A limes világörökségi címének elkaszálása

A barbárok támadása

Belpol

Június elején a kormány váratlanul visszavonta a dunai limes világörökségi jelölését, pedig a projekten évtizedekig dolgoztak a szakemberek. Mivel Magyarország nem egyedül vett részt a pályázatban, a kormány Németországot, Ausztriát és Szlovákiát is kellemetlen helyzetbe hozta.

„Tudománydiplomáciai szempontból nem túl szerencsés lépés, hogy a kormány négy ország közös munkáját lehetetlenítette most el, ez a mi szakmai kapcsolatainkra is rányomhatja a bélyegét” – reagált lapunknak Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum tagintézménye, az Aquincumi Múzeum igazgatója arra, hogy a magyar kormány előzetes egyeztetés nélkül visszavonta június elején a limes világörökségi jelölését. (A limes az egykori Római Birodalom sáncokkal, őrtornyokkal, erődökkel megerősített határa, amely Magyarországon a Duna mentén húzódott). Az UNESCO által egyetemes értékként elismert világ­örökségi cím megszerzéséért Magyarország nem egyedül, hanem három másik országgal együtt pályázott – és Németország, Ausztria, Szlovákia ezzel ugyanúgy elbukta az idei minősítést, mint Magyarország. „Nagyon csúnyákat gondolnak most rólunk a külföldi kollégák, elástuk magunkat ezzel jó mélyre” – fogalmazott egy neve elhallgatását kérő szakmai forrásunk a döntésről. A magyar kormány senkivel nem egyeztetett arról, hogy mire készül, ezért mindenkit váratlanul ért a lépése, amivel 18 év közös, nemzetközi munkáját tette semmissé. Az okot csak találgatni lehet, de ha megnézzük, mi zajlik jelenleg a Fertő-tónál – amely 2001 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján –, gyanítható, mi lehet a háttérben.

 

Ki az ablakon

Magyarországon jelenleg nyolc világörökségi helyszín van, a limes lett volna a kilencedik, az UNESCO erről még az idén döntött volna. A római kori katonai táborokat és őrtornyokat is magába foglaló határszakasz magyarországi része 417 kilométer hosszan húzódik, a Dunai Limes Projekt 64 helyszínt tartalmaz(ott). A világörökségi jelölés ötlete Visy Zsolt régészprofesszoré volt, aki 18 évig dolgozott azon számos szakértővel együtt, hogy a már említett országokkal közös pályázatot adjunk be az UNESCO-hoz. Az évekig tartó előkészítő munka után 2018-ban nyújtották be a pályázati dokumentációt, és úgy tűnt, hogy a kormány is komolyan gondolja a projektet; Visyt 2016-ban ki is nevezték a limes világörökségi jelölése miniszteri biztosának. Három évvel később azonban a professzort menesztették, miután a kormány váratlanul úgy döntött, hogy a Hajógyári-szigetet kiveszi a világörökségi pályázatából. Az akkori döntés értelmében a föld mélyén található Hadrianus-palota már nem „versenyezhetett” tovább a világörökségi helyszín címért, amit pedig 2019-ben megkaphatott volna a dunai limes (DL) részeként a Világörökség Bizottság bakui ülésén. Azon az eseményen Visy miniszteri biztosként nyilvánosan bocsánatot kért a magyar kormány döntése miatt, amiért pár nappal később Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter visszavonta Visy biztosi megbízatását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."