A Republikon 18 százalékra méri Magyar Péter pártját

  • narancs.hu
  • 2024. május 3.

Belpol

A felmérés szerint egyelőre a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogás a legerősebb az ellenzéki oldalon.

Tovább erősödött Magyar Péter pártja áprilisban, a teljes népességen belül 14, a pártválasztók körében 18 százalékon áll a Tisza Párt – derült ki a Republikon Intézet április 22. és 26. között készült reprezentatív felméréséből, amit a Telex közölt.

A friss közvélemény-kutatás szerint a kegyelmi ügy és Magyar Péter berobbanása után március végén évek óta nem látott mélyponton volt a Fidesz–KDNP támogatottsága, és pár héttel később is csak hibahatáron belüli növekedést értek el: a teljes népesség körében 2 százalékponttal (27 százalék), a pártválasztóknál pedig 1 százalékponttal (35 százalék) nőtt a kormánypártok szavazótábora.

Március végén jelentette be a DK, az MSZP és a Párbeszéd, hogy közös EP-listát állítanak, és az önkormányzati választáson is együtt indulnak. Míg márciusban összesítve 17, illetve 22 százalék volt a három párt támogatottsága a teljes népesség és pártválasztók körében, április végén a közös listával 19 és 22 százalékot értek el. A Republikon elemzése szerint a három baloldali párt megállapodása után három nagyobb politikai tömb alakult ki: a kormánypártok, a baloldali összefogás és a „harmadik utas” blokk a Tisza Párt főszereplésével.

Magyar Péter pártja alig pár hét alatt a teljes népességben 3, a pártválasztók körében pedig 2 százalékponttal növelte a támogatottságát.

Jelenleg a teljes népesség 14, a pártválasztók 18 százaléka szavazna a Tisza Pártra. Bár a Republikon felmérése szerint a DK–MSZP–Párbeszéd-összefogást nem szorongatja Magyar Péter pártja, a Tisza Párt növekedési potenciálja nagyobb, mint a hárompárti szövetségnek, így nem kizárt, hogy június 9-ig felzárkózzon, és második helyre kerüljön.

Mindeközben a Momentum a teljes népesség körében 4, a pártválasztók között 5 százalékon áll, míg a Kutyapártra 5, illetve 6 százalék szavazna. Mindezek alapján még nem biztos, hogy ez a két párt eléri az EP-választáson az 5 százalékos küszöböt. A Mi Hazánk Mozgalom fej fej mellett áll a Kutyapárttal, Toroczkai Lászlóék támogatottsága 1-1 százalékponttal csökkent az elmúlt egy hónapban: jelenleg a teljes népesség 5, a pártválasztók 6 százaléka szavazna a szélsőjobboldali pártra. A Republikon felmérése szerint várhatóan nem jut EP-mandátumhoz a Jobbik-Konzervatívok és az LMP. Mindkét párt 2-2 százalékos támogatottsággal bír a teljes népesség és a pártválasztók körében is. Áprilisban nagy mértékben, 5 százalékkal csökkent a bizonytalanok aránya, már csak minden ötödik (19 százalék) választó nem tudja eldönteni, hogy kire szavazzon.

A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. április 22–26. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára. Hibahatár: +/- 3,2 százalék.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.