„A becslések persze eltérnek egymástól, de szeretném jelezni, hogy önök, mi, mindannyian, együtt, kilencven nap múlva sokkal rosszabb állapotban leszünk, mint most vagyunk”, tehát kétséges, hogy össze tud-e ülni a parlament a közeljövőben és meg tudja-e hosszabbítani a veszélyhelyzetben született kormányrendeletek hatályát újabb 15 nappal. Ezzel indokolta Orbán Viktor, miért van szükség az ellenzék kiakadását és a nemzetközi felháborodást okozó, időkorlát nélküli felhatalmazási törvényre.
Magyarán a miniszterelnök arra utalt, hogy ha a parlamenti képviselők egy része megbetegszik, esetleg vírushordozóvá válik, akkor nemcsak az válik kétségessé, hogy össze tud-e ülni a közeljövőben a T. Ház, de akár a kórokozó terjesztőivé is válhatnak a politikusok. Igaz, a parlament azóta is ülésezik, nyilván azért, hogy megszavazzák azokat a javaslatokat, amiket a kormány oly' fontosnak tart - például a Ligetben tervezett építkezések engedélyezését, vagy a Schmidt Máriának "járó" ingatlanok átadását.
Hazaküldik-e a képviselőket?
De ha lemennek ezek a szavazások - főleg, hogy a házbizottságan arra jutottak: a folyamatban levő ügyeket jegelik a különleges jogrend megszüntetéséig (kivéve a kormány előterjesztéseit, azok automatikusan tárgysorozatba kerülnek, így a miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt javaslatai is napirenden vannak) -, kérdés, búcsút intünk-e az Országgyűlésnek és ha igen, meddig. Megteheti-e a házelnök, hogy a tavaszi ülésszakban nem hívja össze az országgyűlést?
| ||
Az ide vonatkozó rendelkezések nem szögezik le egyértelműen, hányszor, mikor kell ülésezzen a Ház. Csupán azt, hogy „az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések észszerű időtartamban kövessék egymást”. Tegyük hozzá: a rendes ülésszak június közepén amúgy is befejeződik, s külön érdekes, elrendelnek-e rendkívüli ülésszakot járvány idején - feltehetően erre nem kerül majd sor. Ha nem, mikor folytatja munkáját az országgyűlés?
Az alaptörvény szerint legkésőbb szeptemberben a házelnöknek mindenképp össze kell hívnia, hiszen akkor kezdődik az őszi ülésszak. Remélhetőleg addigra reálisan fel sem vetődhet, hogy miként tovább, mert lecseng a járvány. Ám mi van, ha nem? Papíron ugyanaz, mint most: konkrétan nincs meghatározva, milyen ritmusban kell ülésezni, hiszen az alaptörvény az "észszerűségre" apellál, de hogy ez pontosan mit takar, nincs részletesebben kifejtve. Különösen járványhelyzet, válság idején kérdéses, mi az ésszerű. Hetente, kéthetenként vagy havonként? Egyáltalán lesz-e olyan állapotban a képviselők zöme, hogy össze tudnak ülni, de persze bízzunk benne, senki nem lesz beteg.
Mi van a fizuval?
Persze attól még, hogy a képviselők nem fogadnak el új jogszabályokat, a parlament bizonyos, törvényalkotáson kívüli funkciói megmaradnak. Többek közt a napirend előtti és utáni felszólalás, de azonnali kérdés is megfogalmazható. Benyújthatóak akár otthonról is az előterjesztések, de nem sok értelme van beküldeni, ha megtárgyalni nem lehet őket anélkül, hogy képviselők össze ne ülnének.
| ||
Ám a honatyáknak és -anyáknak egy dologtól nem kell tartaniuk akkor sem, ha nincs ülés. A tiszteletdíjukat – amelynek összegét ők szavazták meg önmaguknak – egész mandátumuk idején megkapják. A képviselő tiszteletdíja (márciustól februárig) az előző évi – a KSH által kimutatott – „nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosa”, idén ez bruttó 1 103 400 forint. Ezen felül kaphatnak pluszokat attól függően, betöltenek-e valamilyen tisztséget vagy tagjai-e parlamenti bizottságnak.
