Interjú

„Nehéz békét ígérni, amikor háborúra készülünk”

Karácsony Gergely az előválasztásról és a NER elleni harcról

Belpol

Nem ő fogja elereszteni a legnagyobb beszólásokat Orbánnak, de biztos benne, hogy az ő stratégiájával lehet leváltani a NER-t. Az előválasztásra készülő főpolgármestert az atlétikai vb-ről, az elszámoltatásról és Zuglóról is kérdeztük.

Magyar Narancs: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes nemrég azt nyilatkozta, hogy szeptember 4-re teljesen elfogyhat a főváros működésre fordítható készpénze. Ez megtörtént?

Karácsony Gergely: Igen, a nagyobb városok túlnyomó többségéhez hasonlóan folyószámlahitel-keret nélkül nem tudnánk kihúzni ezt az évet. 80 milliárdos veszteséget szenvedett el csak az idén a főváros, nagyobbrészt nem is a járvány, hanem a kormány gonoszsága miatt. Hosszú távon ez így fenntarthatatlan, ezért a 2022-es választás egyik tétje az, hogy lesznek-e még Magyarországon önkormányzatok. Ha nincs kormányváltás, akkor a főváros működése 2022 közepére teljesen ellehetetlenül. És ott már nincs hitelkeret, nincs semmi.

MN: Mert az újabb hitelhez a kormány engedélye kellene?

KG: Nem csak azért, egyszerűen finanszírozhatatlan lesz a működés, mert a város felélte a tartalékait. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy kevesebből tudjunk működni, de a kiadások legnagyobb részét a buszvezetők, kukások, közterület-felügyelők bére viszi el, egy ponton túl már nem lehet spórolni, és a béreken nem is akarok. Ezért kellett a tartalékhoz nyúlni, ami egy krízishelyzetben rendben is van, és simán kijönnénk, ha csak a járvány hatásait kellene orvosolnunk. A járvány és a kormányzati elvonások együttes hatásait viszont nem lehet orvosolni. Amikor megalakult a Fővárosi Közgyűlés, úgy fogalmaztam, hogy pisztolyt tartanak a fejünkhöz. Most meg is húzták a ravaszt.

MN: A közgyűlés szeptember 1-jei határozata egyelőre csak kilátásba helyezi az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez adott hozzájárulás visszavonását, pedig egy DK-s javaslat már most élesítette volna a vétót. Miért nem látta még szükségesnek ezt a lépést?

KG: A DK-s javaslat sokféle értelemben jóval puhább volt, arról szólt, hogy terjesszem a közgyűlés elé a hozzájárulás visszavonásához szükséges dokumentumokat. Arról döntött volna, hogy majd egyszer döntsünk. Nem ez kapott többséget, hanem az általam beterjesztett megoldás. Ebben az önkormányzati ciklusban egyébként most először fordult elő, hogy a többséghez tartozó egyik frakció egyeztetés nélkül nyújtott be egy javaslatot – tudjuk ezt be az előválasztási kampánynak.

A közgyűlési döntésben két feltétel van, a kormánnyal korábban aláírt megállapodás két pontja. Ha ezeket teljesítik, még menthető az atlétikai vb ügye, ugyanakkor mindkettővel szemben elég szkeptikus vagyok. Az egyik az, hogy a kormány hajtsa végre az Egészséges Budapest Programban vállalt fejlesztéseket. Itt óriási lemaradásban vannak, egy-két hetük van rá, hogy összeszedjék magukat. A másik feltétel, hogy a Diákvárosnak szánt területeket a kormány ne adja át a Fudan Egyetem fenntartására létrehozott alapítványnak. Az alapítványt bejegyezték, a vagyonátadásról törvény rendelkezik, de nem látjuk, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő valóban átadta volna ezeket a területeket. Ez lesz a vörös vonal. A vb sorsa a kormány politikai döntésén múlik. Többször beszéltem a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) vezetésével, és egyértelművé tették, hogy akkor hozzák Magyarországra a világbajnokságot, ha a rendezésről politikai konszenzus van. Budapest úgynevezett host city, nélkülünk nincs vb. Nem mi rúgtuk fel a kormánnyal kötött megállapodást. Aki szeretné, hogy legyen atlétikai vb Magyarországon, az szavazzon az ellenzékre, és rögtön elhárul minden akadály a rendezés elől.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Ki tudja jelenteni, hogy ha bizonyítékot lát arra, hogy az eredetileg a Diákvárosnak szánt területet ténylegesen átadják a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványnak, akkor élesben is tájékoztatja az IAAF-et a hozzájárulás megtagadásáról?

KG: Abban a pillanatban. A kormány és a főváros közötti megállapodásból egyértelműen levezethető, milyen helyrajzi számú területek tartoznak a Diákvároshoz, lépni fogok, amint ezek az alapítvány tulajdonába kerülnek. Nem szeretném, ha az ország legértékesebb telkét tálcán átadnánk a kínai államnak plusz 500 milliárd forinttal a magyar adófizetők pénzéből. Amikor megkérdeztem Palkovics Lászlótól, hogy mégis, mit adnak ezért cserébe a kínaiak, azt válaszolta, hogy „a tudást”. Sok szürreális tárgyalási élményem volt már, de ezt nehéz felülmúlni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Innen csak elmenni lehet”

Négyszázszoros ingatlanár-különbség is lehet Budapest belvárosa és például a Békés megyei Kevermes vagy Kötegyán között. Kevermesen jártunk, s mellbevágó szegénységet és pusztulást láttunk.

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?

„Paul segített befejezni”

A Declan MacManusnak anyakönyvezett, 67 éves rocklegenda pályája a punktól Burt Bacharach-ig, a polgárpukkasztástól az iróniamentes dallamokig, az eredeti számoktól a klasszikusok feldolgozásáig terjed. Hamarosan megjelenő lemeze, a The Boy Named If apropóján Zoomon beszélgettünk.