A magyar katolikus egyházban csönd van

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2015. május 14.

Belpol

Míg Orbán a halálbüntetéssel kacérkodik, Ferenc pápa épp az eltörlése mellett foglal állást. A ma megjelent Narancsban Mártonffy Marcell teológus nyilatkozik – a magyar katolikus egyházról is.

Magyar Narancs: És a magyar katolikus egyház? Ferenc pápa említett állásfoglalása több mint fél éve történt – kommentálták-e ezt itthonról?

false

Mártonffy Marcell: Bizonyára nem átütő erővel. Azt egyébként is sajnálatosnak tartom, hogy olyan egyházak, ahol a tanításnak nincs olyan központi intézménye, mint a katolikus egyházban, gyorsabban reagálnak erre a kérdésre is. Vagy gondoljon például Fabinyi Tamásnak legutóbb a menekültügyben tett kritikus megnyilatkozására. (Az evangélikus püspök a bevándorlókkal szembeni kormányzati hangulatkeltést kritizálta a múlt héten a mandiner.hu-nak adott interjújában, mondván: „Ez nem más, mint a 23 millió románnal való riogatás pepitában.” – N. G. M.) Ez nagyon tisztességes volt. A magyar katolikus egyházban néhány határozott tiltakozástól, így a Szent Egyed Közösség okos és szenvedélyes nyilatkozatától eltekintve csönd van a halálbüntetés újabb felvetése körül. Szokás persze azzal érvelni, hogy az egyháznak nem feladata a napi eseményekre történő gyors reagálás, ugyanakkor tart már ott a Vatikán álláspontja, hogy azt egyértelműen lehessen közölni és vállalni Magyarországon is. Az idő sokszorosan megérett a hívők tájékoztatására arról, hogy egy katolikus nem helyeselheti a halálbüntetést. Épp emiatt a folyamatos diplomatikus vagy éppen gyáva, hatalomhoz törleszkedő magatartás miatt sem egységes az, hogy erről a hazai katolikusok mit gondolnak. Egyéb­iránt az egyházi útmutatás terén sok más tekintetben is elhagyatottak a magyar katolikus hívők.

MN: Mit tehetne e téren a magyar katolikus egyház?

MM: Nem azzal kellene kezdeni a felvilágosítást, hogy mit gondol a halálbüntetésről Ferenc pápa. Hanem azzal, hogy mi a különbség a kereszténységre hivatkozó politikai retorika és az evangélium tanítása között. Itt végig lehetne menni a kormánypártok utóbbi években tett intézkedé­sein. Ám ez eleve nem történik meg, mert van egy olyan, meglehetősen kétes kiinduló feltételezés, hogy itt mégiscsak egy keresztény értékeket képviselő kormányzat van. Hogy ebben az anyagi érdekeknek, a személyes kapcsolatoknak vagy az elvakultságnak van-e nagyobb szerepe, szinte lényegtelen. Mivel ezt az alapkérdést nagyon régóta nem igyekszik tisztázni a magyar katolikus egyház, mára már bőven lenne mit mondania. De nem teszi, és ez egyre jobban hiányzik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.