSZP–DK-szavazóbázist, akik közül sokan egyébként is nagy eséllyel szavaztak Karácsonyra.” A momentumosok jelenlétének ebből a szempontból is nagy jelentősége volt: amellett, hogy fontos szövetségesként tekintettek rájuk, az új szavazók megszólítása is cél volt.
A kampány hangneme az idő haladtával némiképp megváltozott. Karácsonyt nemcsak azzal támadta a Fidesz, hogy alkalmatlan vezető, hanem azzal is, hogy afféle mama kedvence, hogy túlságosan jófiú a politikai pályához. Ezért a választáshoz közeledve Karácsony tudatosan keményebb lett. „Gergő nem egy vicsorgó political animal, azt mindenki tudja róla. Gondolkodó, érzelmes alkat, a kedves srác a szomszédból, de felkészült, elvszerű vezető” – mondja Gál, aki szerint sikeres kampányt csak úgy lehet csinálni, ha a jelölt önazonos marad, különben hiteltelen lesz az egész. „Egy idő után viszont azt tanácsoltuk neki, fogalmazzon erősebben, a sok aljassággal nem lehet udvariaskodni. Amikor megkérdeztem tőle, mit tett azzal, aki fenyegette, azt felelte dühösen, hogy kivágtam, mint macskát szarni. Mondtam, hogy akkor ezt kell mondani nyilvánosan is, ő pedig elfogadta és beleállt.”
A szomszéd fiú imázs népszerűnek bizonyult. Az utolsó hetekben számtalan kitelepülésen, piacjáráson, kerületi programon láttuk mi is, hogyan fogadják a budapestiek Karácsonyt: autogramot kérnek tőle, ugyanúgy közös fotókat készítenek vele a rákospalotai nyugdíjasok, mint a gördeszkás tinédzser fiúk az Örsön, a piros lámpánál az autókból kikiabálnak, hogy „Hajrá, Gergő!”, az idősebb hölgyek pedig azért aggódnak, mert „nagyon nyúzott az arcod, pihenjél is, olyan idős vagy, mint a fiam, én rád szavazok!”.
Igazi csapat
„Gergő abszolút részese volt a napi munkának, a kampány és a program alapjai is az ő vízióját tükrözik: zöld, baloldali és szociális. A kutatások alapján meghatároztuk azt a három nagy ügyet, amihez mindig visszatértünk: a Tiborcz-adót, a stadionstopot és a zöld Budapest koncepciót. Egyébként pedig két választói csoport igényeit kellett egyszerre kielégítenünk” – meséli Gál.
„Az egyik – veszi át a szót Dorosz – az a csoport, aki a helyi ügyekkel foglalkozik, akit zavar, hogy Budapest nem a megfelelő városvezető kezében van, hogy nincs a hármas metrón légkondi, a másik pedig az, aki erre a választásra Orbán elleni népszavazásként gondolt. Ezt úgy fogalmaztuk meg, hogy a kátyú és a remény kampányát kell megcsinálnunk. Mindezt úgy – folytatja Dorosz –, hogy a Fideszhez képest mind anyagi, mind humánerőforrásban erős lemaradásban voltunk. Pénzben nem lehetett őket megelőzni, ezért ésszel és technológiával kellett.” Ahhoz, hogy pontos kimutatás szülessen arról, mennyit költöttek a kampányra, még kell néhány hét, de nagyjából 160–165 millióval számoltak a stábtagok. Hozzátették, a mikrodonációs kampány minden várakozásukat felülmúlta, főként az utolsó két hétben.
| ||
A stáb több olyan kampánytechnikát alkalmazott, amit eddig az ellenzék még nem: az utolsó napokban például több száz aktivista telefonálta végig azokat, akik a stáb építette adatbázisban szerepeltek. Először Karácsony Gergely, az ellenzéki polgármesterjelöltek vagy az olyan támogatók, mint Alföldi Róbert hangján ún. robocallokkal végigtelefonálták a budapesti telefonkönyvet, majd akik egy gombnyomással beleegyeztek, hogy visszahívhatják őket, az utolsó napokban hívásokat kaptak az aktivistáktól. Ők gyors kérdésekkel és érvekkel próbálták szavazásra buzdítani a választókat. A pártok a saját adatbázisukat telefonálták végig – az adatvédelmi szabályok értelmében ezeket a listákat nem oszthatták meg egymással.
„50–100 ezer támogató közül rekrutáltuk az aktivistáinkat, ők voltak azok, akik visszajeleztek, hogy tudnak segíteni plakátolásban, telefonálásban, utcai jelenlétben” – meséli Gál. Emellett a feliratkozókat SMS-ben keresték meg, ha segítségre volt szükség, és egy chatbotot is bevetettek, amely Karácsony nevében küldött Facebook-üzeneteket az eseményekről, tudnivalókról. A véghajrában a kitelepüléseket is átalakították, újabb plakátokat helyeztek ki az utcákra, szórólapokat osztottak, a nagy csomópontoknál LED-es sátorral kampányoltak és az online hirdetéseket is megsokszorozták. A stábtagok visszaemlékeztek arra is, amikor a Párbeszéd irodája előtt megjelent egy támogatójuk több száz Karácsony Gergely feliratú tollal, és elmondta: nem meri nyíltan támogatni őket, de ezekkel a tollakkal igyekszik segíteni.
