Orbán és Semjén után Soltész Miklóst is kitüntette Kirill pátriárka

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 18.

Belpol

Valószínűleg nem az Ukrajna megsegítésére szervezett miseboros akciójával érdemelte ki az „elismerést”.

Rövid időn belül a magyar kormány harmadik tagja kap magas egyházi kitüntetést az orosz ortodox egyház fejétől, Kirill pátriárkától. A „Dicsőség és becsület” rendet Orbán Viktor és Semjén Zsolt után Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is megkapta.

Soltész a Facebook-oldalán büszkélkedett kitüntetésével. A KDNP-s politikus azt írta:

„Nagyon megtisztelő Őszentsége, Kirill ortodox pátriárka elismerése! Azonban ezt minden magyar ember kapta, aki segítette az ortodoxiát és a békét támogatja!”

A hvg.hu emlékeztetett: a „Dicsőség és becsület” rendet 2004-ben alapította II. Alekszij pátriárka és az Orosz Ortodox Egyház. A kitüntetést általában állam- és kormányfőknek, nemzetközi és kormányközi szervezetek vezetőinek, egyházak és felekezetek vezetőinek, kiemelkedő állam- és közéleti személyiségeknek ítélik oda „az egyházközi és vallásközi együttműködéshez, a béke és a népek közötti barátság erősítéséhez való jelentős hozzájárulásukért”. A rend három fokozatú, Orbán Viktor az I.-es, Semjén Zsolt a II.-es fokozatot kapta, Soltész pedig egyelőre nem közölte, melyiket. 

Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy Soltész Miklós mivel érdemelte ki az „elismerést”, de valószínűleg nem az Ukrajna megsegítésére szervezett miseboros akciója imponált Kirill pátriárkának.

Bár Soltász bejegyzésében a béke támogatását emlegeti, Kirill pátriárka elsősorban inkább az Ukrajna elleni háborút nyíltan támogató kijelentéseiről ismert. A pátriárkát éppen ezért tavaly tavasszal szerette volna szankciós listára venni az Európai Unió, ezt azonban a magyar kormány megakadályozta. Brüsszel azzal vádolja Kirillt, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni invázióját, valamint az orosz elnök propagandáját terjeszti, ráadásul az is kiderült az orosz ortodox egyház fejéről, hogy svájci kiküldetése alatt a KGB-nek dolgozott.

(Címlapképünk forrása: Facebook/Soltész Miklós)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.