A PSZ kutatása szerint több mint 34 ezer szakember hiányzik az oktatásból

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 18.

Belpol

A szervezet többek között a kompetenciamérések telephelyi jelentéseit használta a tanárhiány számszerűsítéséhez.

A 2020/21-es tanévben 20 587 pedagógus hiányzott az oktatásból, ha hozzávesszük a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők létszámát is, akkor már 34 618 fős hiány jön ki, a pedagógushiány pedig 2015 óta jelentősen növekszik – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a szervezet hétfő délelőttre meghirdetett sajtótájékoztatóján a Telex tudósítása szerint. 

A tanárhiány számszerűsítéséhez az Országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseit, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a társadalombiztosítás adatait használták, vagyis csupa olyan nyilvános adatok, amihez a kormány is hozzáférhet. 

A PSZ kutatása szerint a 2020/21-es tanévben

  • az általános és középiskolák telephelyein 5015 betöltetlen állás volt,
  • a rendszerből hiányzott 980 iskolapszichológus,
  • 1745 fejlesztő- és gyógypedagógus,
  • 3620 óvodapedagógus,
  • miközben 9227-en vannak a nyugdíjas visszafoglalkoztatott munkavállalók.

Az Országos kompetenciamérés adatai alapján egyébként az is kiderült, hogy a telephelyek hány százalékában volt hiány, és ez hogyan változott 2011 és 2021 között. Ezek alapján tíz év alatt a tanítóknál a tizenhétszeresére növekedett a pedagógushiány, a telephelyek felében hiány van, és leginkább a természettudományos tantárgyat tanítók hiányoznak. A felmérés szerint egy pedagógusra 15,15 tanuló jut, miközben a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országokban ez a szám átlagosan 14,6. 

Totyik Tamás szerint az adataik ráadásul még így is inkább alá vannak becsülve, és mostanra sokkal rosszabb lehet a helyzet.

A sajtótájékoztatón megkérdezték, hogy a státusztörvény miatt szeptember óta hányan mondhattak fel eddig. Totyik Tamás szerint bár erre nincs pontos adatuk, az előzetes felmérésük szerint körülbelül ezren fognak távozni szeptemberben a közoktatásból, a pedagógusok jelentős része pedig már májusban megtette ezt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.