A Megafon beperelte a Telexet, mert azt írták, közpénzből működnek, a bíróság most a lapnak adott igazat

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Belpol

A Fővárosi Törvényszék szerint a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét, a Telexnek nem kell helyreigazítást közölnie a korábbi cikke miatt. A Megafon azért perelte be a Telexet, hogy írják ki, nem közpénzből működnek. A bíróság szerint viszont a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

Az első fokon csütörtökön zárult perben a Megafon egy november 25-i cikket kifogásolt, ahol a lap az Alapjogokért Központról (AK) írt, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők.

A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Ez adja tovább a központi forrásból kapott pénzeket, többségében a kormány politikáját támogató szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti.

Az AK és a Megafon közös jellemzője, hogy mindkét helyen vezető szerepet tölt be Kovács István: ő az AK stratégiai igazgatója és a Megafon tulajdonosa. A cikk megjelenése előtt két hónappal egyébként a lap megkereste mind az AK-t, mind a Megafont, de érdemi választ egyiktől sem kaptak.

A Fővárosi Törvényszék azzal az indoklással utasította el a Megafon keresetét, hogy:

 

A bíróság megítélése szerint a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.

Majd hozzátették azt is, hogy a Telex cikke kiemeli, hogy a közpénzre vonatkozó sejtésüket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el, ugyan nem is erősítették meg, de az adatigénylésükre nem válaszoltak érdemben. A bíróság szerint a cikk egészéből az tűnik ki, hogy „a pénz további útja homályos”.

Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a Telex cikkében a Megafonra vonatkozó sok pénzügyi tényadat alapján, feltételes módban megfogalmazott sejtés, miszerint „a Megafonba nagyon is juthatott közpénz” lényegében véleménynek tekinthető, ami a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezi. A bírósági döntés szerint az érintett cikkben „egy oknyomozó újságírói tevékenységhez kapcsolódó, tényekből levont következtetésről” van szó.

Végül a törvényszék azzal zárja a kereset elutasításának indoklását, hogy a cikk "közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.