A Sziget büdzséjét kipótolják állami pénzzel, szerényebb lesz a Liget Budapest

  • Hamvay Péter
  • 2015. május 13.

Belpol

Igenis lesz Liget-projekt, legfeljebb redukált formában, kapnak még körülbelül 70 milliót a függetlenek, és 450 milliót a Sziget Fesztivál. Hoppál Péter sajtóbeszélgetésén jártunk. Az is kiderült, hogy sárga lapot kapott a milánói világkiállítás magyar pavilonja, és 5,7 millió amerikai dollárért vettük meg Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című képét.

Eldöntött tény, hogy a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza a Városligetben fog felépülni, a munkálatokra a jövő évi költségvetésben 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre – árulta el Hoppál Péter egy szerdai sajtóbeszélgetésen. A FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum – tudják, ezeknek a tervei nem tetszettek a Legfőbb Építésznek – megvalósulása még nyitott kérdés. L. Simon László miniszterhelyettes épp lapunkban beszélt arról, hogy jó ötletnek tartaná, ha a Galéria a várban épülne meg, Zoboki Gábor pedig terveket is prezentált hozzá.

Megtekinti az oltárelőkészítő szekrényt

Megtekinti az oltár-előkészítő szekrényt

Fotó: MTI

E szerint tehát ebben a pillanatban Baán László áll nyerésre. A miniszteri biztos a Narancsnak elmondta: „A Liget Budapest legfontosabb elemei nincsenek veszélyben, azok határidőre megépülnek, kisebb korrekciók lehetnek, a projekt végleges elemeiről még nyáron döntést hoz a kormány.” Baán szerint a jövő évben biztosított 30 milliárd forint elégséges a munkálatok elkezdésére.

Bár nincs a jövő évi költségvetésben, de Hoppál Péter szerint Baán Lászlóval együtt kormány-előterjesztést készítenek, hogy elkezdődjék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója és tovább építése. A Narancs úgy tudja, hogy az előterjesztés  elkészült, és már több mint két hete döntenie kellett volna róla a kormánynak. Hoppál szerint az Országos Széchényi Könyvtár elköltöztetéséről a ciklus végéig dönteni fognak.

Kiderült az is, hogy öt minisztérium együttműködése, heti rendszerességgel való konzultációja kellett ahhoz, hogy felépüljön a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja. Ugyanis, amikor márciusban Szőcs Géza kormánybiztosból miniszteri biztossá lefokozva az Emmi ellenőrzése alá került, „elég rosszul állt a projekt” – mondta Hoppál, aki azt is elárulta, hogy „sárga lapot” kapott a pavilon; az a veszély fenyegette, hogy nem készül el határidőre. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem hívták meg a magyar sajtót a megnyitóra, azt a választ kaptuk, nem ők szervezték az eseményt, de a hivatalos megnyitó nem is most, hanem június 5-én lesz.

Mint hírül adtuk, az államtitkár nemrégiben felülbírálta a szakmai kuratórium javaslatát a független színházak működési támogatásáról (lásd még erről Schilling Árpád keresetlen szavait – a szerk.). Hoppál Péter most azzal magyarázta a döntését, hogy a vidéki, amatőr néptáncegyüttesek támogatása kultúrpolitikájának része, mely szerint erősíteni kell a vidéki közművelődési, művészeti egyesületeket. A pénzt pedig azoktól vette el, akik idén jóval több támogatást kaptak volna, mint tavaly. Jó hír, hogy az államtitkár szerint 70 millió forinttal megtoldják a független színházak és táncegyüttesek idén 1,23 milliárdról 1,067 milliárdra csökkentett dotációját. Nem működési, hanem projekttámogatásként folyósítják az összeget, az NKA miniszteri keretének terhére.

A Sziget Fesztivál azonban biztos nem panaszkodhat, ők 450 millió forintot kapnak az államtól, hogy a szponzori bevételeik kiesését kompenzálják. Ennél jóval levesebb, 100 millió forint jut a vidéki nagy művészeti fesztiválok támogatására és a kulturális alapellátásra. (Frissítés: a Sziget Kulturális Szervezőirodától kapott információ szerint a Sziget Kft. a rendezvényeire – Sziget, Volt, Balaton Sound – 150 millió forintot kért, "a többi 300 milliót a Nagyon Balaton" program kapja bár hivatalosan erről még nem értesítették a szervezőket.)

Szó került arról is, hogy az állam végül felére lealkudta a kanadai Hamilton Galériánál Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című képét, így az 5,7 millió dollárért lett a Magyar Nemzeti Bank tulajdona. Úgy tudjuk, a tárgyalásokat Baán László vezette. Pákh Imrét, a trilógia utolsó, még magánkézben lévő darabja, a Golgota című mű tulajdonosát még puhítják.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.