A New York Times a „Kertész-ügyről”

Belpol

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). De mit mond a The New York Times, mely Kertész szerint nem hozta le a vele készült interjút, tehát cenzúrát alkalmazott?

false

 

Fotó: MTI

A Narancsnak Joe Kahn Pulitzer-díjas újságíró, a The New York Times egyik főszerkesztő-helyettese, a lap nemzetközi anyagainak felelőse nyilatkozott. Íme:

„Correspondents interview more people and consult more sources in the course of their reporting than they cite or quote in the resulting article, which is a distillation not a transcript. The process of deciding what to include in the final article is in no way comparable to censorship. It is the process of journalism.”

„A riporterek a tudósításaik során több személyt interjúvolnak meg, és több forrással konzultálnak, mint amennyit idézet vagy hivatkozás formájában a megszülető cikkben szerepeltetnek. A cikk a lényeg összefoglalása, és nem szó szerinti leirat. Annak eldöntése, hogy mi szerepeljen a végső cikkben, semmilyen esetben sem hasonlítható a cenzúrához. Ez az újságírás folyamata.”

Ha többet szeretne tudni arról, hogyan zajlik a New York Timeson belüli élet, ide kattintva elolvashatja a lap másik főszerkesztő-helyettesével, Susan Chirával készített nagyinterjúnkat.

Neked ajánljuk

Szécsi Noémi: Nem és nem

  • Szécsi Noémi

Erős szíve legyen annak, aki kicsavarja az olvasó tömegek kezéből a Jókaijukat. Ez egy szent kötelék, elszakíthatatlan.

Gépre kötve

Magyar közéleti influenszer nem robbantott nagyobbat az elmúlt időszakban, mint Gulyás Márton a Partizán elindításával. De itt rögtön tisztáznunk kellene, hogy mi is pontosan az a felület, ahol a Partizán működik.

Határkeresők

Leszbikus anyák, bocsánatot kérő gyilkosok, a mennyországba beszívva-bemargaritázva igyekvő floridai nyugdíjasok. Megnéztünk pár filmet az idei BIDF programjából.

A sötétség oldalvizein

  • Bacsadi Zsófia

Sokáig úgy tűnhetett, hogy a holokauszt marad a zsidókról zsidók által mesélt történetek sarokköve, a meghatározó trauma, amely évtizedek múltán is formálja az elbeszélést és a népirtás után született generációk identitását.

Lawrence Ferlinghetti (1919–2021)

  • Kálmán C. György

Nyilván vannak néhányan, szerencsések, akik személyesen is ismerték, magyarok is. Biztosan csupa jó emlékük van róla, azt hiszem, hogy szívélyes, kedves, kedélyes vendéglátó lehetett.

„Dúdolok neki Prokofjevet”

  • Soós Tamás

Játszik az agyafúrtan rockos Óriásban és az írókat könnyűzenészekkel összehozó Rájátszásban, de az elmúlt években szólóban találkozhattunk vele. Apaságról, Háy-versekről és a február végén megjelent második szerzői lemezéről beszélgettünk.

„Nem volt terv”

Huszonkét éves korában hagyta el az országot, jelenleg Thai­földön van a műterme. Minden munkája – bár a formák, a színek és olykor a médium is változnak – az ember, az emberség helyét keresi a szűk és a tágabb környezetben. Művészetről és hazáról beszélgettünk Messengeren, egy kalandos életút történeteinek a keretében.