Miért van ez így? Wiener György alkotmányjogász, egykori MSZP-s képviselő szerint az országgyűlési képviselő státusa speciális alkotmányjogi jogviszony, őt – az alaptörvény megfogalmazása szerint – „függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg”.
Ez a tiszteletdíj, ami nem munkabér, s nem állami alkalmazotti fizetés. Nem a munkához, hanem a képviselő státuszához kapcsolódik. A képviselő nem is munkavállaló. Legfeljebb politikai főnöke van az országgyűlésben – a frakcióvezető –, munkáltatója egyáltalán nincs.
Akik nem szívbajosak
Az önkormányzati szférában jóval mozgékonyabbak a tiszteletdíjak. Néhány fideszes polgármester nem volt szívbajos, a veszélyhelyzet adta lehetőséget kihasználta az ellenzék – egyebek mellett anyagi jellegű – szívatására. Szekszárd polgármestere, Ács Rezső – miután elmaradt a testület tervezett ülése – a költségvetést „megszavazta” egymaga. No meg a szervezeti és működési szabályzat módosítását is, s ennek nyomán ismét felállított egy saját kabinetet.
Nagykanizsa polgármestere, Balogh László a veszélyhelyzet idejére ugyancsak egymaga fogadta el a költségvetést. És miközben kinevezte alpolgármesternek a korábban többször leszavazott jelöltjét – aki nem mellesleg az ottani Fidesz-frakció vezetője –, egy füst alatt nem mulasztotta el csökkenteni az ellenzéki többségű testület tiszteletdíját.
Komló polgármestere szintén tökéletes egyhangúsággal fogadta el az az ottani büdzsét, majd az önkormányzati képviselők tiszteletdíját „felfüggesztette”. A Szabad Pécs nevű megyei portál információi szerint azzal indokolta elhatározását, hogy a képviselők „most úgysem fognak dolgozni, sem bizottsági ülések, sem testületi ülések nem lesznek”. Tegyük hozzá, mindhárom város önkormányzati testületében ellenzéki többség van.
A berettyóújfalui polgármester szintén önhatalmúan elvette a képviselők tiszteletdíjának felét, igaz, ő megvonta a maga és helyettese költségtérítését, ráadásul helyi ellenzéke ennél nagyobb csökkentést is el tudott volna fogadni.
De megtehették-e a polgármesterek mindezt? A katasztrófavédelmi törvény szerint veszélyhelyzet idején a közgyűlés jogköreit a polgármester gyakorolja. Tehát ebben az értelemben a képviselők nevében megszavazták e polgármesterek a képviselők tiszteletdíjának megkurtítását.
Lenne megoldás, csak akarni kell
Persze az Országgyűlés is megtehetné, hogy összeül és kétharmaddal módosítja a képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról szóló előírásokat, hogy gesztust tegyenek arra az időszakra, amíg a parlament nem ülésezik. Szlovéniában például harminc százalékkal csökkentették az állami tisztségviselők, köztük a parlament tagjainak fizetését a koronavírus-járvány idejére.
Igaz, ebben az esetben a veszélyhelyzet elmúltával a magyar képviselőknek újra kéne szavazniuk a törvény átírásáról, hogy visszadják önmaguknak a tiszteletdíjukat. Kérdés, lesz-e még akkor kétharmada a kormánypártoknak, hiszen két képviselőjüket, Simonka Györgyöt és Boldog Istvánt a vádhatóság bűncselekmények elkövetésével vádolja, illetve gyanúsítja.
De van egy másik lehetősége is a képviselőknek: átutalják önként a pénzük egy részét valamilyen alapba vagy az egészségügynek. Ahogy tették ezt szerdán a bolgár parlament képviselői is: másfél hónapnyi fizetésüket ajánlották fel az egészségügyi minisztériumnak. Egyben kötelezik Bojko Boriszov jobboldali kormányfőt, a 17 minisztert, a 31 állami hivatal igazgatóját és más politikai intézmények vezetőit, hogy szintén ajánlják fel az azonos időszakra járó fizetésüket a tárcának.
(Közreműködött Bod Tamás, a Narancs.hu vidéki híreivel foglalkozó rovatunk szerkesztője.)
