A múlt hét elején fogadta el a parlament az információszabadságról szóló törvény módosítását, amely sokak szerint ellehetetlenítheti a közérdekű adatigényléseket. Az Átlátszó jogi munkacsoportjának vezetője viszont úgy látja, a kormányzat minden erőfeszítése ellenére is érdemes adatigényléseket előterjeszteni, a bíróságokon sikerrel küzdhetünk a közélet átláthatóságáért.
Magyar Narancs: Lehet bízni a bíróságokban? A devizahiteles kérdésben is egyértelmű volt a kormányzati szándék, a bankok rendre el is bukták az állammal szembeni pereiket. Nem tart itt is hasonló behódolástól?
| ||
Tordai Csaba: A behódolást csöppet erős megfogalmazásnak tartom, a közérdekű adatigényléses pereknél pedig biztató előzményekre is támaszkodhatunk. Két éve a kormányzat megpróbált fellépni az úgymond visszaélésszerű adatigénylésekkel szemben, törvénybe iktatta, hogy az állami szervek számlaszintű ellenőrzésére csak a számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult. Adatkezelők a legabszurdabb esetekben is megpróbáltak erre hivatkozni, de a bíróságok rendre az információszabadság pártjára álltak, ezt a passzust lényegében halott törvényhellyé tették. A független alkotmányos intézmények közül sokat bedarált a fideszes kormánytöbbség, de a bíróságoknál, úgy tűnik, kudarcot vallottak.
(...)
MN: A visszaélésszerű adatigénylő a politika kedvelt figurája. Az Átlátszó kimittud rendszerén keresztül számos állampolgár adott már be igénylést – találkoztak olyannal, akinek tényleg a szívatás, az állami szerv ellehetetlenítése volt a célja?
TCS: Három év alatt több mint ötezer igénylést adtak le a kimittudon keresztül, és egyetlen esetben fordult elő, hogy az egyébként konstruktív adatgazda ilyen problémát jelzett a rendszer üzemeltetőjének. Ha valami ötezerből egyszer fordul elő, arra nem kell külön jogi fogalmat és szabályozást alkotni, a visszaélésszerű adatigénylőzéssel a kormány szándéka nem más, mint az információszabadság visszaszorítása. Egyébként, ha az adatgazda bizonyítani tudja, hogy az igénylő nem rendeltetésszerűen élt a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogával, ma is megtagadhatja a válaszadást. Ebben következetes a bírói gyakorlat.
(...)
MN: További változás, hogy a közérdekű adatnak minősülő, szerzői jogi védelem alatt álló műveket a jövőben nem kell majd kiadni, elég lesz azokba betekintést engedni.
TCS: Elvileg elképzelhető olyan eset, amikor a másolat kiadása aránytalan sérelmet okoz a szerzőnek. Például egy közbeszerzési pályázat részét képező, nem nyilvános szabadalmi leírásról nem szükséges feltétlenül másolattal rendelkezni ahhoz, hogy a közpénzek felhasználása ellenőrizhető legyen. De nyilvánvalóan nem ez lebegett a törvényhozó szeme előtt, hanem a századvéges tanulmányok, amelyek ügyében a közelmúltban vesztett pert a Miniszterelnökség. Ennek akarnak most utánamenni. Azért tartom ezt butaságnak, mert ha az újságíró betekinthet valamibe, azt meg fogja írni, ha színvonaltalan tanulmány készült sok állami pénzért, abból úgyis botrány lesz. Inkább a frusztráció kiengedésének, újságírók szívatásának tűnik ez a módosítás. Paradox módon egyébként magával is kitolt a kormányzat, mivel elismerte, hogy a szerzői jogra hivatkozva teljes titokban nem tarthatók ezek a tanulmányok. Holott a perben még ezt szerette volna elérni.
