Elnökválasztás előtt az MTA

A nemzet tanácsadója – Portré Freund Tamás agykutatóról, elnökjelöltről

Belpol

A megcsonkított MTA elnöke az a világhírű agykutató lehet, aki nemrég Orbánnak címzett magánlevelében a fiatalságot mételyező kormánykritikus társadalomtudósokról írt. Az alábbi cikk eredetileg a Magyar Narancs 2019 november 28-i számában jelent meg.

„Freund Tamást igen nagy tudósnak tartom, nemcsak a vele politikailag egyformán gondolkozóknak, hanem a vele szemben ellenséges akadémikusoknak is ez a véleménye” – mondja az Orbán Viktorral baráti viszonyt ápoló agykutatóról egy névtelenséget kérő akadémiai forrás. Ő ugyan a levélbotrány óta nem szavazna rá, de meggyőződése, hogy Freund a jövő májusi közgyűlésen a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke lesz. „Kiváló tudós, komoly tudományos teljesítménnyel a háta mögött – mondja egy másik akadémikus –, e tekintetben Lovászhoz mérhető. Jó szervező, óriási kutatási pénzeket sikerült szereznie saját tudományterületén, bár az MTA alelnökeként kissé passzívnak tűnt. Ritkán nyilvánult meg, programbeszédeket nem hallottunk tőle, a kormányzat és az Akadémia vitája során sem nagyon nyilatkozott, leszámítva sértett kilépését a Professzorok Batthyány Köréből.” Freund ebben az időszakban a hatfős akadémiai tárgyalódelegáció aktív tagja volt (Lovász László elnök, Török Ádám főtitkár, Vékás Lajos alelnök, Fazekas Károly kutatóközpont-főigazgató és Kollár László műszakiosztály-elnök társaságában). Freund valóban keveset nyilatkozott az MTA vs. Orbán-kormány témában. Az ATV-nek például azt mondta, a „fogolydilemmából” a kompromisszumkészség felmutatásával lehet szabadulni. Ez egybevágott az elnökség tárgyalási taktikájával, mondja egy akadémikus, miszerint „nem kell hergelni az ellenérdekelt felet, szép csendben dolgozva mentsük a menthetőt. Látjuk, mennyire jött ez be.”

Egy másik forrás szerint Freund a tárgyalássorozat alatt igyekezett magát és a delegációt egyenlő partnernek beállítani, „holott Palkovics lemosott mindenkit”. „Szerintem Orbánnal sincs olyan közeli viszonyban, mint ahogy tűnik, és az az állítása sem látszik hitelesnek, hogy kapcsolatai révén jelentős befolyása van a kormányzatnál. Az biztos, hogy évek óta dolgozik rajta, hogy az akadémiai közvéleményt meggyőzze az alkalmasságáról.” Több akadémiai forrás beszélt arról, hogy jelenleg is él az akadémikusok között az a „tévképzet”, hogy „ezekben a nehéz időkben olyan akadémiai vezetők kellenek, akik jó viszonyt ápolnak a kormányzattal”. Intézménybeli népszerűségét egy akadémikus szerint az is magyarázza, hogy Freund „nagyon kellemes, joviális, társasági ember, akivel beszélgetve senki sem érzi kínosan magát. Nincs benne az a merevség, ami számos konzervatív meggyőződésű tudós sajátja.”

A hippocampus mágusa

Freund Tamás neurobiológus az agykéreg működésének nemzetközi hírű kutatója. Szakmai megítélése egyöntetű, nemzetközi szinten is tekintélyes, az egyik legidézettebb magyar tudós, 1998 óta az MTA levelező, 2004 óta rendes tagja. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOKI) igazgatója, 2014 óta az MTA élettudományi alelnöke. Stratégiai tanácsadással közreműködött az élettudományi kutatóintézetek irányításában a teljesítménymérés, a szervezeti egységek kialakítása és a gazdálkodás területén.

2018 júniusában lépett ki a kormánypárti Professzorok Batthyányi Köréből, miután a kört vezető Náray-Szabó Gábor egy publicisztikában kiállt a kormány álláspontja mellett. Freund akkor azt mondta, kilépésének oka az, hogy a szervezet nem adott ki nyilatkozatot az akadémiai függetlenség védelmében, és szerinte többen vannak a körben, akik nem értik az akadémiai kutatóhálózat működését. E lépése miatt a jobboldali sajtóban is kritizálták.

