A NEAK nem tudja, hány CT és MRI vizsgálat történik daganatgyanú esetén 14 napon belül

Belpol

Pedig a kormányrendelet szerint ők felelősek a vizsgálatok ellenőrzéséért.

„Nagyjából egy hónapja áll az ajkai Magyar Imre Kórház nagy csinnadrattával négy éve átadott CT-berendezése meghibásodás miatt” – írta Kunetz Zsombor október 26-án a 444.hu-n futó blogján. Kunetz akkor arról számolt be, hogy a gép egyik alkatrészét kell kicserélni, és a bürokratikus ügyintézés és közbeszerzés miatt még hetekbe telhet, mire újraindíthatják a készüléket.

Az ajkai kórházban CT-vizsgálatra várókat így októberben a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházba irányították, ahol a terhelés jelentősen növekedett, a betegeknek pedig hosszú heteket kellett várni, hogy eljussanak CT-re. Ahogy Kunetz megjegyezte, ez alól nem lehettek kivételek a daganatgyanús betegek sem. Egy zárt Facebook-csoportban ugyanis egy háziorvos arról panaszkodott, hogy az egyértelműen rosszindulatúdaganat-gyanús betegének nem tudtak egy hónapon belül időpontot adni.

Holott erre a szolgáltatónak 14 napja lenne.

A szabály

2015. június elsején lépett életbe az a szabály, miszerint: „A rosszindulatú daganatos kórkép klinikai gyanúja esetén a CT, MRI egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltató a beutaló kiállításának napjától számított 14 napon belül a szükséges képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat köteles elvégezni.” Az ajkai kórházban történtek után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) fordultunk kérdéseinkkel, a 43/1999. (az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló) Kormányrendelet szerint ugyanis

A NEAK folyamatosan ellenőrzi a bekezdésben foglaltak teljesülését (vagyis, hogy megtörténnek-e a vizsgálatok a 14 napos határidővel), melynek eredményéről és a szükséges intézkedésekről a beutaló kiállítóját tájékoztatja.

Az ellenőrzést megkönnyíti, hogy a rosszindulatúdaganat-gyanús páciensek beutalóján van egy kiegészítő kód is, így az egészségügyi intézmény tudja, hogy a kóddal rendelkező betegeket előre kell venni és két héten belül el kell végezni a vizsgálatukat, illetve a NEAK is tudja követni ezeknek a betegnek az útját.

Legalábbis elméletileg.

Hol az adat?

Október 26-án azt kérdeztük a NEAK-tól, hogy 2020-ban és 2021 első 9 hónapjában hány 14 napon belüli CT és MRI vizsgálat történt, és hány esetben nem tudta a szolgáltató tartani a 14 napot. Válaszként azt kaptuk, hogy „a kormányrendelet rendelkezései és az iránymutató eljárásrend a koronavírus okozta járvány idején is hatályban voltak és szigorúan ellenőrzésre és betartásra kerültek. Jól bizonyítja ezt, hogy a járvány ellenére is 3,1 százalékkal növekedtek a klinikai onkológia ellátások esetszámai 2020-ban.”

Mivel kérdésünkre nem kaptunk konkrét választ, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, eredeti kérdésünket kiegészítve azzal, hogy ne csak a 2020-2021-es adatokat, hanem a koronavírus-járvány előtti, 2019-es adatokat is küldjék meg. A kormányrendelet szerint, ha az egészségügyi szolgáltató nem tesz eleget a 14 napos határidőnek, és helyette más, „a NEAK által meghatározott, nem a biztosított ellátására területileg kötelezett szolgáltató végzi el a vizsgálatot”, akkor a vizsgálatot elvégző szolgáltatóval a NEAK számol el „az ellátásra kötelezett szolgáltató tervezett éves keretének terhére”; ezért úgy gondoltuk, a NEAK rendelkezik azokkal az adatokkal, amelyekre rákérdeztünk. Ráadásul október 29-i válaszában a NEAK azt is elmondta, hogy

a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő fokozott figyelemmel kíséri a rosszindulatú daganatos kórképek klinikai gyanúja esetén jelentett ellátásokat, mind az 14 napos szabály betartása, mind a  beteg további sorsa érdekében.

Október 29-i közérdekű adatigénylésünkre november 16-án azt a választ kaptuk, hogy a NEAK csak 45 napon belül fog válaszolni (a veszélyhelyzet miatt a korábbi 15 napos határidőt az 521/2020. kormányrendelet kitolta 45 napra), a válaszadás ugyanis „a NEAK veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztetné”.

December 14-én végül megérkezett a NEAK válasza, amelyben közölték, hogy

a NEAK a kiadni kért adatokkal nem rendelkezik.

Az az intézmény tehát, amely a kormányrendelet szerint ellenőrizni hivatott, hogy a több mint hat éve hatályban lévő szabály szerint megtörténnek-e 14 napon belül a daganatgyanús betegek CT és MRI vizsgálatai, amely meghatározza, hogy milyen szolgáltató végezze el a vizsgálatot, ha egy szolgáltató nem tudja tartani a határidőt, és az az intézmény, amelyik a speciális kóddal ellátott vizsgálatokat végző szolgáltatóval elszámol, nem rendelkezik azzal az adattal, hogy az elmúlt majdnem három évben hány ilyen vizsgálat történt 14 napon belül, és hány esetben nem sikerült tartani a törvényileg előírt határidőt. Érdemes ide kapcsolódva megjegyezni, hogy Magyarország vezet a daganatos betegségek miatti halálozásban az EU tagországok között. És talán az sem mellékes a téma szempontjából, hogy az egészségügyért is felelős miniszter onkológus.

A NEAK-tól megkérdeztük, hogy ha náluk nincsenek az adatok, akkor mégis hol vannak és hová fordulhatunk a kérdéseinkkel, de választ december 16-a óta nem kaptunk.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.