„Nem volt egyszerű időszak, ilyen hosszú és intenzív, két előválasztást is tartalmazó kampányt még senki nem csinált Magyarországon, ráadásul a 15–20 ember 40–50 ember munkáját végezte” – mondja Dorosz, majd megjegyzi, mindez azonban igazi csapattá kovácsolta őket, és a pártok közötti meglepően gördülékeny együttműködés mellett az volt a legpozitívabb élmény, hogy mindenki maximális erőbedobással dolgozott. „Nehezek azok a pillanatok voltak, amikor láttuk, hogy valamire nagy szükség volna, de egyszerűen nincs emberünk, aki megcsinálja.” Gál hozzáteszi, „szerintem mindannyian kihordtunk két infarktust lábon”.
Ibolya Tamás szerint az is dilemmát okozott, hogy nem akartak-e túl sok üzenetet átvinni, és sikerült-e a legfontosabb problémákra fókuszálni. „Az én legrosszabb élményem egyértelműen az volt, amikor a katasztrofális EP-választási eredmény után próbáltuk összeszedni magunkat és a következő hetek programját. Majd amikor ez nagy nehezen sikerült, jött az üzenet, hogy a DK Kálmán Olgát támogatja és jelöli az előválasztásra. Akkor teljesen széthullottunk, ott tényleg azt hittük, vége – meséli Murányi András. – Négy órával később aztán következett a kampány legszebb pillanata, amikor egy videót vettünk fel Gergővel a képviselői irodaházban. Láttam, hogy teljesen szét van esve. Rákiabáltam, hogy úgyis megcsinálod, gyere, vegyük fel ezt. Akkor felszívta magát és újjászületett, jó lett a videó, később remekül teljesített az előválasztási vitán, egyszerűen csak ment előre. Ha feszültség van, verseny, és érzi, hogy tétje van a dolgoknak, akkor rendíthetetlenül megy előre – ebben az egyben hasonlít Orbán Viktorra.”
| ||
Gál szerint persze voltak hibák, mint minden kampányban, de arra a kérdésre, hogy megtettek-e mindent a győzelemért, egy héttel a vége előtt is igen volt a válasz. Karácsony ugyanezt mondta néhány nappal október 13. előtt, hozzátéve, ragaszkodik ehhez a csapathoz, és ha megválasztják főpolgármesternek, együtt folytatják a munkát – „hiszen én csak a jelölt vagyok”.
(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap választások utáni, 2019. október 17-i számában jelent meg, most újraközöljük online is.)
| A nagy összefogás Karácsony Gergely idén január 4-én jelentette be, hogy indul a főpolgármesteri székért. Az előválasztás első fordulójában Horváth Csabával mérkőzött meg, ahol a szavazatok több mint 80 százalékát megszerezte. Április 6-án az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum bejelentette, hogy közösen indulnak az októberi önkormányzati választáson, az LMP és a Jobbik ekkor még nem döntött. A májusi EP-választás eredménye azonban arra sarkallta az utóbbi két pártot is, hogy beálljanak az összefogásba. Az előválasztás második fordulójában hárman indultak: Kálmán Olga a DK támogatásával, Kerpel-Fronius Gábor a Momentum színeiben és Karácsony Gergely. Júniusban ismét Karácsony nyert több mint 33 ezer szavazattal. Ettől kezdve nem volt kérdés, hogy a hat ellenzéki párt őt támogatja. Megegyeztek a 23 kerület polgármesterjelöltjeiben is (az MSZP 10, a DK 6, a Momentum 3, a Párbeszéd és a Jobbik 1-1 jelöltet állíthatott, és indult két civil is: Pikó András és Baranyi Krisztina), továbbá a 289 budapesti egyéni képviselő személyében (MSZP 79, DK 70, Momentum 60, Párbeszéd 30, Jobbik és LMP együtt 50). Az LMP polgármesterjelöltet nem adott Budapestnek, de minden kerületben jutott neki egy-egy képviselőjelölti hely. A Jobbik nem állt be aktívan a nagy fővárosi együttműködésbe, de nem indított rá senkit Karácsonyra, a kerületek közül pedig egyedül az V. kerületben indult jobbikos színekben polgármesterjelölt az összellenzéki jelölt ellen. Ott, ahol a Jobbik állított jelöltet az összellenzéki induló mellett (és vele szemben), az szintén megegyezés alapján történt. |