Freund az Idegtudományi Világszövetség vezetőségi tagja, saját magát egy interjúban a világ tíz legfontosabb neuroanatómusa között helyezi el, de ha az idegtudományokat általában nézzük, akkor is az első százban van. A közel kétszáz főt foglalkoztató KOKI-t nemzetközi szinten is a jelentősebb idegtudományi kutatóhelyek között tartják számon. A molekuláris biológiára és anatómiára alapuló, vagy­is a Szentágothai-iskolát követő magyar agykutatás évtizedek óta a világ élvonalában van, hasonlóan a matematikához, amelynek egyik emblematikus neve éppen a leköszönő MTA-elnök Lovász László – mindkét terület egyre nagyobb hangsúlyt kap a kortárs globális kultúrában és tudománypolitikában a digitalizáció kulcsterületeiként. A Szentágothai-iskola tudósaiban az a közös, hogy az idegrendszer szerkezetét vizsgálják alapos anatómiai tudásbázisra építve.

A hippocampusban zajló agyi memóriafolyamatokkal kapcsolatos kutatásaikért Freund 2011-ben Somogyi Péterrel és Buzsáki Györgygyel megkapta az idegtudományok Nobel-díjaként számon tartott, akkor frissen alapított és egymillió eurós díjjal járó Brain Prize-t. Az agykutató legnagyobb tudománypolitikai sikere, hogy 2013-ban kilobbizta a kormánynál a hosszú távú Nemzeti Agykutatási Programot (NAP), amely az ország legnagyobb támogatású tudományos programja. 2013 és 2017 között a NAP 12 milliárd forintos támogatást költhetett el, a program második lépcsőben, 2017-től négy éven át 6,5 milliárdból folytatódik. Keretei között új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez. Freund egy korábbi interjúban azt mondta, a program támogatásáról nem volt nehéz meggyőznie Orbánt: „Nem lehetünk minden tudományterületen a világ élvonalában, érdemes oda összpontosítani a kutatási forrásokat, ahol viszont igen. Ezt Orbán Viktor jól érzékelte.” Freund azzal érvelt, hogy az Európai Kutatási Tanács pályázatain agykutatásban hozzuk el arányosan a legtöbb pénzt. A program indulásakor Orbán maga is kijelentette, hogy „az agykutatás lehet a magyar innovációs térség zászlóshajója”. Freund a távlati célokról máshol konkrétabban fogalmazott: „A gyógyszerfejlesztésnek csak a felfedező kutatások adhatnak lendületet: amint megfejtjük a betegségek mögötti idegsejthálózati vagy molekuláris mechanizmusokat, megvan az újabb gyógyszercélpont.” Emiatt „belátható időn belül gyógyíthatóvá válhat az Alzheimer- és a Parkinson-kór”. A NAP második fázisában a szorongás, a depresszió, az epilepszia, a sztrók, az Alzheimer- és Parkinson-kór korai felismerésére és gyógyszeres kezelésére összpontosítanak. Tudományos forrásaink egyetértettek abban, hogy mind a NAP, mind a KOKI-ban folyó munka valóban a nemzetközi kutatások élvonalában van, és innovációs ígéretei nem légből kapottak.

Freund Tamás tudománypolitikai sikerét az is segítette, hogy az Európai Agytanács tagjaként első kézből jutott egészségpolitikai adatokhoz: ezekkel bombázta a hazai politikai döntéshozókat annak érdekében, hogy az agykutatást válasszák a 2011-es magyar EU-elnökség fő kutatási témájának. „Még a Bajnai-kormány bólintott rá a javaslatomra, de az Orbán-kormány vitte sikerre a kezdeményezést” – nyilatkozta erről. Freund több helyen elmondta a NAP indoklásaként, hogy az agybetegségek egy év alatt 798 milliárd eurójába kerülnek az EU-nak, másfélszer annyiba, mint az öt következő legdrágább betegség. A kormányzat álláspontja szerint a terület erősítése növeli a nemzetgazdaság versenyképességét.

