A Megafon beperelte a Telexet, mert azt írták, közpénzből működnek, a bíróság most a lapnak adott igazat

  • narancs.hu
  • 2022. január 28.

Belpol

A Fővárosi Törvényszék szerint a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. keresetét, a Telexnek nem kell helyreigazítást közölnie a korábbi cikke miatt. A Megafon azért perelte be a Telexet, hogy írják ki, nem közpénzből működnek. A bíróság szerint viszont a lap megalapozottan juthatott erre a következtetésre.

Az első fokon csütörtökön zárult perben a Megafon egy november 25-i cikket kifogásolt, ahol a lap az Alapjogokért Központról (AK) írt, amelynek működéséhez eddig több mint kétmilliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők.

A cikk szerint a magyar kormányt és annak kommunikációját különböző módon támogató szervezetek finanszírozását a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi egy közbenső civil szervezet, a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Ez adja tovább a központi forrásból kapott pénzeket, többségében a kormány politikáját támogató szervezetek számára. Az egyik kiemelten támogatott szervezet a Jogállam és Igazság Kft., amely az Alapjogokért Központot működteti.

Az AK és a Megafon közös jellemzője, hogy mindkét helyen vezető szerepet tölt be Kovács István: ő az AK stratégiai igazgatója és a Megafon tulajdonosa. A cikk megjelenése előtt két hónappal egyébként a lap megkereste mind az AK-t, mind a Megafont, de érdemi választ egyiktől sem kaptak.

A Fővárosi Törvényszék azzal az indoklással utasította el a Megafon keresetét, hogy:

 

A bíróság megítélése szerint a közpénzekkel kapcsolatos sajtóközlemények esetében nem szűken, a jogszabály szerinti közpénz fogalmat kell érteni, hanem azt a közpénzfogalmat, amit a közvélemény ilyenként értelmez. Hétköznapi értelemben a pénz forrásának eredetén van a hangsúly, függetlenül attól, hogy azt végül ki és mire használja.

Majd hozzátették azt is, hogy a Telex cikke kiemeli, hogy a közpénzre vonatkozó sejtésüket az Alapjogokért Központ és a Megafon nem oszlatta el, ugyan nem is erősítették meg, de az adatigénylésükre nem válaszoltak érdemben. A bíróság szerint a cikk egészéből az tűnik ki, hogy „a pénz további útja homályos”.

Az indoklásban kitérnek arra is, hogy a Telex cikkében a Megafonra vonatkozó sok pénzügyi tényadat alapján, feltételes módban megfogalmazott sejtés, miszerint „a Megafonba nagyon is juthatott közpénz” lényegében véleménynek tekinthető, ami a véleményszabadság magas szintű védelmét élvezi. A bírósági döntés szerint az érintett cikkben „egy oknyomozó újságírói tevékenységhez kapcsolódó, tényekből levont következtetésről” van szó.

Végül a törvényszék azzal zárja a kereset elutasításának indoklását, hogy a cikk "közérdekű kérdéssel kapcsolatos vitához járul hozzá, ahhoz, hogy a sajtó gyakorolhassa az »őrkutya«️ szerepét. (…) A közérdekű kérdések megvitatásának szabadsága a demokratikus társadalom fogalmának központi eleme."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.

Who the Fuck Is SpongyaBob?

Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.

A Mi Hazánk és a birodalom

A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideo­lógia terjesztésében vállal nagy szerepet. A párt­elnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.