A magyarok 76 százaléka senkinek nem ajánlja a tanári pályát

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 5.

Belpol

Egy friss felmérés szerint itthon a megkérdezettek kétharmada elégedetlen az oktatási rendszerrel.

A magyarok 76 százaléka senkinek nem ajánlaná, hogy tanárnak álljon – derül ki az Ipsos közvélemény-kutató 29 országban végzett felméréséből, amit a hvg.hu szemlézett. 

Ezzel szemben a megkérdezettek magyarok csupán 16 százaléka ajánlja bárkinek is a tanári pályát. Az világágátlagban egyébként 45 százalék ajánlaná, 43 százalék nem ajánlaná valakinek, hogy pedagógusnak álljon. A felmérésből emellett az is kiderül, hogy

a magyar emberek 74 százaléka szerint a tanárok nincsenek megfizetve, 73 százalék szerint nincsenek megbecsülve, a magyar oktatási rendszert pedig mindössze a megkérdezettek 8 százaléka értékelte jóra, míg kétharmaduk elégedetlen vele.

Világviszonylatban leginkább a szingapúriak (75 százalék), az írek (63 százalék), az ausztrálok (57 százalék), az indiaiak (55 százalék) és az indonézek (53 százalék) elégedettek az országuk oktatási rendszerével, a világ összes többi országában viszont már 50 százalék alatt van az elégedettek aránya. A felmérés során vizsgált 29 ország közül a magyarok a leginkább elégedetlenek az oktatási rendszerrel.

Az Ipsos 2023. június 23. és július 7. között összesen 23 248, a magyarországi minta esetében 16–74 éves válaszadó megkérdezésével készítette felmérését. Magyarország (és még 15 ország esetében) a felmérés reprezentatívnak tekinthető.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.