A kormány szeretné, de nem kell leállni az adatigényléssel!

  • narancs.hu
  • 2015. július 16.

Belpol

Megnehezíti, de nem teszi eleve reménytelenné a közérdekű adatigénylést a múlt héten módosított infotörvény. A Tordai Csaba alkotmányjogásszal készített interjú teljes szövege a ma megjelent Magyar Narancsban olvasható.

A múlt hét elején fogadta el a parlament az információ­szabadságról szóló törvény módosítását, amely sokak szerint ellehetetlenítheti a közérdekű adatigényléseket. Az Átlátszó jogi munkacsoportjának vezetője viszont úgy látja, a kormányzat minden erőfeszítése ellenére is érdemes adatigényléseket előterjeszteni, a bíróságokon sikerrel küzdhetünk a közélet átláthatóságáért.

Magyar Narancs: Lehet bízni a bíróságokban? A devizahiteles kérdésben is egyértelmű volt a kormányzati szándék, a bankok rendre el is bukták az állammal szembeni pereiket. Nem tart itt is hasonló behódolástól?

false

Tordai Csaba: A behódolást csöppet erős megfogalmazásnak tartom, a közérdekű adatigényléses pereknél pedig biztató előzményekre is támaszkodhatunk. Két éve a kormányzat megpróbált fellépni az úgymond visszaélésszerű adatigénylésekkel szemben, törvénybe iktatta, hogy az állami szervek számlaszintű ellenőrzésére csak a számvevőszék és a Kormány­zati Ellenőrzési Hivatal jogosult. Adatkezelők a legabszurdabb esetekben is megpróbáltak erre hivatkozni, de a bíróságok rendre az információszabadság pártjára álltak, ezt a passzust lényegében halott törvényhellyé tették. A független alkotmányos intézmények közül sokat bedarált a fideszes kormánytöbbség, de a bíróságoknál, úgy tűnik, kudarcot vallottak.

(...)

MN: A visszaélésszerű adatigénylő a politika kedvelt figurája. Az Átlátszó kimittud rendszerén keresztül számos állampolgár adott már be igénylést – találkoztak olyannal, akinek tényleg a szívatás, az állami szerv ellehetetlenítése volt a célja?

TCS: Három év alatt több mint ötezer igénylést adtak le a kimittudon keresztül, és egyetlen esetben fordult elő, hogy az egyébként konstruktív adatgazda ilyen problémát jelzett a rendszer üzemeltetőjének. Ha valami ötezerből egyszer fordul elő, arra nem kell külön jogi fogalmat és szabályozást alkotni, a visszaélésszerű adatigénylőzéssel a kormány szándéka nem más, mint az információszabadság visszaszorítása. Egyébként, ha az adatgazda bizonyítani tudja, hogy az igénylő nem rendeltetésszerűen élt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogával, ma is megtagadhatja a válaszadást. Ebben következetes a bírói gyakorlat.

(...)

MN: További változás, hogy a közérdekű adatnak minősülő, szerzői jogi védelem alatt álló műveket a jövőben nem kell majd kiadni, elég lesz azokba betekintést engedni.

TCS: Elvileg elképzelhető olyan eset, amikor a másolat kiadása aránytalan sérelmet okoz a szerzőnek. Például egy közbeszerzési pályázat részét képező, nem nyilvános szabadalmi leírásról nem szükséges feltétlenül másolattal rendelkezni ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen. De nyilvánvalóan nem ez lebegett a törvényhozó szeme előtt, hanem a századvéges tanulmányok, amelyek ügyében a közelmúltban vesztett pert a Miniszterelnökség. Ennek akarnak most utánamenni. Azért tartom ezt butaságnak, mert ha az újságíró betekinthet valamibe, azt meg fogja írni, ha színvonaltalan tanulmány készült sok állami pénzért, abból úgyis botrány lesz. Inkább a frusztráció kiengedésének, újságírók szívatásának tűnik ez a módosítás. Paradox módon egyébként magával is kitolt a kormányzat, mivel elismerte, hogy a szerzői jogra hivatkozva teljes titokban nem tarthatók ezek a tanulmányok. Holott a perben még ezt szerette volna elérni.

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.