A magyarok azt hiszik, a meztelenség rossz dolog – dermesztő feminista kerekasztal

Belpol

A Pussy Riot pénteki szigetes fellépése leginkább egy kiégett popsztár fesztiválhaknijára hasonlított. Csak itt a szereplők sokkal szimpatikusabbak, a célok sokkal nemesebbek voltak.

„A politikai aktivizmus is kortárs művészet” – fogalmazta meg krédóját a Sziget színpadán Nagyezsda Tolokonnyikova (Nadja), a Pussy Riot orosz feminista akciócsoport és kvázipunkzenekar vezéralakja. És valóban, a Pussy Riot bátor és átütő aktivizmusa úgy vált zavaros és érdektelen jelenséggé az (ön)értelmezési kísérletek súlya alatt, ahogyan a legerőteljesebb műalkotásból is sematikus ökörséget varázsol egy kellő ihletettséggel megírt múzeumi ismertető. Nadja, Mása (Marija Aljohin) és Pjotr Verzilov budapesti beszélgetése nem sok izgalmat tartogatott, a látványos performanszokat ezúttal hanyagolta a formáció, a Pussy Riot működéséről, az orosz vagy a magyar belpolitikai viszonyokról pedig sok újat nem tudtak mondani. Úgy tűnik, a művészethez hasonlóan néha a politikai aktivizmust is azok értik legkevésbé, akik csinálják.

Mása balra, Nadja jobbra

Mása balra, Nadja jobbra

Fotók: Németh Dániel

Eleve hülyén vette ki magát, hogy a Sziget leszervezett egy „interaktív” Pussy Riot-beszélgetést, de annak helyszínéről és időpontjáról saját vendégeit sem értesítette. Így a sajtó szép számban megjelent képviselői mellett csak az izgulhatta végig Nadja, Mása és Pjotr produkcióját, aki péntek délután 1-kor véletlenül tévedt be az alacsonynak semmiképp nem nevezhető külső hőmérsékletet még legalább tíz fokkal megdobó Magic Mirror sátorba. Azaz nagyjából senki. A szeánszot Rényi Pál Dániel (volt kollégánk, jelenleg a 444.hu újságírója) vezette, de szinte mindegy is volt, mit kérdezett, a figurát popsztárosra vevő Nadja úgyis saját elképzelései szerint vitte a szót, míg Mása – akit bármely orosz ajkú, más- vagy inkább aznapos szigetlakó lány nyugodtan helyettesíthetett volna – többnyire vihogással vagy provokatívnak szánt élccel ütötte el a válaszokat. A két sztárfellépő helyett gyakran Pjotr (Nadja férje) fejtette ki a legvilágosabban a csoport álláspontját, és ez a leosztás egy feminista kerekasztalon különösen dermesztő hatást keltett.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 


Az orosz aktivisták a legnagyobb élvezettel érezhetően Magyarország „putyinizálódásáról” beszéltek, ebben a kérdésben saját elmondásuk szerint a TASZ-szal is egyeztettek. Pjotr elmesélt egy sztorit egy magyar taxisofőrről, aki azt hitte, a Pussy Riot 2012-ben meztelenül nyomta végig hírhedt templomi fellépését (ezért ült Nadja és Mása több mint egy évet börtönben). „A putyinizáció hatása lehet, hogy a radikális akciókhoz a meztelenséget társítják a magyarok, azt hiszik, a meztelenség rossz dolog” – mutattak rá a két néplélek hasonlóságaira a Pussy Riot tagjai. Nadja egy ponton azt a kérdést szögezte a hallgatósághoz, hogyan tudnak a magyar nők szélsőjobboldali pártokra, Orbán Viktorra vagy a Jobbikra szavazni. Itt egy feminista teoretikus könnyen rámutathatott volna az oroszok ideológiai zavarosságára. Hiszen míg a nőktől sajátos szavazási mintázatokat várnak, azt is elmondják, hogy Pjotr férfiként a Pussy Riot teljes jogú tagja lehet, a nemek közti különbségek egyáltalán nem számítanak.

false

 


A 2013. év végi szabadulásuk óta Nadja és Mása figyelme a börtönviszonyok javítása felé fordult, alapítottak egy ezzel foglalkozó civil szervezetet és egy tematikus hírportált is. Utóbbinak állítólag havi egymillió látogatója van. Az NGO, a szerkesztőség és a Pussy Riot hármasságáról ugyanakkor nem sokat tudtunk meg, holott – mint az a bázisdemokratikus szervezeteknél lenni szokott – a Pussy Riotot sem kerülték el a belső feszültségek, vannak, akik egyenesen megszűntnek tekintik Nadja és Mása tagságát. Az egyetlen kritikus kérdés a lányok és a tömegmédia kapcsolatára vonatkozott, egyesek a Pussy Riot alapértékeinek elárulását látják abban, hogy Nadjáék Madonnával vagy a House of Cardsban szerepelnek. Ezt a problematikát Pjotr egy meglehetősen erőltetett analógiával ütötte el, szerinte a szocsi téli olimpiát is jobb volt megzavarni, mint bojkottálni, így a mainstream médiától sem kell elfordulniuk. Nadja pedig azt mondta, ő a maga részéről – tűnjön fel bármilyen platformon – csak a férfiakat fogja szexuális tárgyként beállítani.

false

Hiába volt unalmas, helyenként kínos is a beszélgetés, a lelkes médiamunkások legbelül érezték, nemes cél érdekében teljesítenek szolgálatot. Vélhetően szép gázsijukat a Pussy Riot-tagok frissen gründolt civil szervezetükbe forgatják majd, ami csak javíthat az oroszországi állapotokon. A Sziget pedig a nyugati médiában villoghat azzal, hogy a Florence + The Machine mellett Glastonbury másik szenzációját, a Pussy Riotot is elhozta Magyarországra. A világ megint jobb hely lett egy kicsit, lehet hazamenni!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.