A magyarok többsége támogatja, hogy a fiatalok halljanak a szexuális és nemi kisebbségekről

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 13.

Belpol

A Medián reprezentatív közvélemény-kutatása szerint.

A magyarok többsége nem szeretné, ha a kormány döntené el, hogy mit tanítanak az iskolákban szexuális nevelés keretében, és azt is támogatják, hogy a fiatalok halljanak a szexuális és nemi kisebbségekről – derül ki az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság által megrendelt, 1000 fővel végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet a Medián készített.

Az eredményekről a Háttér Társaság és a az Amnesty International Magyarország honlapja is beszámol.

  • Eszerint a kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 46%-a ismer személyesen az LMBTQI közösséghez tartozó embert, és 73% elutasítja azt a kormány által hangoztatott hazug állítást, hogy a meleg és leszbikus emberek megrontanák a gyermekeket.
  • A felmérésből az is kiderül, hogy a társadalom többsége (74,5%) szerint engedni kellene, hogy a transznemű emberek hivatalosan is megváltoztathassák a nemüket és nevüket az irataikban.
  • A házassági egyenlőséget 59% támogatja, míg 69% szerint az azonos nemű párok is lehetnek jó szülők. Hozzáteszik: két évvel ezelőtt, 2019-ben az azonos neműek házasságát még csak 33% támogatta.

Az iskolai neveléssel kapcsolatos kérdésekben a válaszadók

  • 66% szerint helyes, ha az iskolai tananyag része, hogy a fiatalok hallanak a szexuális kisebbségekről,
  • 82% szerint a fiatal életkorának és érettségi szintjének kell eldönteni, mikor és hogyan hall a témáról.
  • A kérdezettek 83%-a nem hiszi el azt az abszurd állítást, hogy valaki meleggé válna attól, ha az iskolában hall a témáról.
  • a megkérdezettek 90%-a szerint az iskolákban biztosítani kell az életkornak megfelelő szexuális nevelést,
  • és 86% értett egyet azzal, hogy nem a kormánynak, hanem a szülőknek és a tanároknak kell eldönteniük, hogy mit tanítanak ebben témakörében.
  • Annak a kormányzati intézkedésnek sincs társadalmi támogatottsága, hogy az állam döntse el, mely szakértők és szervezetek tarthassanak például iskolai zaklatással, bántalmazással kapcsolatos képzéseket: a megkérdezettek 85%-a szerint a tanároknak szabadon, saját belátásuk szerint kellene dönteniük abban a kérdésben, hogy kinek a segítségét veszik igénybe.

„A kutatásunk is megerősítette, hogy a magyar társadalom sokkal elfogadóbb, mint a kormány. A hazug és gyűlöletre építő politikának nincsen társadalmi többsége, ezért is fontos, hogy mindenki kiálljon az LMBTQI emberekért, és ne engedjen a gyűlöletnek”

– mondta Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

 

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója hozzátette: „A napnál világosabb, hogy a többség nem szeretné, ha az állam döntene az iskolai szexuális nevelés kérdésében vagy arról, hall-e a gyermekük a szexuális és nemi kisebbségekről. Olyan témáknak tartják ezeket, amelyekről fontos, hogy a fiatalok halljanak, és bíznak a tanárokban és az általuk meghozott döntésekben. A többség álláspontja tehát világos: a jogsértő homofób és transzfób törvényt nem akarják.”

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.