A magyarok kétharmadának fontosabb a rezsicsökkentés, mint a demokrácia

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Belpol

Oroszország az átlagosnál magasabb arányban szimpatikus itthon a legújabb uniós felmérés alapján.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot – írja a hvg.hu. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, és a tagállamok nagy részében is a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát.

Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz, míg viszonylag sokan (34 százalék) nem tudják eldönteni ezt a kérdést.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak pedig kedvezőtlen. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az unióról, ez az adat két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest. 

A közelmúlt eseményei hatással voltak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét: Oroszországról a válaszadók mindössze 10 százalékának van kedvező véleménye, míg a legutóbbi méréskor, 2018-ban még 30 százalék vélekedett így, de

a magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban (17 százalék) szimpatikus Oroszország.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadók mindössze 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.  

Az európaiak átlagosan 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelme az előbbre való, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. A magyarok azonban ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak.

67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezi az első helyre, a demokratikus értékek mindössze 32 százalékuknál kerül a fontossági lista élére.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie. A lista élén a demokrácia áll 38 százalékkal, míg második helyre az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme került 27-27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja első helyre (37 és 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.