A Pfizerrel barátkozó Szijjártó szerint ők sosem csináltak ideológiai kérdést az oltásból

Belpol

Ki emlékszik már a brüsszeli és keleti vakcinák szembeállítására? A külügyminiszter ezek szerint biztosan nem.

Több mint háromszázezer adag Pfizer-oltóanyag érkezett kedden Magyarországra, ami eléggé ünnepélyes pillanatnak tűnt ahhoz, hogy Szijjártó Péter a cég magyarországi képviseletén mondjon köszönetet eddigi teljesítményükért.

A külügyminiszter felidézte, a magyar kormány 10,8 millió adag Pfizer-vakcinát rendeltek meg, a mai szállítmánnyal pedig ebből 2,8 milliót meg is kaptak. A friss készletből tartalékolni fogunk a 16-18 év közöttiek oltására, és várjuk a szakértői állásfoglalást, hogy az ennél fiatalabb korosztályok is kaphatnak-e biztonsággal a vakcinából – tette hozzá.

Szijjártó sajtótájékoztatójának talán legemlékezetesebb két állítása mégis az volt, hogy Magyarországon a kínálati piac már keresleti piaccá változott, hiszen van elég oltóanyag minden ember számára, aki kéri ezt. Mindez pedig annak köszönhető a politikus szerint, hogy

„Mi soha nem tekintettünk ideológiai kérdésként a vakcinára, a szélrózsa keleti és nyugati irányából is vásároltunk”

Az állítás – azon túl, hogy kísértetiesen emlékeztet Orbán strasbourgi kijelentésére – könnyen cáfolható: Szijjártó korábban maga is többször beszélt arról, hogy megbukott, elakadt, kudarcot vallott a brüsszeli központosított vakcinabeszerzés, bár annak kézzel fogható eredménye éppen a kedden átvett 334 ezer Pfizer-vakcina, és a csak tőlük származó 2,8 millió, Magyarországra szállított adag.

A kormány korábbi, április 27-i összesítése szerint az uniós megrendelésből addig összesen 3,66 millió szérumot szállítottak le (ennek oroszlánrészét a Pfizer terméke tette ki). Míg az Orbán-kabinet által sztárolt „keleti” –azaz orosz és kínai - vakcinákból 3,5 millió adagot sikerült behozni az országba.

Azt pedig, hogy Magyarországon már kínálati piac van az oltóanyagokból, nehéz elhinni az Orbán Viktor kijelentése után kirobbanó oltáskáosz láttán, mikor pont a Pfizer-vakcináért alakultak ki félkilométeres sorok Budapesten.

Vereckei Péter, a Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón felidézte, vállalatuk tavaly márciusban jelentette be az mRNS-alapú Covid-vakcina kifejlesztését, és december 26-án már szimbolikus mennyiséget szállítottak is Magyarországra a szérumból. Májusban újabb 1,3 millió, júniusban 2,2 millió adag újabb Pfizer-oltóanyag érkezik- ígérte Vereckei, aki szerint felkészülten várják a 12-15 év közötti korosztály oltási engedélyét is.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.