A Megafon beperelte a Telexet, mert azt írták, közpénzből működnek, a bíróság most a lapnak adott igazat

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Belpol

A Fővárosi Törvényszék szerint a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét, a Telexnek nem kell helyreigazítást közölnie a korábbi cikke miatt. A Megafon azért perelte be a Telexet, hogy írják ki, nem közpénzből működnek. A bíróság szerint viszont a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

Az első fokon csütörtökön zárult perben a Megafon egy november 25-i cikket kifogásolt, ahol a lap az Alapjogokért Központról (AK) írt, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők.

A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Ez adja tovább a központi forrásból kapott pénzeket, többségében a kormány politikáját támogató szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti.

Az AK és a Megafon közös jellemzője, hogy mindkét helyen vezető szerepet tölt be Kovács István: ő az AK stratégiai igazgatója és a Megafon tulajdonosa. A cikk megjelenése előtt két hónappal egyébként a lap megkereste mind az AK-t, mind a Megafont, de érdemi választ egyiktől sem kaptak.

A Fővárosi Törvényszék azzal az indoklással utasította el a Megafon keresetét, hogy:

 

A bíróság megítélése szerint a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.

Majd hozzátették azt is, hogy a Telex cikke kiemeli, hogy a közpénzre vonatkozó sejtésüket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el, ugyan nem is erősítették meg, de az adatigénylésükre nem válaszoltak érdemben. A bíróság szerint a cikk egészéből az tűnik ki, hogy „a pénz további útja homályos”.

Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a Telex cikkében a Megafonra vonatkozó sok pénzügyi tényadat alapján, feltételes módban megfogalmazott sejtés, miszerint „a Megafonba nagyon is juthatott közpénz” lényegében véleménynek tekinthető, ami a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezi. A bírósági döntés szerint az érintett cikkben „egy oknyomozó újságírói tevékenységhez kapcsolódó, tényekből levont következtetésről” van szó.

Végül a törvényszék azzal zárja a kereset elutasításának indoklását, hogy a cikk "közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.