A magyar szakasz nélkül is felkerült az UNESCO világörökségi listájára a dunai limes

  • narancs.hu
  • 2021. július 30.

Belpol

Magyarország korábban a kormány döntése miatt kilépett a dunai limes vonal közös pályázatából.

Felvette a világörökségi helyszínek listájára a dunai limes vonalának németországi-ausztriai-szlovákiai szakaszát  az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága pénteki tanácskozásán a kínai Fucsouban.

A Római Birodalom határvonala, a limes egykor Nagy-Britanniától Közép- és Kelet-Európán, a Közel-Keleten át egészen Észak-Afrikáig húzódott. Az UNESCO célja, hogy a teljes, 6000 kilométeren át húzódó határvonalat felvegye a világörökségek közé a Római Birodalom határai világörökségi sorozat részeként.

A Rajna és a Duna mentén húzódó limesrészt külön-külön jelölték a listára. A Rajna menti 400 kilométeres alsó-germán szakasz, mely Rheinbrohltól a hollandiai Északi-tengeri partvidékig tart, a hét elején megkapta a címet.

A világörökségi listára került Duna-menti limesrész a németországi Bad Göggingtől a szlovákiai Izsa községik húzódik. A teljes limes a Római Birodalom idején katonai védvonalként követte a Duna vonalát a mai Németországtól kezdve Ausztrián, Szlovákián, Magyarországon, Horvátországon, Szerbián, Bulgárián és Románián keresztül.

Mint ismert, Magyarország kilépett a dunai limes vonal közös pályázatából. Június elején a kormány váratlanul visszavonta a dunai limes világörökségi jelölését, pedig a projekten évtizedekig dolgoztak a szakemberek. Mivel Magyarország nem egyedül vett részt a pályázatban, a kormány Németországot, Ausztriát és Szlovákiát is kellemetlen helyzetbe hozta. Erről szól részletesen múlt heti lapszámunkban megjelent cikkünk. Ha esetleg lemaradt róla, digitálisan még hozzáférhet.

Korábban a világörökségi helyszínek közé emelték a Nagy-Britanniában lévő Hadrianus falát (1987) és Antoninus falát (2008), valamint a Németországban lévő felső germán-raetiai limesszakaszt (2005) is. A listára újonnan felvett területekkel a Római Birodalom egykori határvonala egészen Skóciától Szlovákiáig felkerült a világörökségi listára.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.