A magyar katolikus egyházban csönd van

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2015. május 14.

Belpol

Míg Orbán a halálbüntetéssel kacérkodik, Ferenc pápa épp az eltörlése mellett foglal állást. A ma megjelent Narancsban Mártonffy Marcell teológus nyilatkozik – a magyar katolikus egyházról is.

Magyar Narancs: És a magyar katolikus egyház? Ferenc pápa említett állásfoglalása több mint fél éve történt – kommentálták-e ezt itthonról?

false

Mártonffy Marcell: Bizonyára nem átütő erővel. Azt egyébként is sajnálatosnak tartom, hogy olyan egyházak, ahol a tanításnak nincs olyan központi intézménye, mint a katolikus egyházban, gyorsabban reagálnak erre a kérdésre is. Vagy gondoljon például Fabinyi Tamásnak legutóbb a menekültügyben tett kritikus megnyilatkozására. (Az evangélikus püspök a bevándorlókkal szembeni kormányzati hangulatkeltést kritizálta a múlt héten a mandiner.hu-nak adott interjújában, mondván: „Ez nem más, mint a 23 millió románnal való riogatás pepitában.” – N. G. M.) Ez nagyon tisztességes volt. A magyar katolikus egyházban néhány határozott tiltakozástól, így a Szent Egyed Közösség okos és szenvedélyes nyilatkozatától eltekintve csönd van a halálbüntetés újabb felvetése körül. Szokás persze azzal érvelni, hogy az egyháznak nem feladata a napi eseményekre történő gyors reagálás, ugyanakkor tart már ott a Vatikán álláspontja, hogy azt egyértelműen lehessen közölni és vállalni Magyarországon is. Az idő sokszorosan megérett a hívők tájékoztatására arról, hogy egy katolikus nem helyeselheti a halálbüntetést. Épp emiatt a folyamatos diplomatikus vagy éppen gyáva, hatalomhoz törleszkedő magatartás miatt sem egységes az, hogy erről a hazai katolikusok mit gondolnak. Egyéb­iránt az egyházi útmutatás terén sok más tekintetben is elhagyatottak a magyar katolikus hívők.

MN: Mit tehetne e téren a magyar katolikus egyház?

MM: Nem azzal kellene kezdeni a felvilágosítást, hogy mit gondol a halálbüntetésről Ferenc pápa. Hanem azzal, hogy mi a különbség a kereszténységre hivatkozó politikai retorika és az evangélium tanítása között. Itt végig lehetne menni a kormánypártok utóbbi években tett intézkedé­sein. Ám ez eleve nem történik meg, mert van egy olyan, meglehetősen kétes kiinduló feltételezés, hogy itt mégiscsak egy keresztény értékeket képviselő kormányzat van. Hogy ebben az anyagi érdekeknek, a személyes kapcsolatoknak vagy az elvakultságnak van-e nagyobb szerepe, szinte lényegtelen. Mivel ezt az alapkérdést nagyon régóta nem igyekszik tisztázni a magyar katolikus egyház, mára már bőven lenne mit mondania. De nem teszi, és ez egyre jobban hiányzik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.