"Becslésünk szerint az államháztartás hiánya az év végére meghaladhatja a négyezer milliárd forintot, miközben a költségvetési törvényben csak 367 milliárd forintot engedélyeztek" - írja a Népszava.
Emlékeztetnek, hogy miközben a járványhelyzetben az egészségügyi intézményrendszer csaknem 46 milliárd forintos lejárt adóssággal küzd, addig a kormány 860 milliárd forintot osztott szét egyéb célokra. Ezt beleszámolva jutottak arra, hogy a törvényileg megengedettnek több, mint tízszeresét is elérheti az államháztartás hiánya 2020 végére.
Ilyen mértékű hiánytúllépésre még soha nem volt példa
- írják. Hozzáteszik azt is, ezt még a válság sem magyarázza, ugyanis jogállami keretek közt egyszerűen nem lehetne a törvényben előírtat ennyivel meghaladó túlköltést létrehozni.
A Népszava cikke szerint a költések kedvezményezettjeinek listájából jól látszik, hogy a pénzszórással a NER hátországának megerősítése volt a cél. A legkiugróbb tételek között ugyani több tízmilliárdos egyházi- és százmilliárdos sporttámogatások vannak, de sok pénz vándorolt alapítványokhoz is, például 65 milliárd forint a határon túli Bethlen Gábor Alapítványnak, a Mathias Corvinus Collegium alapítványa, a Tihanyi-alapítvány pedig összesen 94,5 milliárd forintot kapott.
Listájuk alapján a megyei jogú városok közül elsősorban a kormánypárti vezetésűek jutottak forrásokhoz.
A nagy pénzosztogatást a Pénzügyminisztérium utólag azzal magyarázta, írják hogy „a járvány okozta válság kezeléséhez szükség van a megfelelő költségvetési ösztönzőkre”. Ennek ellenére a költési listán szerepel például 33 milliárd forintnyi labdarúgó-utánpótlás nevelésre adott összeg, és 43 milliárd ment stadionokra, 16 milliárd a budai vár üzemeltetésre.
"Több száz milliárd forintnyi pénzt nyelnek el az állami cégek is, ugyanis a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és Magyar Fejlesztési Bank 250 milliárdot fordíthat az év utolsó négy munkanapján az állami cégek feltőkésítésre" - teszik hozzá.
