Megválik a Szegedi Tudományegyetem a rasszista kijelentései miatt elhíresült Gulyás Lászlótól

  • narancs.hu
  • 2021. május 4.

Belpol

Így döntött a rektor. Felmentése már szerdától hatályos.

Döntött a rektor, megválik a botrányos kijelentései miatt elhíresült Gulyás László professzortól a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – írja a hvg.hu. A lap úgy értesült, hogy a felmentése már szerdától hatályos, a szorgalmi időszak kezdetéig tartó kurzusait más oktatók veszik át.

Hivatalosan ugyan még nem erősítették meg Gulyás eltávolításának hírét, de a lap úgy tudja, hogy ezt órákon belül bejelentik egy vezetői értekezleten.

Ahogy arról április elején mi is beszámoltunk, Gulyás László a Migráció és menekültügy a XX. században című online kurzusa szabadon választható tantárgy az SZTE hallgatói számára, akik az első, meglehetősen sajátos megjegyzésekkel tarkított óra után panaszlevelet írtak. A panaszlevél hozzánk is eljutott, annak tanúsága szerint az előadás szabályosan hemzsegett a nehezen magyarázható oktatói kijelentésektől.

A frissen kitüntetett oktató nemes egyszerűséggel

„félhülyének” nevezte Joe Bident, az Egyesült Államok elnökét, aki szerint „az amerikai feka kultúra a rapre épül”, és úgy általánosságban „rendkívül csúnya niggerek”-ről beszélt másfél órás előadásában. Az amerikai alelnökről ezt mondta: „Kamala Harrist, én csak fekete ribancnak szólítom.”

A diákok beadványa szerint, amikor az oktató arra kérte őket, hogy véleményezzék prezentációját, és valakitől azt a feleletet kapta, hogy az tökéletes, akkor arra így reagált: „Az lenne a tökéletes, ha Claudia Schiffer a hálószobámban tartózkodna, de tudom, hogy a hallgatónak minden jó.”

 

A hallgatók tehát panaszt tettek, mire egy hónappal később Rovó László, az SZTE rektora belső vizsgálatot rendelt  el. Az első kör után egy kiegészítő vizsgálat következett, a rektor utasítására, majd amikor az is lezárult, már csak Rovó döntésére várt mindenki.

A hvg.hu úgy tudja, ez kedden történt meg, a hír a pedagógusképző karról szivárgott ki, a hivatalos bejelentés pedig hamarosan megtörténik.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.