Az országos román önkormányzat szabálytalanságai és belső harcai

Mi a román ma?

Belpol

Szabálytalan pályázati végeredmény, törvénysértő kinevezés, belső harcok, a Békés Megyei Kormányhivatal beavatkozása nyomán törvényességi felhívás – mindez egyszerre jellemzi a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát. A honi román közösséget továbbra is sújtja az etnobiznisz.

„Kellően nem hangsúlyozható felelőssége van Kreszta Traján volt országos román önkormányzati elnöknek, aki most román nemzetiségi szószóló a parlamentben, hogy 2015-ben a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ) legfontosabb intézménye, a Dokumentációs és Információs Központ (DIK) élére szabálytalanul nevezték ki Vetróné Negreu Marianát” – mondta a Narancsnak egy hazai román értelmiségi. Az intézmény 2020-ban kiírt és lebonyolított pályázata nyomán derült ki, hogy Vetróné mostani és 2015-ös kinevezése is szabálytalan volt. A gyulai központtal működő országos román önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatal ezért felhívással fordult a nemzetiségi önkormányzathoz azt kérve, hogy a 2020. végi pályázat végeredményét a törvénysértés miatt semmisítsék meg, és 2021. május 31-ig tegyék meg „a szükséges munkáltatói intézkedéseket”.

Arra egyelőre nincs válasz, hogy Vetróné Negreu Mariana 2015 és 2020 közötti – ezek szerint az intézmény élén szabálytalanul töltött – igazgatói működésének visszamenőlegesen milyen jogkövetkezménye lehet. Ad absurdum, minden azon időszakban hozott döntést megsemmisítenek – ámbár ez a már elbírált és megvalósított pályázatok miatt gyakorlatilag lehetetlen. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kérdéses időszakban Kozma György volt az MROÖ hivatalvezetője, aki 2019 októberétől a testület elnöke lett. Vagyis az országos román önkormányzat hivatalának törvényességéért az a Kozma György volt a felelős, aki ma a nemzetiségi önkormányzatot vezeti, s akinek a szavazata döntött arról egy végletekig kiélezett helyzetben, 2020 decemberében, hogy Vetróné újabb ötéves ciklusban, 2025-ig vezesse az évi 80 millió forinttal gazdálkodó DIK-et.

 
Soltész államtitkár ajándékot hoz Méhkerékre
Forrás: Az MROÖ Facebook-oldala

A karrierút

Vetróné Negreu Mariana – akinek a neve egy korábbi, a honi román nemzetiségi pénzekről írt cikkünkben már előkerült (lásd: Pénzeltérítők, Magyar Narancs, 2021. március 24.) 1989-ben települt át a romániai Nagylakról. A 2010-es évek elejétől, nem kis részben Kreszta Trajánnak köszönhetően, fontos pozíciók sorát nyerte el a hazai románság intézményi és testületi rendszerében. Az országos román önkormányzat tagjaként a pénzügyi bizottságot is vezeti, 2015-től igazgatója a DIK-nek, és a hazai románság részéről őt delegálták kurátorként a honi nemzetiségi pénzeket osztó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-be – azaz Vetróné kezében összpontosul a honi román kisebbségi pénzek koordinációja, elosztása. Említett márciusi írásunkban (majd ennek folytatásaként a magyarnarancs.hu-n) azt tártuk fel, hogy román nemzetiségi címszó alatt egyedi döntésekkel szavaztak meg támogatásokat egy makói, egy szegedi és egy debreceni katolikus, valamint a mezőgyáni, a biharkeresztesi és a körösszakáli református templomok felújítására, továbbá a pálházai önkéntes tűzoltóegylet támogatására. Vetróné nem tett a kifogásolható döntések ellen semmit, sőt támogatta azokat. Korábbi megkeresésünkkor a felelősséget Soltész Miklósra, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárára tolta. E „gyakorlatot” sem korábban, sem cikkünk megjelenése után nem nehezményezte az országos román önkormányzat, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.