Farkas Franciska szerint sértegette a moderátor egy pécsi közönségtalálkozón

  • narancs.hu
  • 2023. október 30.

Belpol

Erről a színésznő a közösségi oldalán számolt be.

Hosszú Facebook-bejegyzést tett közzé Farkas Franciska színésznő, amelyben arról számol be, hogy egy pécsi közönségtalálkozón a beszélgetés moderátora, Balogh Róbert író, újságíró – miután 20 percet késett, és kiderült, hogy a találkozó apropóját adó, Sopsits Áprád által készített Mellékszereplők című filmet sem látta – folyamatosan sértegette, provokálta őt. A posztot az Index vette észre.

Farkas Franciska azt írta, a kérdező érkezéséig egyedül ült a színpadon és elkezdett beszélgetni a közönséggel, miután pedig befutott a moderátor, az első kérdése az volt, hogy színésznőnek tartja-e magát. „Ezek után folyamatosan sértegetett és lenézve, lesajnálva provokált és bántott folyamatosan, például olyan kérdésekkel, hogy »Téged a magyar emberek elfogadnak?«”

A színésznő szerint a kérdező összes megszólalása „rasszista, rosszindulatú és korlátolt volt”.

Állítása szerint egy darabig tűrte az „egyértelműen rasszista és kirekesztő” szituációt, „de a végén már olyan szinten volt bántó Róbert, a moderátor, hogy a nézők felálltak és elkezdtek bekiabálni és leállították az egészet.” A Kultik Pécs – Uránia mozi vezetősége elnézést kért a színésznőtől és kijelentették, hogy elhatárolódnak Balogh Róbertől, a továbbiakban pedig nem áll szándékukban újra együtt dolgozni vele. 

Farkas Franciska hétfő délelőtt közzétett bejegyzése alá több komment is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a színésznő írása csak az egyik fél beszámolója a történtekről. Balogh Róbert, a Szabad Pécs újságírója egyelőre nem szólalt meg az ügyben, de a portál alapító főszerkesztője, Babos Attila hozzászólt a bejegyzés alatt kirobbant vitához és azt írta, „a programnak amúgy csupán annyit köze van a Szabad Pécshez, hogy a mi egyik munkatársunkat kérték fel a beszélgetésre, de őt, Robit mint írót és mint kritikust.” Hozzátette, hamarosan Balogh Róbert is válaszolni fog a posztra.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.