Ki nem mond igazat a CT-vizsgálatokról: az egészségbiztosító vagy Rétvári Bence?

Belpol

A NEAK továbbra sem áruja el, hány CT történik 14 napon belül, ha felmerül a rák gyanúja, Rétvári szerint viszont náluk vannak az adatok.

„A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint nyolc év alatt közel kétharmadával növekedett az elvégzett CT-vizsgálatok száma. Míg 2010-ben az összes elvégzett vizsgálatok száma 762 ezer volt, addig ez a szám 2019-re 1 millió 361 ezerre növekedett. 2010 óta csaknem 200 milliárd forintot fordított a kormány a CT/MRI vizsgálatok finanszírozására” – ezt a választ Rétvári Bence, az Emmi államtitkára küldte Szél Bernadettnek január 21-én.

Szél korábban, január 6-án azzal az írásbeli kérdéssel fordult Kásler Miklóshoz, hogy az Emmi minisztere mondja meg, 2019-ben, 2020-ban és 2021 első kilenc hónapjában hány esetben történt meg a CT  és MRI  vizsgálat 14 napon  belül  daganatgyanús  betegeknél, és hány esetben nem tudták a szolgáltatók tartani a 14 napot. Bár Rétvári válasza nem válaszolja meg Szél kérdését, egy valamire rámutat: a NEAK rendelkezik az adatokkal, holott lapunkkal ennek az ellenkezőjét közölték.

NEAK: Nem rendelkezünk az adatokkal

December végén írtuk meg, hogy a NEAK nem tudja, hogy hány CT és MRI vizsgálat történik daganatgyanú esetén 14 napon belül. Közérdekű adatigénylésünkre legalább is ezt a választ kaptuk tőlük.

Október 26-án kerestük meg a NEAK-ot először azzal, hogy 2020-ban és 2021 első 9 hónapjában hány 14 napon belüli CT és MRI vizsgálat történt, és hány esetben nem tudta a szolgáltató tartani a 14 napot. Egy 2015. június elsején életbe lépett szabály szerint ugyanis:

A rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat köteles elvégezni.

Ennek a teljesülését a 43/1999. (az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló) Kormányrendelet szerint a NEAK végzi, a dolgukat pedig megkönnyíti az is, hogy a rosszindulatúdaganat-gyanús páciensek beutalóján van egy kiegészítő kód is, így az egészségügyi intézmény tudja, hogy a kóddal rendelkező betegeket előre kell venni és két héten belül el kell végezni a vizsgálatukat, illetve a NEAK is tudja követni ezeknek a betegnek az útját.

Október végi válaszában a NEAK nem szolgált konkrét adatokkal, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az intézményhez. Azt azonban megírták, hogy „a NEAK fokozott figyelemmel kíséri a rosszindulatú daganatos kórképek klinikai gyanúja esetén jelentett ellátásokat, mind a 14 napos szabály betartása, mind a beteg további sorsa érdekében.” Adatigénylésünkre december 14-én érkezett meg a válasz, amelyben a NEAK mindössze annyit közölt, hogy

a NEAK a kiadni kért adatokkal nem rendelkezik.

Vagyis az az intézmény, amely a kormányrendelet szerint ellenőrizni hivatott, hogy a több mint hat éve hatályban lévő szabály szerint megtörténnek-e 14 napon belül a daganatgyanús betegek CT és MRI vizsgálatai, nem tudja megmondani, hogy hány ilyen vizsgálat történt az elmúlt években.

Emmi: Az egészségügyi szolgáltatók jelentik a NEAK-nak az adatokat

Ezek után megkérdeztük a NEAK-ot, hogy ha náluk nincsenek az adatok, akkor mégis hol vannak és hová fordulhatunk a kérdéseinkkel. December 16-a óta összesen négy levelet küldtünk a NEAK-nak, de egyikre sem érkezett válasz.

Megkerestük az Emmi Egészségügyért Felelős Államtitkárságát is, hiszen ez a NEAK felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szerve és megkérdeztük tőlük, hogy hol vannak az általunk kért adatok, valamint nem tartják-e problémásnak, hogy a NEAK saját bevallása szerint nem rendelkezik velük, holott ez törvényi kötelezettsége lenne. Az Emminek három levelet küldtünk, de egyikre sem kaptunk választ.

Január elején Szél Bernadett Kásler Miklóshoz fordult, akinek a nevében Rétvári Bence először lefutotta a szokásos köröket és elmondta, hogy míg az ellenzék a kórházak 45 százalékát bezárná, addig a Fidesz fejleszti az egészségügyi intézményeket; majd azt is közölte, hogy a kormányrendeletben előírt 14 napos szabályt a NEAK

nem szankciók alkalmazásával kényszeríti ki, hanem ösztönző juttatások beépítésével segíti elő,

"amelynek lényege, hogy a területileg ellátásra kötelezett CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató:

  • az általa daganatgyanú miatt 14 napon belül elvégzett vizsgálatot jelenti a NEAK-nak,
  • amennyiben a CT, MRI vizsgálat alapján a rosszindulatú daganatos kórkép beigazolódik,
  • úgy a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a teljesítmények elszámolása során 10 ezer pontértéknyi extrafinanszírozást kap, amely TÉK mentesen kerül elszámolásra.”

Végül Rétvári is megismétli azt, amit az egészségbiztosító is írt nekünk: hogy kiemelten figyelik ezeket az eseteket.

Valaki nem mond igazat

Konkrét adatokat ugyan Rétvári sem osztott meg, válaszából azonban egyértelműen kiderül, hogy az egészségügyi szolgáltatók jelentik a NEAK-nak a 14 napon belül elvégzett CT és MRI vizsgálatokat, a NEAK számon is tartja azokat, ráadásul ösztönzőkkel segíti az intézményeket, hogy kikényszerítse a 14 napos szabályt.

Adódik tehát a kérdés, hogy ha a NEAK igazat mond nekünk és nem állnak rendelkezésére ezek az adatok, hogy tud mindennek eleget tenni? Mire alapozza Rétvári a válaszát, ha a NEAK nem tudja megmondani, hány ilyen vizsgálat történt az elmúlt években? Vagy meg tudná, csak nem akarja? Ki nem mond igazat?

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk