A kormány szorításában küzdenek az önkormányzatok a járvánnyal

Belpol

A védekezést pénz- és információhiány is nehezíti.

Pluszfeladatokat kaptak az önkormányzatok a járvány elleni védekezésben, a pénzt azonban egyelőre csak viszi tőlük a kormány. A csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancsban annak jártunk utána, milyen lehetőségei maradtak így a helyhatóságoknak a veszélyhelyzetben. Néhány részlet a cikkből:

Az önkormányzatok a járvány miatt növekvő kiadásokkal és csökkenő bevételekkel szembesülnek. Reagálniuk kell a kibontakozó szociális válságra, és saját munkavállalóik számára is fel kell mutatni valamiféle jövőképet. E cikk készítése során kilenc települési vagy kerületi polgármesterrel és egy, a fővárosi vezetés mindennapjait jól ismerő forrással beszéltem. Szinte valamennyien megemlítették, hogy várnának valamiféle segítséget a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseitől, az eddigi bejelentések azonban nem arra utalnak, hogy a miniszterelnök komolyan venné az önkormányzatok problémáit, vagy egyenrangú partnerként kezelné őket a védekezésben. (...)

Hogy egy önkormányzatnak mennyi információja van a járvány helyi terjedéséről, az leginkább a helyben illetékes kormányhivatal jóindulatán múlik (a kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai látják el a helyi szintű tiszti főorvosi teendőket). „A kezdeti döcögő információáramlás után ma már mindennap kapok friss adatokat a kormányhivataltól, a táblázatuk tartalmazza a fertőzöttek számát is” – mondja Déri Tibor, Újpest momentumos vezetője, aki az adatokat rendszeresen közzé is teszi Facebook-oldalán. Hasonló a helyzet Ferencvárosban és Józsefvárosban is, máshol azonban nagyon más minőségű információkat kapnak a városvezetők. „Nagy szívfájdalmam, hogy a regisztrált betegekre vonatkozó adatok közlésétől elzárkózik a kormányhivatal, azt mondják, azt csak az országos operatív törzs adhatja ki” – tájékoztat Lengyel Róbert, Siófok polgármestere. „Csak a hatósági karanténra kötelezettekről érkezik hozzánk információ, az újabb betegekről vagy a kórházi karanténban lévőkről sajnos nem kapunk hivatalos tájékoztatást” – írta Veres Pál, hozzátéve, hogy az információhiány a védekezés koordinálását is megnehezíti. (...)

Bár ez nem feltétlenül az ő feladatuk lenne, minden általam megkeresett önkormányzat próbál védőfelszerelést biztosítani a szociális és egészségügyi intézményeiben dolgozóknak, a háziorvosoknak, bizonyos esetekben a lakosságnak is. Több helyről hallottam ugyanakkor azt a panaszt, hogy a külföldről rendelt termékek nagyon drágák, a szállításuk pedig kiszámíthatatlan és lassú, gyakran elakadnak a vámraktárakban, vagy még útközben, vagy a magyar határon. Ezen a helyzeten talán javít majd valamit, hogy az Európai Bizottság április 3-án ideiglenesen eltörölte a vámokat a harmadik országból behozott orvosi eszközökre és védőfelszerelésekre.

A Magyar Narancs április 9-i számában olvasható teljes írásból azt is megtudhatja, hogyan él vissza néhány fideszes polgármester a veszélyhelyzet adta plusz hatáskörökkel. A lapot megvásárolhatja a megszokott árusító helyeken, de még jobb, ha előfizet!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.