A magyarok kétharmadának fontosabb a rezsicsökkentés, mint a demokrácia

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Belpol

Oroszország az átlagosnál magasabb arányban szimpatikus itthon a legújabb uniós felmérés alapján.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot – írja a hvg.hu. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, és a tagállamok nagy részében is a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát.

Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz, míg viszonylag sokan (34 százalék) nem tudják eldönteni ezt a kérdést.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak pedig kedvezőtlen. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az unióról, ez az adat két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest. 

A közelmúlt eseményei hatással voltak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét: Oroszországról a válaszadók mindössze 10 százalékának van kedvező véleménye, míg a legutóbbi méréskor, 2018-ban még 30 százalék vélekedett így, de

a magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban (17 százalék) szimpatikus Oroszország.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadók mindössze 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.  

Az európaiak átlagosan 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelme az előbbre való, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. A magyarok azonban ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak.

67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezi az első helyre, a demokratikus értékek mindössze 32 százalékuknál kerül a fontossági lista élére.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie. A lista élén a demokrácia áll 38 százalékkal, míg második helyre az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme került 27-27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja első helyre (37 és 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.