A limes világörökségi címének elkaszálása

A barbárok támadása

Belpol

Június elején a kormány váratlanul visszavonta a dunai limes világörökségi jelölését, pedig a projekten évtizedekig dolgoztak a szakemberek. Mivel Magyarország nem egyedül vett részt a pályázatban, a kormány Németországot, Ausztriát és Szlovákiát is kellemetlen helyzetbe hozta.

„Tudománydiplomáciai szempontból nem túl szerencsés lépés, hogy a kormány négy ország közös munkáját lehetetlenítette most el, ez a mi szakmai kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét” – reagált lapunknak Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum tagintézménye, az Aquincumi Múzeum igazgatója arra, hogy a magyar kormány előzetes egyeztetés nélkül visszavonta június elején a limes világörökségi jelölését. (A limes az egykori Római Birodalom sáncokkal, őrtornyokkal, erődökkel megerősített határa, amely Magyarországon a Duna mentén húzódott). Az UNESCO által egyetemes értékként elismert világ­örökségi cím megszerzéséért Magyarország nem egyedül, hanem három másik országgal együtt pályázott – és Németország, Ausztria, Szlovákia ezzel ugyanúgy elbukta az idei minősítést, mint Magyarország. „Nagyon csúnyákat gondolnak most rólunk a külföldi kollégák, elástuk magunkat ezzel jó mélyre” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő szakmai forrásunk a döntésről. A magyar kormány senkivel nem egyeztetett arról, hogy mire készül, ezért mindenkit váratlanul ért a lépése, amivel 18 év közös, nemzetközi munkáját tette semmissé. Az okot csak találgatni lehet, de ha megnézzük, mi zajlik jelenleg a Fertő-tónál – amely 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján –, gyanítható, mi lehet a háttérben.

 

Ki az ablakon

Magyarországon jelenleg nyolc világörökségi helyszín van, a limes lett volna a kilencedik, az UNESCO erről még az idén döntött volna. A római kori katonai táborokat és őrtornyokat is magába foglaló határszakasz magyarországi része 417 kilométer hosszan húzódik, a Dunai Limes Projekt 64 helyszínt tartalmaz(ott). A világörökségi jelölés ötlete Visy Zsolt régészprofesszoré volt, aki 18 évig dolgozott azon számos szakértővel együtt, hogy a már említett országokkal közös pályázatot adjunk be az UNESCO-hoz. Az évekig tartó előkészítő munka után 2018-ban nyújtották be a pályázati dokumentációt, és úgy tűnt, hogy a kormány is komolyan gondolja a projektet; Visyt 2016-ban ki is nevezték a limes világörökségi jelölése miniszteri biztosának. Három évvel később azonban a professzort menesztették, miután a kormány váratlanul úgy döntött, hogy a Hajógyári-szigetet kiveszi a világörökségi pályázatából. Az akkori döntés értelmében a föld mélyén található Hadrianus-palota már nem „versenyezhetett” tovább a világörökségi helyszín címért, amit pedig 2019-ben megkaphatott volna a dunai limes (DL) részeként a Világörökség Bizottság bakui ülésén. Azon az eseményen Visy miniszteri biztosként nyilvánosan bocsánatot kért a magyar kormány döntése miatt, amiért pár nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter visszavonta Visy biztosi megbízatását.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk