A könyvterjesztők szerint komoly cenzori apparátus felállítását feltételezi a kormány "gyermekvédelmi rendelete"

  • narancs.hu
  • 2021. augusztus 13.

Belpol

Értetlenül állnak a melegellenes törvény végrehajtási rendeletével szemben.

Kérdésekkel fordul a döntéshozókhoz a Magyar könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének, erről a szervezet elnöke, Gál Katalin beszélt a Népszavának

A könyvterjesztők azt kérik a döntéshozóktól, hogy sorolják fel, jelöljék ki azokat a könyveket, amelyek „öncélú szexualitást”, homoszexualitást, vagy a születési nemtől való eltérést jelenítenek meg, vagy népszerűsítenek, mondják meg a döntéshozók, hogy mely alkotásokat kell a jövőben lefóliázva árusítani, mik kerülnek tiltólistára, ha a könyvesbolt túl közel van egy templomhoz, vagy iskolához.

A testület vezetése ugyanis csütörtökön több órás rendkívüli ülés keretében próbálta értelmezni a „gyermekvédelmi” törvényhez megjelent kormányzati végrehajtási rendeletet. A rendelet értelmében ugyanis a szexualitást „öncélú módon” megjelenítő, és homoszexualitást, születési nemtől eltérő nem identitást „megjelenítő” könyveket le kell fóliázni, hogy ne lehessen belelapozni, és a többi könyvtől elkülönítve kell kitenni a polcra; illetve ha egy könyvesbolt 200 méternél közelebb van egy templomhoz, iskolához vagy óvodához, ki sem lehet tenni a polcokra a leírásnak megfelelő könyveket.

A szervezet szerint ez teljesen értelmezhetetlen, ugyanis ha tényleg ezt kellene tenni, még a Bibliát is lefóliázva kellne árulni. 

Az MKKE első felmérése szerint legalább száz olyan könyvesbolt van az országban, amelyik egy templom 200 méteres körzetén belül van, van olyan kisebb könyvterjesztő hálózat, melynek 15 boltjából 12 tartozik ebbe a kategóriába.

"Ez nem csak a kereskedelem súlyos akadályozása, de olyan cenzori apparátus felállítását is feltételezi a hatóság, vagy akár az Országos Széchenyi Könyvtár részéről, ami szintén életszerűtlen"

– nyilatkozta Gál Katalin. Ezért most várják a döntéshozók válaszát, és bíznak abban, hogy lesz mód a rugalmasságra.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.