A magyarok kétharmadának fontosabb a rezsicsökkentés, mint a demokrácia

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Belpol

Oroszország az átlagosnál magasabb arányban szimpatikus itthon a legújabb uniós felmérés alapján.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot – írja a hvg.hu. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, és a tagállamok nagy részében is a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát.

Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz, míg viszonylag sokan (34 százalék) nem tudják eldönteni ezt a kérdést.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak pedig kedvezőtlen. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az unióról, ez az adat két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest. 

A közelmúlt eseményei hatással voltak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét: Oroszországról a válaszadók mindössze 10 százalékának van kedvező véleménye, míg a legutóbbi méréskor, 2018-ban még 30 százalék vélekedett így, de

a magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban (17 százalék) szimpatikus Oroszország.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadók mindössze 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.  

Az európaiak átlagosan 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelme az előbbre való, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. A magyarok azonban ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak.

67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezi az első helyre, a demokratikus értékek mindössze 32 százalékuknál kerül a fontossági lista élére.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie. A lista élén a demokrácia áll 38 százalékkal, míg második helyre az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme került 27-27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja első helyre (37 és 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Fideszes nagymenőknek is feladhatja a leckét a választókerületek átvariálása

Egy miniszter, egy miniszterhelyettes, valamint a kormányszóvivő számára is új feladat lesz megnyernie a körzetét Pest megyében, amennyiben jelöltek lesznek 2026-ban is. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az ellenzéket akkora csapás érheti, mint elsőre látszik. Megvizsgáltuk a fővárostól északra eső, a Fidesz által átrajzolni tervezett választókerületek helyzetét.