A magyarok kétharmadának fontosabb a rezsicsökkentés, mint a demokrácia

  • narancs.hu
  • 2022. június 22.

Belpol

Oroszország az átlagosnál magasabb arányban szimpatikus itthon a legújabb uniós felmérés alapján.

Az Európai Parlament 2022 tavaszi Eurobarométer felmérésének eredményei szerint az európaiak csaknem 65 százaléka jó dolognak tartja az uniós tagságot – írja a hvg.hu. Ez a legpozitívabb eredmény 2007 óta, amikor a megkérdezettek 58 százaléka gondolta így, és a tagállamok nagy részében is a lakosság relatív többsége jó dolognak tartja hazájuk uniós tagságát.

Magyarországon a válaszadók 60 százaléka szerint jó dolog az EU tagjának lenni, 5 százalék szerint azonban rossz, míg viszonylag sokan (34 százalék) nem tudják eldönteni ezt a kérdést.

Az európaiak 52 százalékának pozitív a véleménye az EU-ról, 12 százalékuknak pedig kedvezőtlen. Magyarországon a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy pozitív kép él benne az unióról, ez az adat két százalékpontos csökkenést mutat a fél évvel ezelőttihez képest. 

A közelmúlt eseményei hatással voltak arra is, hogyan látják az európaiak a nemzetközi színtér többi szereplőjét: Oroszországról a válaszadók mindössze 10 százalékának van kedvező véleménye, míg a legutóbbi méréskor, 2018-ban még 30 százalék vélekedett így, de

a magyaroknak jelenleg az uniós átlagnál magasabb arányban (17 százalék) szimpatikus Oroszország.

A legtöbb európai alapvető változásként érzékeli az ukrajnai háborút: 61 százalékuk nem bízik abban, hogy életük változatlanul folytatódik tovább. A válaszadók mindössze 37 százaléka volt ezzel ellentétes véleményen.  

Az európaiak átlagosan 59 százaléka szerint a közös európai értékek – például a szabadság és a demokrácia – védelme az előbbre való, még akkor is, ha ez hatással van az árakra és a megélhetési költségekre. A magyarok azonban ezzel éppen ellentétesen gondolkoznak.

67 százalékuk a megélhetési költségeket helyezi az első helyre, a demokratikus értékek mindössze 32 százalékuknál kerül a fontossági lista élére.

A háborúról és annak európai hatásáról alkotott közvélekedés abban is leképeződik, hogy az európai polgárok szerint mely fő értékeket kellene az Európai Parlamentnek elsősorban megvédenie. A lista élén a demokrácia áll 38 százalékkal, míg második helyre az emberi jogok védelme az EU-ban és a világban, valamint a szólásszabadság védelme került 27-27 százalékkal. Magyarországon a válaszadók többsége szintén a demokrácia és az emberi jogok védelmét sorolja első helyre (37 és 27 százalék), a harmadik helyen a jogállamiság áll (22 százalék) az EP által védendő értékek sorában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.