A nyárra csődközelbe kerülhetnek a kisvárosok

  • narancs.hu
  • 2020. április 24.

Belpol

A kormánypárti Magyar Nemzetnek nyilatkoztak arról polgármesterek, hogy nagy a baj.

Az öt- és húszezer lélekszám közötti kisvárosok kerülhetnek legelőször bajba a bevételek kiesése miatt, mert ott két-három vállalkozáson múlik az adóerő-képesség – mondta a kormánypárti Magyar Nemzetnek Schmidt Jenő tabi fideszes polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Elmondása szerint a jelenlegi helyzetben négy dolog is sújthatja az önkormányzatokat: a súlyadó elvonása és az iparűzési adó csökkenése szinte minden önkormányzatot érint, de sok településen okozhat gondot az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.

Schmidt Jenő szerint csődhelyzet a nyár közepéig várhatóan sehol nem lesz, mert július végéig mindenhol elegendő a tartalékcsőd, de ezután először a kisvárosok kerülhetnek nehéz helyzetbe, a nagyvárosok pedig év végén érzik majd meg a válságot az iparűzési adóbevételek elmaradása miatt.

Schmidt maga is arról beszélt a kormánypárti lapnak, hogy augusztusban, szeptemberben sokan fordulnak majd a pótlólagosan kiesett bevételek megtérítésért az államháztartáshoz.

Szabó Gellért szentkirályi polgármester, a Magyar Faluszövetség elnöke azt mondta, az idegenforgalmi adó kiesése főként azokon a helyeken okoz gondot, ahol az önkormányzatok eddig komoly bevétellel kalkulálhattak ebből az adónemből, és ami a költségvetésük nagy részét kitette. Ilyen mások mellett Hollókő vagy Berekfürdő. "Több ilyen faluban komoly gondok lehetnek néhány hónapon belül" – mondta.

Szerinte a gépjárműadó elvonása miatt az önkormányzatok azért is kerültek nehéz helyzetbe, mert ezek a tételek mindenhol felhasználási kötöttség nélkül kerültek be a települések költségvetésébe, a bevételkiesés miatt ezért több helyen beruházások csúszhatnak meg vagy maradhatnak el.

Azt is mondta, a feladatalapú finanszírozásban az állam soha nem a teljes összeget biztosítja, hanem csak hozzájárulást ad az önkormányzati feladatok ellátásához, intézmények működéséhez, és arra ösztönözi a településeket, hogy maguk is a bevételek növelésén dolgozzanak, de most ez a rendszer is csorbát szenved a kieső pénzek miatt.

Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!

Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.