A Párbeszéd az Európai Bizottsághoz fordult a debreceni akkumulátorgyár miatt

  • narancs.hu
  • 2023. március 2.

Belpol

Indokolt lenne vízhasználati engedélyek felülvizsgálata, akár EU-s irányelveket is sérthet a beruházás.

Jávor Benedek azt mondta, hogy a gyár környezeti hatásai nincsenek kellően felbecsülve, az esetleges környezeti kockázatokat nem modellezték megfelelően, a távlatos hatások felmérése pedig továbbra is hiányzik.

A kiadott engedély nem vet számot jónéhány környezeti hatással, mindenekelőtt a több lépcsőben megvalósuló gyár vízfelhasználásának a felszín alatti vízkészletekre és az azokhoz kötődő ökoszisztémákra gyakorolt összesített hatásával - érvelt a politikus, hozzátéve, Debrecen felszín alatti vízbázisai már a jelenleg érvényes vízgyűjtő gazdálkodási tervek szerint is gyenge állapotúak, jelentősen túlhasználtak. Ebben a helyzetben az unió víz keretirányelve alapján az elérést akadályozó tényezők, például a vízhasználati engedélyek felülvizsgálata lenne indokolt - közölte.

Egy potenciálisan 20-25 ezer, de egyes becslések szerint akár a napi negyvenezer köbmétert is meghaladó vízigényű üzem engedélyezése ellentétes a víz keretirányelvvel - jelentette ki Jávor Benedek, aki szerint a felszín alatti vízbázisokra gyakorolt negatív hatás pedig károsítja a tőlük függő ökoszisztémákat is, köztük több a hazai vagy az európai jog által védett Natura 2000-es területet.

Mindez nemcsak a hazai jog alapján teszi támadhatóvá az engedélyt, de az EU jogát, a víz keretirányelvet, illetve az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelveket is sérti - foglalta össze véleményét a Párbeszéd tanácsadója.

Az LMP a termőföldeket félti

Újabb termőföldek esnek az akkumulátorgyártás áldozatául, a kormány, ígérete ellenére adja oda azokat külföldi multiknak - mondta Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus emlékeztetett: Orbán Viktor még a 2010-es kampányban fogalmazta meg, hogy ha a Fidesz alakít kormányt, a külföldiek itt termőföldet soha nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben.

Csárdi Antal szerint azonban most éppen ez történik, ráadásul Brüsszel segítségével. Az Európai Bizottság ugyanis nemrég úgy döntött: a gödi akkumulátorgyár bővítése megkaphatja a 90 millió eurós állami támogatást. A Debrecenbe tervezett kínai CATL gyár 221 hektárnyi termőföldet igényel, amelynek 40 feletti az aranykoronaértéke, míg a győri 400 hektárnyit, amelynek értéke 23 aranykorona.

Csárdi Antal szerint nem szabad hagyni, hogy a kormány célja megvalósuljon, és Magyarországra települjön az uniós akkumulátorgyártás 80 százaléka, ennek ugyanis a magyar nemzet egyértelműen vesztese lenne. Az LMP ezért újabb tiltakozásokat szervez.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.