A Pfizerrel barátkozó Szijjártó szerint ők sosem csináltak ideológiai kérdést az oltásból

Belpol

Ki emlékszik már a brüsszeli és keleti vakcinák szembeállítására? A külügyminiszter ezek szerint biztosan nem.

Több mint háromszázezer adag Pfizer-oltóanyag érkezett kedden Magyarországra, ami eléggé ünnepélyes pillanatnak tűnt ahhoz, hogy Szijjártó Péter a cég magyarországi képviseletén mondjon köszönetet eddigi teljesítményükért.

A külügyminiszter felidézte, a magyar kormány 10,8 millió adag Pfizer-vakcinát rendeltek meg, a mai szállítmánnyal pedig ebből 2,8 milliót meg is kaptak. A friss készletből tartalékolni fogunk a 16-18 év közöttiek oltására, és várjuk a szakértői állásfoglalást, hogy az ennél fiatalabb korosztályok is kaphatnak-e biztonsággal a vakcinából – tette hozzá.

Szijjártó sajtótájékoztatójának talán legemlékezetesebb két állítása mégis az volt, hogy Magyarországon a kínálati piac már keresleti piaccá változott, hiszen van elég oltóanyag minden ember számára, aki kéri ezt. Mindez pedig annak köszönhető a politikus szerint, hogy

„Mi soha nem tekintettünk ideológiai kérdésként a vakcinára, a szélrózsa keleti és nyugati irányából is vásároltunk”

Az állítás – azon túl, hogy kísértetiesen emlékeztet Orbán strasbourgi kijelentésére – könnyen cáfolható: Szijjártó korábban maga is többször beszélt arról, hogy megbukott, elakadt, kudarcot vallott a brüsszeli központosított vakcinabeszerzés, bár annak kézzel fogható eredménye éppen a kedden átvett 334 ezer Pfizer-vakcina, és a csak tőlük származó 2,8 millió, Magyarországra szállított adag.

A kormány korábbi, április 27-i összesítése szerint az uniós megrendelésből addig összesen 3,66 millió szérumot szállítottak le (ennek oroszlánrészét a Pfizer terméke tette ki). Míg az Orbán-kabinet által sztárolt „keleti” –azaz orosz és kínai - vakcinákból 3,5 millió adagot sikerült behozni az országba.

Azt pedig, hogy Magyarországon már kínálati piac van az oltóanyagokból, nehéz elhinni az Orbán Viktor kijelentése után kirobbanó oltáskáosz láttán, mikor pont a Pfizer-vakcináért alakultak ki félkilométeres sorok Budapesten.

Vereckei Péter, a Pfizer Magyarország ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón felidézte, vállalatuk tavaly márciusban jelentette be az mRNS-alapú Covid-vakcina kifejlesztését, és december 26-án már szimbolikus mennyiséget szállítottak is Magyarországra a szérumból. Májusban újabb 1,3 millió, júniusban 2,2 millió adag újabb Pfizer-oltóanyag érkezik- ígérte Vereckei, aki szerint felkészülten várják a 12-15 év közötti korosztály oltási engedélyét is.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.