„Ha valaki azt hiszi, hogy ez csak a migránsokat fenyegeti, nagyon téved” – állítja a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban Róna-Tas Ákos, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora. A szociológus nem a magyarországi helyzetet kutatja, de a véleménye megvan arról, ami manapság itthon történik. Az Egyesült Államokban élő Róna-Tas Ákossal budapesti látogatásakor beszélgettünk.
magyarnarancs.hu: Őcsényben tavaly kikeltek a helyiek az oltalom alatt álló menekültek ellen, Kömlőn a temetőbe látogató hozzátartozókat néztek migránsnak, Cegléden pedig a szaúdi rendőröket. Hogyan alakulnak ki ilyen helyzetek?
Róna-Tas Ákos: Számomra nyilvánvaló, hogy Magyarországon nagyjából két éve tudatos és cinikus félelemkeltés zajlik. Ez akkor kezdődött, amikor a Charlie Hebdo-merénylet megtörtént: ekkor ugrott fel a kormány erre a szekérre, és azóta a menekültekkel kapcsolatos problémát próbálja felhasználni, hogy a saját hatalmát fenntartsa. Ennek eszköze pedig a morális pánikkeltés, melynek lényege az, hogy olyan félelem és hisztéria jöjjön létre, hogy a kormány mint az ország védelmezője tudjon fellépni. A morális pánik egyébként nem eredendően rossz, vannak olyan morális pánikok, amelyek hasznosak is tudnak lenni. Például nem baj, ha az emberek felizgulnak a klímaváltozással vagy a dohányzás ártalmaival kapcsolatban, és kialakul egy morális pánik. Ami viszont itthon zajlik, nem ezekhez hasonlítható. Amit Őcsényben vagy éppen Kömlőn láttunk, annak egyetlen célja a kormány hatalmon tartása. Ha megnézi a helyiek nyilatkozatait, világosan elmondják, hogy ők ezt a tévéből, a kormánysajtóból tudják, nem maguk találták ki, hanem nekik mondták, hogy ezektől az emberektől félni kell. A morális pániknak – és ezt nagyon fontos látni – van egy keresleti oldala is. A pánik egy olyan izgalmi állapot, amely közösséget teremt. Ma az országban a gyűlölet az embereket a közös ellenséggel szemben összeköti, van közös téma, egyetértés, pozitív megerősítés. A szomszéddal arról lehet beszélni, hogy milyen gonoszak a migránsok, és lehet bólogatni. Az őcsényi kisnyugdíjas ugyanazt papolja, mint a miniszter, a gyűlölködésben egyenlőkké válnak. A hisztéria morális világosságot is teremt: tudjuk, ki a jó, ki a rossz, és a menekültek szidalmazásával saját erkölcsi magasabbrendűségünket nyilvánítjuk ki. A morális pánik az embereknek értelmet, célt ad, átmenetileg lehetővé teszi, hogy elfelejtsék igazi gondjaikat, bajaikat. Az emberekre erőszakosan tukmált félelem ezért működik ideig-óráig.
magyarnarancs.hu: A kormány nagyjából két év alatt tehát elérte, hogy féljenek.
RTÁ: Így van, és ebben hatalmas munkája fekszik a kormánynak. De a gyűlölet nem áll meg a migránsoknál. Nem véletlenül kezdődött el a Soros György elleni kampány, mert Soros György tulajdonképpen a híd, amin keresztül a külső ellenséggel szembeni felkorbácsolt negatív érzelmeket át lehet vezetni a belső ellenségre. Tony Benn egykori munkáspárti képviselő mondta azt, hogy nagyon tanulságos, hogyan bánnak a menekültekkel a kormányok, mert ez azt mutatja, hogy velünk hogyan bánnának akkor, ha ezt megtehetnék. Itthon pontosan ez történik, a külső ellenségtől fokozatosan megyünk a belső ellenség felé. A civil szervezetek, a Közép-európai Egyetem és az ellenzéki pártok hirtelen hozzákapcsolódnak a migránsokhoz.
| ||
magyarnarancs.hu: Az ellenségképzést lehet kontrollálni?
