A Mol-torony mellé költözhet a MÁV, az ÁSZ és több más állami intézmény is

  • narancs.hu
  • 2024. január 4.

Belpol

Jól jön ez a BudaPart beruházóinak a pangó fővárosi irodapiacon.

Több állami intézmény és állami tulajdonú nagyvállalat is a Mol-torony szomszédságában, a NER-es vállalkozók érdekeltségeihez tartozó a BudaParton bérelhet majd irodát

írjaTelex egy a birtokába került dokumentum alapján. A lap emlékeztet, hogy a területen zajló ingatlanfejlesztéseket lebonyolító Kopaszi Gát Zrt.-ben a tulajdonos cégek olyan, állami vezetőkhöz bekötött vállalkozók érdekeltségei, mint Garancsi István, Scheer Sándor, Hernádi Zsolt vagy épp Tiborcz István, a miniszterelnök veje.

A lap által idézett dokumentum szerint a következő állami hivatalok kaphatnak helyet a BudaParton:

  • a MÁV-csoport a Volánnal együtt, mely egy 15 emeletes, 65 ezer négyzetméteres irodaházat kaphatnának,
  • az Állami Számvevőszék,
  • a Nemzeti Választási Iroda és
  • a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Úgy tudni, az érintett szervezetek számára már ki is van jelölve, melyik épületbe költözhetnek a dokumentumban hárombetűs kódokkal – BOA, BOL, BOK és BOH – jelzett irodaházak közül. És a dokumentumban már az is ki van jelölve, mely osztályok mely emeletekre és helyiségekbe költözhetnek majd. A MÁV-vezér irodája például a BudaPart Corso (BOH) 15. emeletén lenne.

A lap megjegyzi, hogy az állami cégek és hivatalok ideköltöztetése nagy segítség a beruházónak az általános fővárosi irodapiaci pangás idején: tavaly a második félévben már a budapesti irodák 13 százaléka állt üresen, de az állami segítség révén itt ettől nem kell tartani.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.