Interjú

„Nehéz békét ígérni, amikor háborúra készülünk”

Karácsony Gergely az előválasztásról és a NER elleni harcról

Belpol

Nem ő fogja elereszteni a legnagyobb beszólásokat Orbánnak, de biztos benne, hogy az ő stratégiájával lehet leváltani a NER-t. Az előválasztásra készülő főpolgármestert az atlétikai vb-ről, az elszámoltatásról és Zuglóról is kérdeztük.

Magyar Narancs: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nemrég azt nyilatkozta, hogy szeptember 4-re teljesen elfogyhat a főváros működésre fordítható készpénze. Ez megtörtént?

Karácsony Gergely: Igen, a nagyobb városok túlnyomó többségéhez hasonlóan folyószámlahitel-keret nélkül nem tudnánk kihúzni ezt az évet. 80 milliárdos veszteséget szenvedett el csak az idén a főváros, nagyobbrészt nem is a járvány, hanem a kormány gonoszsága miatt. Hosszú távon ez így fenntarthatatlan, ezért a 2022-es választás egyik tétje az, hogy lesznek-e még Magyarországon önkormányzatok. Ha nincs kormányváltás, akkor a főváros működése 2022 közepére teljesen ellehetetlenül. És ott már nincs hitelkeret, nincs semmi.

MN: Mert az újabb hitelhez a kormány engedélye kellene?

KG: Nem csak azért, egyszerűen finanszírozhatatlan lesz a működés, mert a város felélte a tartalékait. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy kevesebből tudjunk működni, de a kiadások legnagyobb részét a buszvezetők, kukások, közterület-felügyelők bére viszi el, egy ponton túl már nem lehet spórolni, és a béreken nem is akarok. Ezért kellett a tartalékhoz nyúlni, ami egy krízishelyzetben rendben is van, és simán kijönnénk, ha csak a járvány hatásait kellene orvosolnunk. A járvány és a kormányzati elvonások együttes hatásait viszont nem lehet orvosolni. Amikor megalakult a Fővárosi Közgyűlés, úgy fogalmaztam, hogy pisztolyt tartanak a fejünkhöz. Most meg is húzták a ravaszt.

MN: A közgyűlés szeptember 1-jei határozata egyelőre csak kilátásba helyezi az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez adott hozzájárulás visszavonását, pedig egy DK-s javaslat már most élesítette volna a vétót. Miért nem látta még szükségesnek ezt a lépést?

KG: A DK-s javaslat sokféle értelemben jóval puhább volt, arról szólt, hogy terjesszem a közgyűlés elé a hozzájárulás visszavonásához szükséges dokumentumokat. Arról döntött volna, hogy majd egyszer döntsünk. Nem ez kapott többséget, hanem az általam beterjesztett megoldás. Ebben az önkormányzati ciklusban egyébként most először fordult elő, hogy a többséghez tartozó egyik frakció egyeztetés nélkül nyújtott be egy javaslatot – tudjuk ezt be az előválasztási kampánynak.

A közgyűlési döntésben két feltétel van, a kormánnyal korábban aláírt megállapodás két pontja. Ha ezeket teljesítik, még menthető az atlétikai vb ügye, ugyanakkor mindkettővel szemben elég szkeptikus vagyok. Az egyik az, hogy a kormány hajtsa végre az Egészséges Budapest Programban vállalt fejlesztéseket. Itt óriási lemaradásban vannak, egy-két hetük van rá, hogy összeszedjék magukat. A másik feltétel, hogy a Diákvárosnak szánt területeket a kormány ne adja át a Fudan Egyetem fenntartására létrehozott alapítványnak. Az alapítványt bejegyezték, a vagyonátadásról törvény rendelkezik, de nem látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő valóban átadta volna ezeket a területeket. Ez lesz a vörös vonal. A vb sorsa a kormány politikai döntésén múlik. Többször beszéltem a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) vezetésével, és egyértelművé tették, hogy akkor hozzák Magyarországra a világbajnokságot, ha a rendezésről politikai konszenzus van. Budapest úgynevezett host city, nélkülünk nincs vb. Nem mi rúgtuk fel a kormánnyal kötött megállapodást. Aki szeretné, hogy legyen atlétikai vb Magyarországon, az szavazzon az ellenzékre, és rögtön elhárul minden akadály a rendezés elől.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Ki tudja jelenteni, hogy ha bizonyítékot lát arra, hogy az eredetileg a Diákvárosnak szánt területet ténylegesen átadják a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak, akkor élesben is tájékoztatja az IAAF-et a hozzájárulás megtagadásáról?

KG: Abban a pillanatban. A kormány és a főváros közötti megállapodásból egyértelműen levezethető, milyen helyrajzi számú területek tartoznak a Diákvároshoz, lépni fogok, amint ezek az alapítvány tulajdonába kerülnek. Nem szeretném, ha az ország legértékesebb telkét tálcán átadnánk a kínai államnak plusz 500 milliárd forinttal a magyar adófizetők pénzéből. Amikor megkérdeztem Palkovics Lászlótól, hogy mégis, mit adnak ezért cserébe a kínaiak, azt válaszolta, hogy „a tudást”. Sok szürreális tárgyalási élményem volt már, de ezt nehéz felülmúlni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.