RTÁ: Természetesen nem. Őcsényben a szolnoki vállalkozó, aki szállást adott volna a menekülteknek a panziójában, hirtelen az ellenség oldalára került, megfenyegették, kiszúrták a kocsija kerekeit. Ezt nem lehet dobozban tartani. Ha valaki azt hiszi, hogy ez a hisztéria csak a migránsokat fenyegeti, nagyon téved. A jogvédő szervezetek ellehetetlenítése egyszerre része és eszköze a belső ellenség eltiprásának.
magyarnarancs.hu: Mi történik, ha a morális pánik erőszakba torkollik?
RTÁ: Amikor a panziós kocsiját megrongálták, Orbán Viktor megértéssel reagált, vagyis feljogosította a jövőbeli erőszaktevőket arra, hogy ezt folytassák. De egyértelmű, hogy az erőszaknak van olyan foka, amit már a kormány sem fog eltűrni, mert ragaszkodik ahhoz, hogy az erőszakot is a saját kezében tartsa, a saját céljaira használja. Érdekes, hogy Orbán hamar, már a 2010-es győzelme után rájött, hogy szüksége van egy TEK-re, és a jelenleg Kövér László kezében lévő Országgyűlési Őrségre. Ezek picik, de arra jók, hogy megvédjék a kormányt, ha itt széles körben erőszakos események kezdődnének el. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt meg tudják fékezni, mert a magyar kormány jelenleg a tűzzel játszik. Ugyanakkor azt sem hiszem, hogy Magyarországon az emberek elkezdenének lövöldözni, inkább azt tartom valószínűbbnek, hogy az a fajta erőszak fog elharapózni, amit Oroszországban is látunk. Ahol bizonyos politikai, ellenzéki figurákat megvernek az utcán, és a kormány nem szól semmit, vagy azt mondja, hogy ejnye, ejnye, de gyakorlatilag semmit nem csinál, esetleg talál néhány „csecsent”, akiknek a nyakába varrhatja az ügyet.
magyarnarancs.hu: Azért fordul a kormány a belső ellenség felé, mert a morális pánikot csak úgy lehet fenntartani, ha folyamatosan fokozzák?
RTÁ: Pontosan. Az embereknek nincs saját élményük arról, hogy itt vannak a menekültek, vagy kevesüknek van ismerete arról, mit csinálnak pontosan a civil szervezetek. Ez egyfelől segíti a gyűlöletkeltést, mert azt mondasz nekik, amit akarsz. Másfelől viszont nehezíti, mert az emberek egy idő után nem tartják ezt releváns problémának. Azt is látni kell, hogy a morális pánik igazából az Orbán-rendszer vesztesei számára van. Ez a műsor nem azokhoz szól, akik a NER-ből profitálnak, hanem azokhoz, akiknek nem jutott semmi, vagy akiktől elvették a trafikot, a földet. Tovább növeli a dolog cinizmusát, hogy az a közönség, amelyet ők megcéloznak, gyakorlatilag ezt kapja, és semmi mást. Állandóan emelni kell tehát a tétet ahhoz, hogy a morális pánik fenn tudjon maradni. Úgy lehetne ezt leírni, mint egy végtelen pókerjáték, amelyben valószínűleg eljutunk majd egy olyan pontra, ahol ezt le kell állítani, és át kell állnia valami másra a kormányzatnak. Ennek igazából a választásokig kell kitartania, hogy utána mi lesz, nem tudjuk.
magyarnarancs.hu: Biztos benne, hogy a morális pánikkeltés ki fog futni?
