A magyar olimpia mérföldkövének szánt atlétikai vb-ért több mint 30 milliárdot fogunk fizetni

  • narancs.hu
  • 2020. március 2.

Belpol

A hatástanulmány szerint persze minden fillér teljesen megéri majd!

Gazdasági haszonnal és csupa pozitívummal számol a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságról készült előzetes hatástanulmány, ismerteti a 24.hu PwC által készített, közérdekű adatigénylés útján megszerzett dokumentumot. Csak épp az atlétikai központ megépítését nem számolják bele, mondván, hoyg az így is, úgy is elkészül.

A hatástanulmány a lap a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától kapta meg, melyben az szerepel, hogy az államnak ugyan valamivel több mint 30 milliárd forintjába kerül a rendezés, de 166 ezer látogatót várnak, 416 ezer belépőt adnának el, az esemény 29,9 milliárd forinttal járulna hozzá a magyar GDP növekedéséhez, és összesen 4 220 magyar ember foglalkoztatását támogathatja.

Az atlétikai vb hatékony megrendezése feltehetően egyébként amiatt is fontos projekt, mert egyfajta törekvést látnak benne az olimpiai álom megőrzésére, teszi hozzá a 24.hu.

Az optimista hatástanulmány úgy számol, hogy az atlétikai vb összes közvetlen költsége 38,1 milliárd forint lesz, és a fent említett 166 ezer látogató (fele-fele részben magyarok és külföldiek) összesen 8,25 milliárd forintot költenek majd el ittlétük alatt.

Fontos kiemelni, hogy a verseny közvetlen költségeibe kizárólag az  ideiglenes infrastrukturális beruházásokat számítbeották bele, mint pl. a stadion bővítését.

A trükk az, hogy a Csepel-szigetre tervezett atlétikai központ megépítését a versenytől függetlenül megvalósuló beruházásként kezelik, tehát egyszerűen nem tekinti az atlétikai vb-hez kapcsolódó költségként.

Hozzáteszik azt is, hogy a hatástanulmány készítésekor 282,8 forintos dollárárfolyammal számoltak, ez most éppen 307,7 forint.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.