Bor, mámor

Freund Tamás 1959-ben született Zircen, szülei bándi gazdálkodók, akik „a kommunista rendszerben nem tudtak megélni, ezért beköltöztek Veszprémbe”, mesélte szüleiről egy interjúban. A veszprémi Csermák Antal Zeneiskolába járt, szülői instrukcióra klarinétozni tanult: „6–7 éves gyereknek ritkán jut eszébe, hogy belőle zenész lesz, különösen akkor, ha a lakásban nincs zongora. (…) Hegedűsnek képzeltek el, de oda nem vettek fel, ellenben a klarinétot oktató tanárnál még volt hely.” Zavarta a sok gyakorlás, rossz emlékei vannak a fellépések előtti lámpalázról, zenélés helyett inkább focizni szeretett volna. Már éppen letette volna a hangszert, amikor felfedezte a jazzt, amiről ma is úgy gondolja, hogy sokkal igényesebb, magasabb rendű zenei műfaj, mint például a rockzene. Büszke rá, hogy a gimnáziumi évek alatt a barátaival nem Beatlest vagy Led Zeppelint hallgattak, és helyes irányba terelték az osztály ízlését. A veszprémi vegyeskarban kezdte a kóruséneklést, és mostanában is rendszeresen énekel az Ars Nova Sacra énekegyüttesben.

Harmadikos gimnazistaként szeretett bele az idegsejtek világába: biológushallgató lett Szegeden, végül a fővárosban szerezte meg a diplomát. Az egyetem alatt csatlakozott az akkor harmincéves Somogyi Péterhez, őt és Szentágothai Jánost, „a 20. század talán utolsó polihisztorát” tekinti mestereinek. Somogyi segítségével jutott ki később az Oxfordi Egyetemre, ahol több évet töltött, kezdetben vendégkutatóként, majd főmunkatársként. Állítása szerint „soha nem akart végleg kint maradni”, mert rájött, hogy a „sajátjától eltérő kultúrába nem tud tökéletesen integrálódni”. Oxfordból Vizi E. Szilveszter csábította haza a KOKI osztályvezetői állásával. Büszke arra, hogy bár több pályatársa külföldön találta meg a számítását, ő itthon épített karriert: „Ha kint felfedezel valamit, hozzátettél egy téglát a tudomány építményéhez. Ha azonban itthon fedezed fel ugyanazt, az két téglát ér, mert az anyaország nemzetközi megbecsülését is szolgáltad” – mondta erről az agykutatas.hu-nak adott interjújában.

A zene mellett kedvelt szabadidős tevékenysége a borászat, büszke rá, hogy neves magyar borászok is vannak a barátai között; elsőként kapta meg a Borászok Barátja díjat is, mivel üzleti érdek nélkül népszerűsíti a magyar borkultúrát. Freund szerint a bor az egyik legjobb gyógyszer, mert majdnem mindenre használ. „Türelmetlen alaptermészetűnek” tartja magát; egy interjúban azt mondta, rettenetesen bosszantja, „ha valami, aminek tudom a megoldását, nem oldódik meg, vagy nem következik be azonnal”.

Mélyen hívő, szerinte ezt sok akadémikustársa nehezen mondja ki. Világképéről az Is­tenadta – Vallomások tehetségről és felelősségről című Heti Válasz-könyvben beszélt: az agy az anyag fejlődésének a csúcsa, rajta keresztül nyilvánul meg a lélek. Abban hisz, hogy „volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre.

A kémiai, majd biológiai evolúció szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei”. Egy karácsonyi Magyar Idők-véleménycikkben (Gondolatok a szeretetről) hite kapcsán ezt írta: „Csak a krisztusi szeretet és hit által megzabolázott evolúció képes megoldani az emberiség legsúlyosabb társadalmi fejlődési problémáit, és biztosítani túlélését a Földön.” A „hazájukért, nemzetükért is kevesen hajlandók ma komolyabb áldozatvállalásra. Holnap pedig már lakhelyéért, munkahelyi közösségéért sem tesz semmit az átlagember, míg a morális leépülés végső fázisában a saját szüleit és gyermekeit is csupán kihasználni lesz hajlandó”.

Egy szűkebb körű tavalyi előadása szerint a hittudomány azt is vizsgálja, mely csoportosulások tekinthetők közösségszervezőnek, melyek közösségrombolónak – utóbbira példa az SZDSZ, „mely országunkban a rendszerváltozás óta a legkártékonyabbnak bizonyult”.

Freund ritkán nyilatkozik napi politikai kérdésekben, de a 2014-es országgyűlési választások előtt a Heti Válasz hasábjain e szavakkal állt ki „a nemzeti oldal” mellett: az „ország gazdasági felemelkedésének elindítása után most még nehezebb feladat vár a politikai döntéshozókra. Az erkölcs és etika mentőövét kell dobni a demokráciának, mert anélkül zsákutcába jutunk, közösségeink széthullanak, az egyéni érdekek hajszolói példaképpé, a megvesztegethetőség mindennapossá, a keresztény értékrend lejáratottá válhat. A szélsőségektől mentes nemzeti oldal által hirdetett program az, amely ezt a tendenciát négy éve fékezi, és reményeim szerint képes lesz megállítani”.

