A nyárra csődközelbe kerülhetnek a kisvárosok

  • narancs.hu
  • 2020. április 24.

Belpol

A kormánypárti Magyar Nemzetnek nyilatkoztak arról polgármesterek, hogy nagy a baj.

Az öt- és húszezer lélekszám közötti kisvárosok kerülhetnek legelőször bajba a bevételek kiesése miatt, mert ott két-három vállalkozáson múlik az adóerő-képesség – mondta a kormánypárti Magyar Nemzetnek Schmidt Jenő tabi fideszes polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Elmondása szerint a jelenlegi helyzetben négy dolog is sújthatja az önkormányzatokat: a súlyadó elvonása és az iparűzési adó csökkenése szinte minden önkormányzatot érint, de sok településen okozhat gondot az idegenforgalmi adó és a parkolási bevételek elmaradása is.

Schmidt Jenő szerint csődhelyzet a nyár közepéig várhatóan sehol nem lesz, mert július végéig mindenhol elegendő a tartalékcsőd, de ezután először a kisvárosok kerülhetnek nehéz helyzetbe, a nagyvárosok pedig év végén érzik majd meg a válságot az iparűzési adóbevételek elmaradása miatt.

Schmidt maga is arról beszélt a kormánypárti lapnak, hogy augusztusban, szeptemberben sokan fordulnak majd a pótlólagosan kiesett bevételek megtérítésért az államháztartáshoz.

Szabó Gellért szentkirályi polgármester, a Magyar Faluszövetség elnöke azt mondta, az idegenforgalmi adó kiesése főként azokon a helyeken okoz gondot, ahol az önkormányzatok eddig komoly bevétellel kalkulálhattak ebből az adónemből, és ami a költségvetésük nagy részét kitette. Ilyen mások mellett Hollókő vagy Berekfürdő. "Több ilyen faluban komoly gondok lehetnek néhány hónapon belül" – mondta.

Szerinte a gépjárműadó elvonása miatt az önkormányzatok azért is kerültek nehéz helyzetbe, mert ezek a tételek mindenhol felhasználási kötöttség nélkül kerültek be a települések költségvetésébe, a bevételkiesés miatt ezért több helyen beruházások csúszhatnak meg vagy maradhatnak el.

Azt is mondta, a feladatalapú finanszírozásban az állam soha nem a teljes összeget biztosítja, hanem csak hozzájárulást ad az önkormányzati feladatok ellátásához, intézmények működéséhez, és arra ösztönözi a településeket, hogy maguk is a bevételek növelésén dolgozzanak, de most ez a rendszer is csorbát szenved a kieső pénzek miatt.

Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!

Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.