Nem tartja megalapozottnak a kormány a kegyes halálért a strasbourgi bírósághoz forduló Karsai Dániel alkotmányjogász kérelmét, arra kéri a testületet, nyilvánítsa elfogadhatatlannak, vagy állapítsa meg, hogy az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász emberi jogai nem sérülnek azzal, hogy Magyarországon nem megengedett az eutanázia
– ez derül ki a nyilvánosságra hozott ellenkérelemből.
Mint ismert, a 46 éves Karsai Dánielnél tavaly diagnosztizálták az ALS betegséget, ami a központi idegrendszer mozgásért, beszédért, nyelésért és légzésért felelős izmainak pusztulásával, az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadásával jár. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek és a halál fulladás miatt következik be. A betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, így nem is gyógyítható.
Karsai Dániellel készült interjúnk itt olvasható.
Ahogy a 46 éves ügyvéd korábban kiemelte, a betegség rendkívül megalázó, az önállóságtól egyre jobban megfosztó élethelyzetbe sodorja. Utolsó szakasza gyakorlatilag vegetatív létezés, bármiféle tudatos aktivitás vagy kommunikáció lehetősége nélkül.
A strasbourgi bírósághoz azért fordult, mert
személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti.
A magyar kormány erre a kérelemre adta be az ellenkérelmét (ezt hivatalosan Észrevételeknek hívják). Az állam képviseletét az ügyben Tallódi Zoltán, az Igazságügyi Minisztérium Emberi Jogi Főosztályának vezetője látja el. A dokumentumot – eredeti nyelven és magyarra fordítva Karsai Dániel saját Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra.
Karsai posztjában azt is írta, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) kétnaposra bővítette a tárgyalást.
Az első napon, november 27-én szakértőket is meghallgatnak majd: Sándor Judit bioetikust és Regis Aubris palliatív-ellátás szakértőt. Az EJEB továbbá két szervezetnek megengedte a beavatkozást, azaz írásbeli észrevételek benyújtását. Az egyik a svájci Dignitas, mely tagjainak segít az asszisztált öngyilkosságban, a másik pedig a European Centre for Law and Justice.
A magyar kormány lényegi állítása az, hogy "a Bíróság által a jelen ügyben felvetett valamennyi kérdésre a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyben hozott ítéletben már válaszoltak". A brit Diane Pretty a 2000-es évek elején került az Egyesült Királyságban az eutanáziára vonatkozó törvényekről szóló vita középpontjába. Megpróbálta megváltoztatni a brit törvényeket, hogy véget vethessen saját életének, mert halálos betegsége, a motoros neuronbetegség miatt óriási fájdalmai és egyéb problémái voltak. Azt mondta: "Gyors, szenvedés nélküli halált szeretnék, otthon, a családom körében." A brit bíróságok nem fogadták el Pretty érveit, és a Lordok Háza, Nagy-Britannia legfelsőbb bírósága végül elutasította az ügyét. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult ő is. A testület a Pretty kontra Egyesült Királyság ügyben úgy ítélte meg, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem biztosít jogot a halálhoz, így az ehhez a bírósághoz benyújtott fellebbezése szintén sikertelen volt. Pretty 2002. május 11-én, 43 éves korában halt meg, addigra egy sor tüdő- és mellkasi probléma miatt teljesen leépült.
