A magyarok 76 százaléka senkinek nem ajánlja a tanári pályát

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 5.

Belpol

Egy friss felmérés szerint itthon a megkérdezettek kétharmada elégedetlen az oktatási rendszerrel.

A magyarok 76 százaléka senkinek nem ajánlaná, hogy tanárnak álljon – derül ki az Ipsos közvélemény-kutató 29 országban végzett felméréséből, amit a hvg.hu szemlézett. 

Ezzel szemben a megkérdezettek magyarok csupán 16 százaléka ajánlja bárkinek is a tanári pályát. Az világágátlagban egyébként 45 százalék ajánlaná, 43 százalék nem ajánlaná valakinek, hogy pedagógusnak álljon. A felmérésből emellett az is kiderül, hogy

a magyar emberek 74 százaléka szerint a tanárok nincsenek megfizetve, 73 százalék szerint nincsenek megbecsülve, a magyar oktatási rendszert pedig mindössze a megkérdezettek 8 százaléka értékelte jóra, míg kétharmaduk elégedetlen vele.

Világviszonylatban leginkább a szingapúriak (75 százalék), az írek (63 százalék), az ausztrálok (57 százalék), az indiaiak (55 százalék) és az indonézek (53 százalék) elégedettek az országuk oktatási rendszerével, a világ összes többi országában viszont már 50 százalék alatt van az elégedettek aránya. A felmérés során vizsgált 29 ország közül a magyarok a leginkább elégedetlenek az oktatási rendszerrel.

Az Ipsos 2023. június 23. és július 7. között összesen 23 248, a magyarországi minta esetében 16–74 éves válaszadó megkérdezésével készítette felmérését. Magyarország (és még 15 ország esetében) a felmérés reprezentatívnak tekinthető.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.