A ragaszkodás ára

Szabotázs, felháborodás, ajtócsapkodás, fenyegetések, személyeskedő viták, végletes megosztottság, határozatképtelenség, majd zárt ülés, és a hivatalvezető távozása. Így zajlott le a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának augusztus végi két ülése.

„A demokrácia és a nemzetiségi önkormányzatiság megcsúfolása volt az országos román önkormányzat augusztus 24-i ülése” – értékelte az eseményt egy jelenlévő. Egy másik vélemény szerint

a magyarországi román nemzetiségi közösség az iskolapéldáját mutatta be annak, hogyan lehet semmibe venni és önös célokra felhasználni egy nemzetiséget, hogyan lehet megcsúfolni azt az autonómiát és demokráciát, amit hosszú évek alatt épített ki a jogszabályi környezet.

Az eddig a többséget képviselő csoport, az Összefogás a Magyarországi Románokért Egyesülethez tartozó 6 képviselő bár megjelent a gyulai románok székházában a meghirdetett közgyűlés délutánján, nem ment be az ülésterembe, hanem Netye Bertold alelnök szobájába vonulva próbálták figyelemmel követni az eseményeket. Az ülésre szokatlanul nagy számban megjelent érdeklődők félórás várakozás után felháborodva kérték számon a távol maradó képviselőktől, hogy miért nincsenek a teremben. A válasz erre ajtócsapkodás, hangos vita volt, az érintett képviselők nem indokolták meg lépésüket.

A kínos és majd’ egyórásra nyúlt közjáték után Kozma György, az országos román önkormányzat elnöke úgy döntött, véget vet a színjátéknak. (A helyzetre jellemző, hogy két alelnöke, Netye Bertold és Pál-Árgyelán Elvira az épületben jelen lévők, de az ülésről hiányzók között volt. Előbbi főállásban elnökhelyettes.) Kozma az ülésteremben tartózkodó további 6 képviselő részvételével megnyitotta az ülést, miközben tudta, hogy a jelen lévő 7 fővel nincs meg a határozatképesség, hiszen ahhoz a testület 15 fős létszáma miatt legalább nyolc megválasztott képviselő részvétele szükséges. (Egy képviselő, a gyulai román gimnázium igazgatója, teljesen távol maradt az eseménytől.)

 

A szószóló is elment

Az ülésteremben az elnök mellett foglalt helyet a magyarországi románok megválasztott parlamenti szószólója, Kreszta Traján, aki talán segíthetett volna rendezni a helyzetet. Erre kérte őt Tát Margit is, aki a Méhkeréki Románok Egyesülete (MRE) képviseletében jutott az országos önkormányzatba. Nem véletlenül kapacitálták Kresztát, hiszen az ő jelölő szervezetéhez tartozó képviselők bojkottálták az ülést. A segítségkérésre a parlamenti szószóló kioktató stílusban azt válaszolta, hogy az ott lévőknek tudniuk kellene: az ő mandátuma csupán a szavazásig szól. Tát jelezte, ezzel tisztában van, de szerinte Kreszta személyes presztízse miatt rá talán hallgatnak az ülést bojkottáló képviselők. A szószóló válasz helyett felállt, és hangos szóváltás, majd gúnyos taps kísértében elhagyta az üléstermet.

E viharos jelenetek természetesen nem előzmény nélküliek. A honi román közösségben hónapok óta a legnagyobb közérdeklődésre számot tartó közügy egyetlen hazai közművelődési intézményük, az évi 70–80 millió forintból gazdálkodó Dokumentációs és Információs Központ (DIK) vezetői posztjáért folyó harc (lásd: Mi a román ma?, Magyar Narancs, 2021. május 27.).

A Békés Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívása után 2021 tavaszán visszavonták Vetróné Negrau Mariana 2025-ig tartó kinevezését a DIK élére. A pályázat azért nem volt érvényes, mert a bemutatott román diplomáit a kiírás határidejéig a jelölt nem honosította Magyarországon. A Vetróné kinevezését kifogásoló képviselők kérvényt nyújtottak be a Magyar Ekvivalencia és Információs Központhoz, ahonnan azt a választ kapták, hogy a diplomát annak hazai elismerése nélkül Magyarországon semmire nem lehet használni. A Békés Megyei Kormányhivatal szakmai állásfoglalásért a Magyar Művelődési Intézethez (MMI) fordult, amely azt válaszolta, hogy Vetróné az el nem ismert diplomával hiába töltötte be öt évig a dokumentációs központ igazgatói állását, jogilag nem rendelkezik egyetlen nap szakmai vezetői tapasztalattal sem, holott ez a pályázat egyik alapfeltétele. Vagyis az országos román önkormányzat szűk többségre támaszkodó elnöke, Kozma György jogellenesen nevezte ki Vetrónét a dokumentációs központ igazgatójává – és nemcsak a tavalyi, hanem már a 2015-ös megbízása is szabálytalan volt. S jóllehet, időközben akkreditáltatta diplomáit Vetróné, de az 5 éves vezetői gyakorlat nélkül az új pályázaton sem felel meg a feltételeknek.