A PSZ kutatása szerint több mint 34 ezer szakember hiányzik az oktatásból

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 18.

Belpol

A szervezet többek között a kompetenciamérések telephelyi jelentéseit használta a tanárhiány számszerűsítéséhez.

A 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jön ki, a pedagógushiány pedig 2015 óta jelentősen növekszik – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet hétfő délelőttre meghirdetett sajtótájékoztatóján a Telex tudósítása szerint. 

A tanárhiány számszerűsítéséhez az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták, vagyis csupa olyan nyilvános adatok, amihez a kormány is hozzáférhet. 

A PSZ kutatása szerint a 2020/21-es tanévben

  • az általános és középiskolák telephelyein 5015 betöltetlen állás volt,
  • a rendszerből hiányzott 980 iskolapszichológus,
  • 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus,
  • 3620 óvodapedagógus,
  • miközben 9227-en vannak a nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalók.

Az Országos kompetenciamérés adatai alapján egyébként az is kiderült, hogy a telephelyek hány százalékában volt hiány, és ez hogyan változott 2011 és 2021 között. Ezek alapján tíz év alatt a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány, a telephelyek felében hiány van, és leginkább a természettudományos tantárgyat tanítók hiányoznak. A felmérés szerint egy pedagógusra 15,15 tanuló jut, miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országokban ez a szám átlagosan 14,6. 

Totyik Tamás szerint az adataik ráadásul még így is inkább alá vannak becsülve, és mostanra sokkal rosszabb lehet a helyzet.

A sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy a státusztörvény miatt szeptember óta hányan mondhattak fel eddig. Totyik Tamás szerint bár erre nincs pontos adatuk, az előzetes felmérésük szerint körülbelül ezren fognak távozni szeptemberben a közoktatásból, a pedagógusok jelentős része pedig már májusban megtette ezt.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában, hogy immár felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.