A magyarok azt hiszik, a meztelenség rossz dolog – dermesztő feminista kerekasztal

Belpol

A Pussy Riot pénteki szigetes fellépése leginkább egy kiégett popsztár fesztiválhaknijára hasonlított. Csak itt a szereplők sokkal szimpatikusabbak, a célok sokkal nemesebbek voltak.

„A politikai aktivizmus is kortárs művészet” – fogalmazta meg krédóját a Sziget színpadán Nagyezsda Tolokonnyikova (Nadja), a Pussy Riot orosz feminista akciócsoport és kvázipunkzenekar vezéralakja. És valóban, a Pussy Riot bátor és átütő aktivizmusa úgy vált zavaros és érdektelen jelenséggé az (ön)értelmezési kísérletek súlya alatt, ahogyan a legerőteljesebb műalkotásból is sematikus ökörséget varázsol egy kellő ihletettséggel megírt múzeumi ismertető. Nadja, Mása (Marija Aljohin) és Pjotr Verzilov budapesti beszélgetése nem sok izgalmat tartogatott, a látványos performanszokat ezúttal hanyagolta a formáció, a Pussy Riot működéséről, az orosz vagy a magyar belpolitikai viszonyokról pedig sok újat nem tudtak mondani. Úgy tűnik, a művészethez hasonlóan néha a politikai aktivizmust is azok értik legkevésbé, akik csinálják.

Mása balra, Nadja jobbra

Mása balra, Nadja jobbra

Fotók: Németh Dániel

Eleve hülyén vette ki magát, hogy a Sziget leszervezett egy „interaktív” Pussy Riot-beszélgetést, de annak helyszínéről és időpontjáról saját vendégeit sem értesítette. Így a sajtó szép számban megjelent képviselői mellett csak az izgulhatta végig Nadja, Mása és Pjotr produkcióját, aki péntek délután 1-kor véletlenül tévedt be az alacsonynak semmiképp nem nevezhető külső hőmérsékletet még legalább tíz fokkal megdobó Magic Mirror sátorba. Azaz nagyjából senki. A szeánszot Rényi Pál Dániel (volt kollégánk, jelenleg a 444.hu újságírója) vezette, de szinte mindegy is volt, mit kérdezett, a figurát popsztárosra vevő Nadja úgyis saját elképzelései szerint vitte a szót, míg Mása – akit bármely orosz ajkú, más- vagy inkább aznapos szigetlakó lány nyugodtan helyettesíthetett volna – többnyire vihogással vagy provokatívnak szánt élccel ütötte el a válaszokat. A két sztárfellépő helyett gyakran Pjotr (Nadja férje) fejtette ki a legvilágosabban a csoport álláspontját, és ez a leosztás egy feminista kerekasztalon különösen dermesztő hatást keltett.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 


Az orosz aktivisták a legnagyobb élvezettel érezhetően Magyarország „putyinizálódásáról” beszéltek, ebben a kérdésben saját elmondásuk szerint a TASZ-szal is egyeztettek. Pjotr elmesélt egy sztorit egy magyar taxisofőrről, aki azt hitte, a Pussy Riot 2012-ben meztelenül nyomta végig hírhedt templomi fellépését (ezért ült Nadja és Mása több mint egy évet börtönben). „A putyinizáció hatása lehet, hogy a radikális akciókhoz a meztelenséget társítják a magyarok, azt hiszik, a meztelenség rossz dolog” – mutattak rá a két néplélek hasonlóságaira a Pussy Riot tagjai. Nadja egy ponton azt a kérdést szögezte a hallgatósághoz, hogyan tudnak a magyar nők szélsőjobboldali pártokra, Orbán Viktorra vagy a Jobbikra szavazni. Itt egy feminista teoretikus könnyen rámutathatott volna az oroszok ideológiai zavarosságára. Hiszen míg a nőktől sajátos szavazási mintázatokat várnak, azt is elmondják, hogy Pjotr férfiként a Pussy Riot teljes jogú tagja lehet, a nemek közti különbségek egyáltalán nem számítanak.

false

 


A 2013. év végi szabadulásuk óta Nadja és Mása figyelme a börtönviszonyok javítása felé fordult, alapítottak egy ezzel foglalkozó civil szervezetet és egy tematikus hírportált is. Utóbbinak állítólag havi egymillió látogatója van. Az NGO, a szerkesztőség és a Pussy Riot hármasságáról ugyanakkor nem sokat tudtunk meg, holott – mint az a bázisdemokratikus szervezeteknél lenni szokott – a Pussy Riotot sem kerülték el a belső feszültségek, vannak, akik egyenesen megszűntnek tekintik Nadja és Mása tagságát. Az egyetlen kritikus kérdés a lányok és a tömegmédia kapcsolatára vonatkozott, egyesek a Pussy Riot alapértékeinek elárulását látják abban, hogy Nadjáék Madonnával vagy a House of Cardsban szerepelnek. Ezt a problematikát Pjotr egy meglehetősen erőltetett analógiával ütötte el, szerinte a szocsi téli olimpiát is jobb volt megzavarni, mint bojkottálni, így a mainstream médiától sem kell elfordulniuk. Nadja pedig azt mondta, ő a maga részéről – tűnjön fel bármilyen platformon – csak a férfiakat fogja szexuális tárgyként beállítani.

false

Hiába volt unalmas, helyenként kínos is a beszélgetés, a lelkes médiamunkások legbelül érezték, nemes cél érdekében teljesítenek szolgálatot. Vélhetően szép gázsijukat a Pussy Riot-tagok frissen gründolt civil szervezetükbe forgatják majd, ami csak javíthat az oroszországi állapotokon. A Sziget pedig a nyugati médiában villoghat azzal, hogy a Florence + The Machine mellett Glastonbury másik szenzációját, a Pussy Riotot is elhozta Magyarországra. A világ megint jobb hely lett egy kicsit, lehet hazamenni!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.