A magyarok azt hiszik, a meztelenség rossz dolog – dermesztő feminista kerekasztal

Belpol

A Pussy Riot pénteki szigetes fellépése leginkább egy kiégett popsztár fesztiválhaknijára hasonlított. Csak itt a szereplők sokkal szimpatikusabbak, a célok sokkal nemesebbek voltak.

„A politikai aktivizmus is kortárs művészet” – fogalmazta meg krédóját a Sziget színpadán Nagyezsda Tolokonnyikova (Nadja), a Pussy Riot orosz feminista akciócsoport és kvázipunkzenekar vezéralakja. És valóban, a Pussy Riot bátor és átütő aktivizmusa úgy vált zavaros és érdektelen jelenséggé az (ön)értelmezési kísérletek súlya alatt, ahogyan a legerőteljesebb műalkotásból is sematikus ökörséget varázsol egy kellő ihletettséggel megírt múzeumi ismertető. Nadja, Mása (Marija Aljohin) és Pjotr Verzilov budapesti beszélgetése nem sok izgalmat tartogatott, a látványos performanszokat ezúttal hanyagolta a formáció, a Pussy Riot működéséről, az orosz vagy a magyar belpolitikai viszonyokról pedig sok újat nem tudtak mondani. Úgy tűnik, a művészethez hasonlóan néha a politikai aktivizmust is azok értik legkevésbé, akik csinálják.

Mása balra, Nadja jobbra

Mása balra, Nadja jobbra

Fotók: Németh Dániel

Eleve hülyén vette ki magát, hogy a Sziget leszervezett egy „interaktív” Pussy Riot-beszélgetést, de annak helyszínéről és időpontjáról saját vendégeit sem értesítette. Így a sajtó szép számban megjelent képviselői mellett csak az izgulhatta végig Nadja, Mása és Pjotr produkcióját, aki péntek délután 1-kor véletlenül tévedt be az alacsonynak semmiképp nem nevezhető külső hőmérsékletet még legalább tíz fokkal megdobó Magic Mirror sátorba. Azaz nagyjából senki. A szeánszot Rényi Pál Dániel (volt kollégánk, jelenleg a 444.hu újságírója) vezette, de szinte mindegy is volt, mit kérdezett, a figurát popsztárosra vevő Nadja úgyis saját elképzelései szerint vitte a szót, míg Mása – akit bármely orosz ajkú, más- vagy inkább aznapos szigetlakó lány nyugodtan helyettesíthetett volna – többnyire vihogással vagy provokatívnak szánt élccel ütötte el a válaszokat. A két sztárfellépő helyett gyakran Pjotr (Nadja férje) fejtette ki a legvilágosabban a csoport álláspontját, és ez a leosztás egy feminista kerekasztalon különösen dermesztő hatást keltett.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 


Az orosz aktivisták a legnagyobb élvezettel érezhetően Magyarország „putyinizálódásáról” beszéltek, ebben a kérdésben saját elmondásuk szerint a TASZ-szal is egyeztettek. Pjotr elmesélt egy sztorit egy magyar taxisofőrről, aki azt hitte, a Pussy Riot 2012-ben meztelenül nyomta végig hírhedt templomi fellépését (ezért ült Nadja és Mása több mint egy évet börtönben). „A putyinizáció hatása lehet, hogy a radikális akciókhoz a meztelenséget társítják a magyarok, azt hiszik, a meztelenség rossz dolog” – mutattak rá a két néplélek hasonlóságaira a Pussy Riot tagjai. Nadja egy ponton azt a kérdést szögezte a hallgatósághoz, hogyan tudnak a magyar nők szélsőjobboldali pártokra, Orbán Viktorra vagy a Jobbikra szavazni. Itt egy feminista teoretikus könnyen rámutathatott volna az oroszok ideológiai zavarosságára. Hiszen míg a nőktől sajátos szavazási mintázatokat várnak, azt is elmondják, hogy Pjotr férfiként a Pussy Riot teljes jogú tagja lehet, a nemek közti különbségek egyáltalán nem számítanak.

false

 


A 2013. év végi szabadulásuk óta Nadja és Mása figyelme a börtönviszonyok javítása felé fordult, alapítottak egy ezzel foglalkozó civil szervezetet és egy tematikus hírportált is. Utóbbinak állítólag havi egymillió látogatója van. Az NGO, a szerkesztőség és a Pussy Riot hármasságáról ugyanakkor nem sokat tudtunk meg, holott – mint az a bázisdemokratikus szervezeteknél lenni szokott – a Pussy Riotot sem kerülték el a belső feszültségek, vannak, akik egyenesen megszűntnek tekintik Nadja és Mása tagságát. Az egyetlen kritikus kérdés a lányok és a tömegmédia kapcsolatára vonatkozott, egyesek a Pussy Riot alapértékeinek elárulását látják abban, hogy Nadjáék Madonnával vagy a House of Cardsban szerepelnek. Ezt a problematikát Pjotr egy meglehetősen erőltetett analógiával ütötte el, szerinte a szocsi téli olimpiát is jobb volt megzavarni, mint bojkottálni, így a mainstream médiától sem kell elfordulniuk. Nadja pedig azt mondta, ő a maga részéről – tűnjön fel bármilyen platformon – csak a férfiakat fogja szexuális tárgyként beállítani.

false

Hiába volt unalmas, helyenként kínos is a beszélgetés, a lelkes médiamunkások legbelül érezték, nemes cél érdekében teljesítenek szolgálatot. Vélhetően szép gázsijukat a Pussy Riot-tagok frissen gründolt civil szervezetükbe forgatják majd, ami csak javíthat az oroszországi állapotokon. A Sziget pedig a nyugati médiában villoghat azzal, hogy a Florence + The Machine mellett Glastonbury másik szenzációját, a Pussy Riotot is elhozta Magyarországra. A világ megint jobb hely lett egy kicsit, lehet hazamenni!

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.