RTÁ: Lesz egy pont, ami után ezt már nem lehet tovább művelni. Már vannak erre jelek, például hogy a morális pánikkeltés valamilyen szinten szembekerült azzal a keresztény erkölcsiséggel, amire a kormány gyakran hivatkozik. Ezt a miniszterelnök is érzi, ezért írta karácsonykor a Magyar Időkben, hogy a kereszténység alapértéke az önszeretet. Ez a keresztény tanok groteszk megcsúfolása. A betlehemes játék például pont arról szól, hogy egy közel-keleti menekült családot önzésből senki sem akar befogadni. Éppen ezért szégyenteljes, hogy a magyar klérus nem szólal meg ebben a kérdésben, nekik már rég nyilatkozatot kellett volna kiadniuk. Ehelyett püspökök leckéztetik a pápát. Jelenleg Magyarországon a keresztény értékeket az egyházak szemforgató, gerinctelen magatartása veszélyezteti, nem az iszlám. Ugyanakkor van pár ember a katolikus és a protestáns egyházakban, aki most is nagyon bátran kiáll a keresztény értékek mellett, és elmondja a véleményét.
magyarnarancs.hu: Min bukhat el a jelenlegi morális pánikkeltés?
RTÁ: Az emberek a saját életük alapján hoznak döntéseket, és azt, hogy Soros György nagyobb probléma, mint a magyar egészségügy helyzete, nem lehet velük sokáig elhitetni. Ez egy olyan blöff, ami egy ponton túl kifut. És az az érdekes, hogy amikor egy morális pánik véget ér, a résztvevők legnagyobb része őszintén úgy emlékezik, hogy ő már korábban látta és tudta, hogy ez egy őrület volt, és csak annyira vett benne részt, amennyire feltétlenül szükséges volt, vagy még annyira sem. De igazából nem tudom megmondani, meddig tarthat ez.
magyarnarancs.hu: A kormány által folytatott morális pánikkeltés ugyanúgy tudna működni bárhol a világon, vagy a magyar társadalomnak vannak olyan szociológiai jellemzői, melyekből fakadóan itthon ez sikeres tud lenni?
RTÁ: Végtelenül cinikus volt, amikor Lázár János arról beszélt az őcsényi eset után, hogy a magyar társadalom eleve ilyen, és nem a kormánypropaganda hergelte fel az embereket. Elég csak a délszláv válságra gondolni, amikor százezres nagyságrendű tömeg érkezett az országba, és ez semmiféle problémát nem okozott, a mostanihoz hasonló hisztéria nem létezett. Abból is lehetett volna morális pánikot szítani, de ez akkor nem volt napirenden. A magyar emberek semmivel sem féltek jobban az idegenektől korábban, mint más nemzet tagjai. Ezt rátolni a magyar népre, vagy a magyar nép sajátosságának tekinteni, egyszerűen nevetséges. A magyar helyzet azért különleges, mert az államnak sikerült monopolizálnia a félelemkeltést: vidéken minden híreszköz az ő kezében van. Ez az információs monopólium más EU-államban így nem létezik.
magyarnarancs.hu: Miután véget ér, lesznek olyan hatásai a morális pánikkeltésnek, melyeket nehéz lesz kiheverni?
RTÁ: Nyilvánvaló, hogy vannak a morális pániknak már létező, hosszú távú hatásai is. Erodálódik a politikai kultúra, mert mindaddig, ameddig a kormány a Carl Schmitt-féle, barát-ellenség gondolat jegyében tekint a politikára, csak károkozás történik. Ma már naivnak, ostobának tartjuk azt, aki a politikát a köz szolgálatának és nem a hatalom mindenáron való megszerzésének és megtartásának gondolja. A kormány elkezdte felhasználni a morális pánikot arra, hogy végleg megszüntesse a civil szervezeteket, amelyek az utolsó bástyái a társadalmi kontrollnak a hatalom fölött. Ez is hosszú távú következmény, mert ezeket nem lesz könnyű újra felépíteni. Ennek a kampánynak eshet áldozatul a Közép-európai Egyetem is, amelynek elüldözése pótolhatatlan veszteséget okozna. Nagyon sok ember elhagyta az országot, nem kis mértékben azért, mert elegük lett a folyamatosan csúcsra járatott félelempolitikából. Külföldön országimázsunk szenved sebeket, ezek gyógyulása évekbe fog telni. Ugyanakkor azt sem zárnám ki, hogy a magyar társadalom ebből úgy jön ki, hogy az emberek azt mondják majd, hogy ez egy kellemetlen, szégyellni való, de rövid és átmeneti időszak volt, és most akkor forduljunk Európa, forduljunk a polgári, humánus és a valódi keresztény értékek felé.