Arról, hogy Freund Tamás hogyan gondolkozik a megcsonkított-átszervezett MTA új feladatairól, keveset tudni. Beszéltünk olyan akadémikussal, aki szerint rosszul veszi ki magát, hogy Freund akadémiai delegáltként beült abba a testületbe, vagyis a Maróth Miklós-féle Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezető testületébe, amely a tárgyalássorozat következményeként jött létre. Egyesek szerint megválasztása esetén erről le kellene mondania. Vannak, akik szerint Freund lát még esélyt arra, hogy a kutatóhálózat fölötti ellenőrzés visszaszerezhető. Mindeközben Lovász László legutóbbi interjújában az Akadémia feladatainak és szerepének teljes átalakulásáról, a teljes magyar tudományosság képviseletének feladatairól beszélt. Freund a kutatóhálózat kormányzati lenyúlása előtt az MTA fő küldetését így látta: szüksége „van a mindenkori kormánynak az MTA-ra mint a nemzet tanácsadójára, a valamennyi tudományterületet legmagasabb szinten lefedő kutatói-szakértői háttérre, és arra is, hogy esetenként az Akadémia széles társadalmi megbecsültségével és hitelességével beállhasson a kormány egyes döntései mögé. Szükség esetén pedig jobbító szándékú kritikával illesse azokat”.

Ne bántson a métely

„Évek óta nyílt titok, hogy Freund Tamás esélyes elnöknek, a nemrég lezárult belső közvélemény-kutatáson látszott, hogy sokak bizalmát élvezi, és ő maga már nyilvánosan is közölte, hogy vállalja a tisztséget. Persze májusig még sok minden történhet” – mondta egy akadémikus lapunknak. A belső közvélemény-kutatás a hosszú és bonyolult jelöltállítási procedúra része, interneten zajlott egy hónapon át. Eredménye hivatalosan nem nyilvános, de a kiszivárgott információk szerint a legtöbb jelölést a szavazásra jogosult közgyűlési tagoktól Freund, második legtöbbet Pléh Csaba, a Filozófiai és Történettudományok Osztályához tartozó kognitív pszichológus kapta.

A felmérés október 28-án zárult le, tehát az eredményeket nem befolyásolhatta az Orbánnak írt magánlevél részletének nyilvánosságra kerülése. Annak ugyanis – forrásunk visszafogott megfogalmazásában – „nem volt különösebben jó visszhangja” az Akadémián, sőt egyes társadalomtudósok szerint a levél önmagában alkalmatlanná teszi Freundot a jelöltségre. Freund és a társadalomtudós akadémikusok között jelenleg is „további megbeszélések folynak a helyzet tisztázására magánlevelezés útján” – válaszolta kérdésünkre az MTA.

Freund Orbánnak írt magánlevelében „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok munkatársairól” ír, „akiktől szerettünk volna megszabadulni”, és akik „tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. A levélrészletek kiszivárgása után az akadémia 11 osztályából a bölcsészet- és társadalomtudományi osztályok elnökei, Kertész András (Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya), Lamm Vanda (Jogtudományi Intézet) és Zsoldos Attila (Történettudományi Intézet) közös közleményt adtak ki, amelyben kiálltak az egységes magyar tudomány mellett, valamint figyelmeztettek: nem a társadalomtudományi kutatások, hanem a tudatlanság mételyezi a lelkeket. Úgy tudjuk, Freund külön levélben válaszolt az osztályvezetőknek és igyekezett egyértelművé tenni a „félreérthető részeket” arra kérve az osztályvezetőket, ismertessék magyarázatát akadémikus kollégáikkal is.

