A rabszolgatörvény árnyékában: Áder egy másik fontos kérdésben sem mérlegelt

  • narancs.hu
  • 2018. december 21.

Belpol

A köztársasági elnök a különbíróságokról szóló törvényt is aláírta.

Áder János köztársasági elnök a rabszolgatörvényként elhíresült túlóratörvény mellett aláírta a különbíróságokról szóló törvényt is, ráadásul egy nappal korábban, szerdán - írta meg a 444.hu az Amnesty International közleményére hivatkozva.

Áder aláírta a túlóratörvényt

És boldog karácsonyt kíván. A köztársasági elnök - nem okozva nagy meglepetést - aláírta a túlórák növelésére vonatkozó jogszabályt. Nyilatkozatát a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja tette közzé. "A Munka Törvénykönyvének módosítását - amit az Országgyűlés december 12-én fogadott el - három szempontból vizsgáltam meg" -írja Áder.

A jogvédő szervezet közölte, Ádernek lehetősége lett volna a törvényeket visszaküldeni az Országgyűlésnek vagy normakontrollra küldeni az Alkotmánybíróságnak, de a köztársasági elnök nem talált semmi kifogásolhatót bennük.

„Nem meglepő, de nagyon szomorú látni, hogy az elvileg a nemzet egységét megtestesítő és az állam demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnöknek semmilyen kifogása nincs például egy olyan törvény ellen, amely alapján bírók kinevezésébe közvetlenül beleszólhat a kormány” - fogalmazott Vig Dávid az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Figyelmébe ajánljuk

„Mások érdekeit nézik” – otthagyta a fideszes roma közösséget az országos önkormányzati elnök

Úgy tűnik, valamilyen feszültség lehetett Sztojka Attila államtitkár és Aba-Horváth István, az országos roma önkormányzat elnöke között, ami miatt utóbbi kilépett a Cigány Közösségek Szövetségéből, ahonnan e szervezet elnöke is távozott. Aba-Horváth lapunknak adott nyilatkozata szerint miközben a felzárkóztatásra elkölthető milliárdok sorsáról nem kérdezik meg, az eddigi saját szövetségesei csorbították volna a hatalmát. 

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.