Interjú

„Átláthatatlan a rendszer”

Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója

Belpol

Szükség lenne a nyugdíjrendszer érdemi változtatására, mert jelenlegi formájában belátható időn belül fenntarthatatlan lesz. Hogyan csinálják másutt, és hogyan kellene nálunk? Miért van szükség a három – az állami, a foglalkoztatói és az öngondoskodási – pillérre?

Magyar Narancs: Milyen esélyeink vannak a nyugdíjrendszer átalakítására?

Farkas András: Abból kell kiindulni, hogy most mi van: Magyarországon egy klasszikus felosztó-kirovó elvre épülő munkanyugdíjrendszer működik. A mindenkori aktív korosztályok befizetéséből kell megteremteni a mindenkori nyugdíjasok járandóságának a fedezetét. Az ilyen generációközi jövedelmi transzferre épülő megoldás – amit az amerikaiak már 1935-ben kitaláltak – a második világháború után alakult ki egész Európában. Addig a rendszer tőkefedezeti elvre épült, de a második világháborús károk elvitték a tartalékokat, így át kellett állni a tartalék nélküli folyó finanszírozásra.

MN: Ez az állami pillér.

FA: Emellett minden fejlett országban van foglalkoztatói nyugdíjpillér is – nálunk nincs, pedig nagyon kellene. Az elsődleges problémánk a nyugdíjrendszerben éppen az, hogy mindent az államtól várunk, az összes nyugdíjas bevétel 85 százaléka az állami nyugdíjrendszertől függ. Másutt ez az arány jóval alacsonyabb. Magyarországon ráadásul elvették a munkáltatóktól azokat a cafeterialehetőségeket, amelyek révén – adókedvezményekkel ösztönözve – szívesebben támogatták dolgozóik önkéntes nyugdíjcélú megtakarításait. Ma már nem túl sok munkahely hajlandó erre, hiszen pont annyiba kerül nekik, mint ha munkabért fizetnének.

MN: A dolgozók zöme feltehetően azt mondaná, hogy az erre szánt pénzt inkább most adják oda nekik munkabérként.

FA: Persze. Ők azonnal el akarják költeni, ez a természetes emberi reakció, amit okosan kezelni nagyon nehéz ügy. A viselkedésalapú közgazdaságtan ismert tételei közé tartozik, hogy miként lehet ezt megtenni. A leghíresebb ötlet, amit bevezettek például Nagy-Britanniában, az, hogy a jövőben esedékes többletpénzeid – jutalom, prémium, fizetésemelés – előre meghatározott százalékát most kösd le, azt félretesszük neked a nyugdíjalapokba, később majd ténylegesen megkapod a pluszpénzt. A szokásos vásárlásaidról így nem kell lemondanod, hiszen a félretett összeg még be sem épült a családi költségvetésbe. Ezt a Takaríts meg többet holnap (Saving More Tomorrow) rendszert – amelyben tehát az elhalasztott fogyasztás nem „fáj” – a munkáltató pluszbefizetésekkel, az állam pedig adókedvezményekkel ösztönzi.

MN: A foglalkoztatói pillér ugyebár nem azonos a munkáltató által az államnak rendszeresen befizetett szociális hozzájárulási adóval.

FA: Az a kötelező járulékfizetés része. A foglalkoztatói nyugdíjpillér valójában az, amikor azt mondja a munkaadó, hogy adok neked ugyanannyi vagy feleannyi pénzt a nyugdíjalapodba, mint amennyit te magad befizetsz. Ezt az állam szeretettel tudomásul veszi, és vagy megengedi leírni a társasági adóalapból, vagy kifejezetten a munkáltató támogatására prémiumelemeket épít be a rendszerbe. A hármas felelősség érvényesül ekkor: én befizetek egy meghatározott százalékot a keresetemből, azt megtámogatja a munkáltató, és az egészet megkönnyíti adókedvezményekkel vagy direkt támogatással az állam.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.