Freund az MTA honlapján is megmagyarázta állításait: ennek lényege, hogy miután már másodszor nem jutott be személyesen Orbánhoz, egy magánlevélben – hivatalos MTA-s felhatalmazás nélkül – akarta meggyőzni arról a miniszterelnököt, hogy Palkovics miniszter téved. Úgy akarta megmenteni a kutatóhálózatot, hogy azt állította: a kormányt kritizáló kutatócsoportok az átszervezéstől még nem fognak elhallgatni, „még akkor is, ha ez csak vélt szándék”. A „közélet és a lelkek mételyezése”, ismerte el Freund, valóban a kormánykritikus hangokra vonatkozik, de a tudós utólagos magyarázata szerint ugyanilyen károsnak tartja „a jobboldali sajtóban megjelenő, megosztottságot fokozó cikkeket” is. A megfogalmazásért a „magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégák” elnézését kérte. A levelet némileg átdolgozva a Magyar Időkben akarta közzétenni, de Gajdics Ottó főszerkesztő „taktikai megfontolásból nem közölte”.

Az akadémia közgyűlése májusban kilenc posztra választ akadémikusokat, köztük az elnöki, főtitkári és alelnöki tisztségekre. A jelölési folyamatot a 22 fős jelölőbizottság koordinálja; a folyamat része a belső közvélemény-kutatás, amelyen a szavazatra jogosult tagok bárkit jelölhetnek. Formálisan a bizottság elnöke keresi meg ezek után a sokszor megjelölt neveket, hogy megbizonyosodjon róla, vállalná-e a tisztséget az illető. Januárban a jelölőbizottság megismeri a legfontosabb pozícióra jelöltek koncepcióját. Akadémiai forrásunk szerint a bizottságnak van némi mozgástere, például indíthat újabb közvélemény-kutatást vagy felszólíthatja az osztályokat további jelöltek állítására – ennek a jelenlegi helyzetben lehet jelentősége. Az bizonyos, hogy az egész folyamatot még a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi, és nem csak az MTA már lezárult „átszervezése” miatt. Az akadémia elemi érdeke, hogy a további tárgyalásokba már az új elnök személyének ismeretében menjenek bele.

 

Elsivárosodó lélek

 

Freund Tamás rendszeresen vállal nagyközönségnek szóló ismeretterjesztést. Nyilvánosan elérhető, főként televíziós ismeretterjesztő előadásaiban az alapvető fogalmak – agykéreg, idegsejt, szinapszis – tisztázása után általában elemelkedik az idegtudományok talajáról, és a tanulás, a nevelés, valamint a katarzis élmény fontosságáról elmélkedik. Visszatérő fogalma a „belső világ”, ami „érzelmeink és motivációink összessége”. Agykutatói felismeréseit így összegzi: akkor lesz hatékony, könnyen előhívható egy új információ megszerzése, vagyis a tanulás, ha „a csak rám jellemző belső világ habarcsa vonja be az befogadott információmorzsát”.

A belső világot a katarzis gazdagítja, ami Freundnál néha a kreatív, alkotó tevékenységet jelenti – visszatérő példája rá a kórusban éneklés –, néha egy felfokozott befogadói élmény, erre gyakori példája Öveges professzor előadásmódja. De szerinte a csapatsportoknak, a néptáncnak és egyéb kisközösségi tevékenységeknek is léleknemesítő hatása van. A belső világunkat katarzissal kell nemesíteni, hogy agyunk hatékonyan tanuljon – de a belső világ „pecsétnyomó szerkezete” a gyerekeknél még alakul, és „a számítógépek virtuális valóságában” vagy „agresszivitást sugárzó filmek között” ez a pecsétnyomó szerkezet „torzulttá, hiteltelenné” válhat. Az „internetes szörfölés” is veszélyes, ugyanis közben a fiatalok elveszítik motivációikat, elkalandoznak, olyat tanulnak, amire nincs is szükségük, és már nincs hozzá érzelmi viszonyuk. Ez a tudás aztán nem lesz hasznosítható, ez pedig „csökkent kreativitáshoz” és „lelki elsivárosodáshoz” vezet.

Freund szerint az információrobbanás miatt menekülnek a fiatalok az alkohol és a drogok világába, ahogy a krónikus stressz, a depresszió, valamint a mentális betegségek is rossz megbirkózási módokat képviselnek. Ugyanez az információs nyomás tehető felelőssé „a kulturális fejlődés torzszülötteiért” is, ami „a terrorizmus, a vallási szekták terjedése, az elmagányosodás és az önzés”. Azok a közösségek, amelyeken eluralkodik az önzés, és amelyekből így elvész az altruizmus, az egymásra utaltság érzése, legyen az családi, városi, nemzeti közösség, evolúciós okokból eltűnésre vannak ítélve. Ezért is kell újra kisközösségeket formálni: meg kell menteni a vidéket, mert ott konzerválódnak a veszélyeztetett emberi értékek.

Neked ajánljuk