A Képviselői Irodaház előtt nem árusítható a Fedél Nélkül?

  • narancs. hu
  • 2018. október 15.

Belpol

El akarták vinni a hajléktalant a Képviselői Irodaháztól, mert rossz helyen árulta a Fedél Nélkült.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a hétfői plenáris ülésen napirend előtt szólalt fel. Beszédében érintette az új hajléktalanszabályokat is. Hétfőtől szabálysértés az utcán élni, a harmadik figyelmeztetés után a hajléktalant közmunkára vagy elzárásra ítélhetik. Sőt, a holmiját meg is semmisíthetik.

Tóth a parlamenti felszólalásában azt mondta, épp idefele jövet látta, hogy el akarták vinni a Képviselői Irodaháztól Kálmán bácsit, vagyis Sütő Kálmánt, mert tiltott helyen árulta a Fedél Nélkült – szúrta ki a HVG.

Sütő évek óta árulja az irodaház előtt a hajléktalanújságot, a HVG korábban már készített vele egy interjút.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.