A NER-testvér egyre többet lát és egyre többet tud rólunk. De mire megy vele?

Egyre több adatot gyűjt rólunk az állam. Na, de mire használja?

Kormányzati kémszoftverként működik a két évvel ezelőtt létrehozott Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) – fogalmaz meglehetősen sarkosan Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a Magyar Narancs témát körüljáró cikkében, amelyből most ízelítőt olvashat.

A 2017-es bevezetés óta minden állami -, sőt a tavalyi évtől bizonyos magán egészségügyi intézményben tett látogatásunkat naplózzák, beleértve a kért vizsgálatokat, azok eredményeit, a kezelést és a recepteket is. A rendőrség hamar rákapott arra, hogy a központi adatállományból lekérje egy-egy állampolgár egészségügyi adatait. Alexin tavaly nyár végén kikérte a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) az egészségügyi adatkérések számát. A válaszból kiderült, hogy a törvény elfogadásának évében 4800 alkalommal éltek a lehetőséggel a nyomozóhatóságok, 2017-ben már 13 ezernél is többször.

Képünk illusztráció

 

 

Abszolút biztonság kialakítására egyetlen elektronikus információs rendszerben sincs lehetőség. A megfigyelési társadalom kialakulását elsősorban nem a technológiai innováció, hanem a társadalmak demokratikus fejlődése, az adatbiztonsági garanciákra kiterjedő jogi szabályozás akadályozhatja meg – válaszolta a Magyar Narancsnak Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman, aki szerint a GDPR köti a tagállami jogalkotókat.

A NER-testvér mindenesetre egyre kíváncsibb. A ripsz-ropsz bevezetett e-személyik alapból tartalmazzák személyes adatok mellett az adóazonosítót és a TAJ-számot is, de a kártyafunkció bővítésével hamarosan utazáshoz is használhatóak lesznek. Így megtett útjaink térképe is megrajzolható lesz a segítségével.

A módosított turizmustörvény idén januártól lépcsőzetesen kötelezővé teszi a szállásadóknak, hogy a náluk tartózkodó vendégek személyes adatait (nevét, születési idejét és úti okmánya adatait) továbbítsák az Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) tárhelyére, ahol ahhoz az önkormányzatok, a NAV, a rendőrség, az idegenrendészet és a KSH eltérő jogosultsággal hozzáférhet. Így azt is megtudhatják, hol nyaraltunk. De ez sem volt elég.

Arról, hogy milyen céllal szavazta meg a Parlament a közterületi kamerarendszer kiépítéséről, illetve az azokkal gyűjtött adatok központi tárhelyre való felöltéséről rendelkező jogszabályt, hogy az új rendszer miket tud majd rólunk, lehetővé tesz-e teljes körű megfigyelést, a friss Narancsban olvashat. Egyébként cikkünkben nemcsak a NAIH, de a Belügyminisztérium is kifejti álláspontját.

A részleteket a Magyar Narancs e heti számában olvashatják. Ne felejtsék el megvenni a lapot az újságárusoknál vagy fizessenek elő rá itt.