A MOL elnök-vezérigazgatója szerint júliustól el kellene kezdeni visszaemelni a benzinárat

  • narancs.hu
  • 2022. június 9.

Belpol

Hernádi Zsolt szerint, ha nem is egyszerre, de fokozatosan el kell engedni az árkorlátozást. 

Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója a Mandinernek beszélt erről, szúrta ki a 444.hu

(Azt mindenek előtt jegyezzük meg, hogy az interjú azzal indul, hogy megkérdezik: Hernádi felköszöntötte-e a miniszterelnököt a születésnapján. Mert biztos beszéltek aznap. Hernádi persze kapcsolt, hogy ugye azért, mert a nap másik fontos eseménye a hatodik szankciós csomagról szóló részleges uniós megállapodás volt.)

A benzinársapkáról beszélve Hernádi elmondta, hogy a 480 forintos ár ennek a versenyárlogikának mond ellent azzal, hogy kiszorítja az importot, és felborítja a kereslet-kínálati egyensúlyt.

 Ez nemcsak arról szól, hogy mennyivel lehetne több a Molnak a jövedelme, hanem arról is, hogy az egyébként is labilis európai kőolaj- és dízelolajpiacon még egy bizonytalansági tényezőt beállítottunk. Mert senkinek ne legyen kétsége, középtávon azok sem fognak 480 forintért terméket behozni, akiknek hálózatuk van itthon, még akkor sem, ha van megfelelő mennyiségű üzemanyaguk. Ez a versenyárképzés logikája" - magyarázta, hozzátéve, hogy "az ársapka és az extra elvonás verseny- és jövedelemkockázat egyben. De még egyszer: ez nem a pénzről szól, hanem az ellátásbiztonságról."

"Közgazdászként, de az ellátásbiztonságért felelős vezetőként is azt kell mondanom, hogy egy ilyen árbeavatkozás csak igen rövid távon tartható fenn"- hangsúlyozta. 

Arra, hogy a a kormány elvileg július 1-ig tervezi a benzinárkorlátozást, elmondta, hogy július 1- után "ha nem is egy lépésben, fokozatosan" ki kellene vezetni az árkorlátozást. "Legalábbis ellátásbiztonsági szempontból ez lenne a célszerű. De ez a kérdés nem a miénk. A mi felelősségünk a döntéshozók tájékoztatása" - tette hozzá.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.