A magyarok kétharmadának fontosabb a rezsicsökkentés, mint a demokrácia

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Belpol

Oroszország az átlagosnál magasabb arányban szimpatikus itthon a legújabb uniós felmérés alapján.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot – írja a hvg.hu. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, és a tagállamok nagy részében is a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát.

Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz, míg viszonylag sokan (34 százalék) nem tudják eldönteni ezt a kérdést.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak pedig kedvezőtlen. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az unióról, ez az adat két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest. 

A közelmúlt eseményei hatással voltak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét: Oroszországról a válaszadók mindössze 10 százalékának van kedvező véleménye, míg a legutóbbi méréskor, 2018-ban még 30 százalék vélekedett így, de

a magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban (17 százalék) szimpatikus Oroszország.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadók mindössze 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.  

Az európaiak átlagosan 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelme az előbbre való, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. A magyarok azonban ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak.

67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezi az első helyre, a demokratikus értékek mindössze 32 százalékuknál kerül a fontossági lista élére.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie. A lista élén a demokrácia áll 38 százalékkal, míg második helyre az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme került 27-27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja első helyre (37 és 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.