Az országos román önkormányzat szabálytalanságai és belső harcai

Mi a román ma?

Belpol

Szabálytalan pályázati végeredmény, törvénysértő kinevezés, belső harcok, a Békés Megyei Kormányhivatal beavatkozása nyomán törvényességi felhívás – mindez egyszerre jellemzi a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatát. A honi román közösséget továbbra is sújtja az etnobiznisz.

„Kellően nem hangsúlyozható felelőssége van Kreszta Traján volt országos román önkormányzati elnöknek, aki most román nemzetiségi szószóló a parlamentben, hogy 2015-ben a Magyarországi Románok Országos Önkormányzat (MROÖ) legfontosabb intézménye, a Dokumentációs és Információs Központ (DIK) élére szabálytalanul nevezték ki Vetróné Negreu Marianát” – mondta a Narancsnak egy hazai román értelmiségi. Az intézmény 2020-ban kiírt és lebonyolított pályázata nyomán derült ki, hogy Vetróné mostani és 2015-ös kinevezése is szabálytalan volt. A gyulai központtal működő országos román önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatal ezért felhívással fordult a nemzetiségi önkormányzathoz azt kérve, hogy a 2020. végi pályázat végeredményét a törvénysértés miatt semmisítsék meg, és 2021. május 31-ig tegyék meg „a szükséges munkáltatói intézkedéseket”.

Arra egyelőre nincs válasz, hogy Vetróné Negreu Mariana 2015 és 2020 közötti – ezek szerint az intézmény élén szabálytalanul töltött – igazgatói működésének visszamenőlegesen milyen jogkövetkezménye lehet. Ad absurdum, minden azon időszakban hozott döntést megsemmisítenek – ámbár ez a már elbírált és megvalósított pályázatok miatt gyakorlatilag lehetetlen. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kérdéses időszakban Kozma György volt az MROÖ hivatalvezetője, aki 2019 októberétől a testület elnöke lett. Vagyis az országos román önkormányzat hivatalának törvényességéért az a Kozma György volt a felelős, aki ma a nemzetiségi önkormányzatot vezeti, s akinek a szavazata döntött arról egy végletekig kiélezett helyzetben, 2020 decemberében, hogy Vetróné újabb ötéves ciklusban, 2025-ig vezesse az évi 80 millió forinttal gazdálkodó DIK-et.

 
Soltész államtitkár ajándékot hoz Méhkerékre
Forrás: Az MROÖ Facebook-oldala

A karrierút

Vetróné Negreu Mariana – akinek a neve egy korábbi, a honi román nemzetiségi pénzekről írt cikkünkben már előkerült (lásd: Pénzeltérítők, Magyar Narancs, 2021. március 24.) 1989-ben települt át a romániai Nagylakról. A 2010-es évek elejétől, nem kis részben Kreszta Trajánnak köszönhetően, fontos pozíciók sorát nyerte el a hazai románság intézményi és testületi rendszerében. Az országos román önkormányzat tagjaként a pénzügyi bizottságot is vezeti, 2015-től igazgatója a DIK-nek, és a hazai románság részéről őt delegálták kurátorként a honi nemzetiségi pénzeket osztó Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-be – azaz Vetróné kezében összpontosul a honi román kisebbségi pénzek koordinációja, elosztása. Említett márciusi írásunkban (majd ennek folytatásaként a magyarnarancs.hu-n) azt tártuk fel, hogy román nemzetiségi címszó alatt egyedi döntésekkel szavaztak meg támogatásokat egy makói, egy szegedi és egy debreceni katolikus, valamint a mezőgyáni, a biharkeresztesi és a körösszakáli református templomok felújítására, továbbá a pálházai önkéntes tűzoltóegylet támogatására. Vetróné nem tett a kifogásolható döntések ellen semmit, sőt támogatta azokat. Korábbi megkeresésünkkor a felelősséget Soltész Miklósra, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárára tolta. E „gyakorlatot” sem korábban, sem cikkünk megjelenése után nem nehezményezte az országos román önkormányzat, sem a parlament román szószólója, Kreszta Traján.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.