Az országos román önkormányzat szabálytalanságai és belső harcai

Mi a román ma?

Belpol

Szabálytalan pályázati végeredmény, törvénysértő kinevezés, belső harcok, a Békés Megyei Kormányhivatal beavatkozása nyomán törvényességi felhívás – mindez egyszerre jellemzi a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát. A honi román közösséget továbbra is sújtja az etnobiznisz.

„Kellően nem hangsúlyozható felelőssége van Kreszta Traján volt országos román önkormányzati elnöknek, aki most román nemzetiségi szószóló a parlamentben, hogy 2015-ben a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ) legfontosabb intézménye, a Dokumentációs és Információs Központ (DIK) élére szabálytalanul nevezték ki Vetróné Negreu Marianát” – mondta a Narancsnak egy hazai román értelmiségi. Az intézmény 2020-ban kiírt és lebonyolított pályázata nyomán derült ki, hogy Vetróné mostani és 2015-ös kinevezése is szabálytalan volt. A gyulai központtal működő országos román önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatal ezért felhívással fordult a nemzetiségi önkormányzathoz azt kérve, hogy a 2020. végi pályázat végeredményét a törvénysértés miatt semmisítsék meg, és 2021. május 31-ig tegyék meg „a szükséges munkáltatói intézkedéseket”.

Arra egyelőre nincs válasz, hogy Vetróné Negreu Mariana 2015 és 2020 közötti – ezek szerint az intézmény élén szabálytalanul töltött – igazgatói működésének visszamenőlegesen milyen jogkövetkezménye lehet. Ad absurdum, minden azon időszakban hozott döntést megsemmisítenek – ámbár ez a már elbírált és megvalósított pályázatok miatt gyakorlatilag lehetetlen. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kérdéses időszakban Kozma György volt az MROÖ hivatalvezetője, aki 2019 októberétől a testület elnöke lett. Vagyis az országos román önkormányzat hivatalának törvényességéért az a Kozma György volt a felelős, aki ma a nemzetiségi önkormányzatot vezeti, s akinek a szavazata döntött arról egy végletekig kiélezett helyzetben, 2020 decemberében, hogy Vetróné újabb ötéves ciklusban, 2025-ig vezesse az évi 80 millió forinttal gazdálkodó DIK-et.

 
Soltész államtitkár ajándékot hoz Méhkerékre
Forrás: Az MROÖ Facebook-oldala

A karrierút

Vetróné Negreu Mariana – akinek a neve egy korábbi, a honi román nemzetiségi pénzekről írt cikkünkben már előkerült (lásd: Pénzeltérítők, Magyar Narancs, 2021. március 24.) 1989-ben települt át a romániai Nagylakról. A 2010-es évek elejétől, nem kis részben Kreszta Trajánnak köszönhetően, fontos pozíciók sorát nyerte el a hazai románság intézményi és testületi rendszerében. Az országos román önkormányzat tagjaként a pénzügyi bizottságot is vezeti, 2015-től igazgatója a DIK-nek, és a hazai románság részéről őt delegálták kurátorként a honi nemzetiségi pénzeket osztó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-be – azaz Vetróné kezében összpontosul a honi román kisebbségi pénzek koordinációja, elosztása. Említett márciusi írásunkban (majd ennek folytatásaként a magyarnarancs.hu-n) azt tártuk fel, hogy román nemzetiségi címszó alatt egyedi döntésekkel szavaztak meg támogatásokat egy makói, egy szegedi és egy debreceni katolikus, valamint a mezőgyáni, a biharkeresztesi és a körösszakáli református templomok felújítására, továbbá a pálházai önkéntes tűzoltóegylet támogatására. Vetróné nem tett a kifogásolható döntések ellen semmit, sőt támogatta azokat. Korábbi megkeresésünkkor a felelősséget Soltész Miklósra, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárára tolta. E „gyakorlatot” sem korábban, sem cikkünk megjelenése után nem nehezményezte az országos román önkormányzat, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A bizonytalanság tudománya

  • Fekete Émi

Betlen Anna a nemváltoztatás és transzmozgalom kritikusaként minősítette a nemi egyedfejlődésről, az interszexualitásról, valamint a nemi átalakító kezelések egyes egészségügyi kérdéseiről szóló írásaimat. Bírálata szerint „nagyrészt fikciókra, tisztázatlan, átgondolatlan állításokra” alapoztam tételeimet. 

Az örök másodikok

  • Nagy István

Hiába számít Wales legsikeresebb együttesének a Manic Street Preachers, a top pozíció eddig csak egyszer, a This Is My Truth Tell Me Yoursszal jött össze nekik a brit albumlistán, és annak is már 23 éve.

Ismétlő órák

  • Bacsadi Zsófia

1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós, a magyar mozgóképkultúra sokat vitatott főalakja. Legfőbb ideje, hogy utánanyúljunk, amíg nem távolodik túl messzire.

Kosztümben

  • TPP

A Füst Milán-regény adaptálásával régi álmát valósítja meg a hosszú kihagyás után a filmezéshez a fesztiváldíjakkal elhalmozott, Oscar-jelölt Testről és lélekről című filmmel visszatért, ekként nagyobb s drágább tervek megvalósítására jobb eséllyel pályázó Enyedi Ildikó.

Álljunk meg egy szóra!

  • Novák Piroska

Husz Ágnes keramikusművész 1994 óta él és dolgozik Japánban. A Tomeishi-projekt, egy nemzetközi színtérre tervezett utazó kiállítás tavaly debütált Tokióban. A budapesti helyszínre érve az anyag már olyan friss és helyspecifikus darabokkal is bővült, amelyek a nyáron készültek Kecskeméten, a Nemzetközi Kerámia Stúdióban.

Szörnyeink

  • Rádai Andrea

Ritkán fordul elő, hogy epikus mű színházi adaptációja nem hagy hiány­érzetet maga után. A Káli holtak ilyen, sőt a feldolgozás bizonyos értelemben meg is haladja az alapjául szolgáló regényt, de legalábbis megoldásokat kínál a szöveg vélt vagy valós problémáira.

„Két évig pihentem”

  • Csáki Judit

Lassan negyven éve a Katona társulatának tagja. Most leg­újabb bemutatója, a Káli holtak kapcsán kérdeztük a hosszú szériákról, a pihenésről és a színház szerepéről.

„Remélem, vicces”

Humor, irónia, szokatlanság keveredik az alakjában. Kaposváron végzett, tagja volt Bodó Viktor társulatának, majd szabad­úszóként számos – főleg független – produkcióban dolgozott, amelyek közül talán A halál kilovagolt Perzsiából volt a legki­emelkedőbb. Útkeresésről, stand-upról, és az egykori SZFE-ről is beszélgettünk.

„Mintha egy démon”

  • Szentgyörgyi Rita

A római székhelyű NoGravity Company alapítója egyedülálló összművészeti előadásokat hoz létre saját fejlesztésű színházi gépek és koreográfiai technikák segítségével. A társulat a megújult Budapesti Őszi Fesztiválra, a Dante halálának 700. évfordulójára tervezett Infernóval érkezik, hogy háromdimenziós koreográfiával, repülő táncosokkal és káprázatos jelmezekkel repítsenek el minket a barokk kor illúziószínházába.