A Samsung-gyár miatt akciózott az ellenzék a megyei önkormányzat közmeghallgatásán

Belpol

A párbeszédes Dorosz Dávid egy multinacionális nagyvállalat fizetett ügynökeinek nevezte a Pest megyei vezetést.

Közmeghallgatást tartott pénteken a Pest Megyei Önkormányzat, az eseményen ellenzéki politikusok is megjelentek, hogy a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban kérdezzenek. „Azért kellett idejönnünk, mert Pest megyében egy fideszes fosztogatás zajlik. Egy olyan fosztogatás, egy olyan rablássorozat, amivel elrabolják a gödiek pénzét, elrabolják a gödiek nyugalmát, elrabolják a gödiek és a környéken élőknek az egészséges élethez való jogát” – mondta Dorosz Dávid, a Pest megyei 5. számú, Dunakeszi központú  országgyűlési egyéni választókerület ellenzéki képviselő-jelöltje Facebook-bejelentkezésében. 

Mint közismert, egy kormányrendelet értelmében a Gödön található Samsung SDI akkumulátor gyárának területét különleges gazdasági övezetnek minősítették, így a helyi adóbevételeket már nem a város, hanem a megyei önkormányzat kapja meg. A közelmúltban számoltunk be róla, hogy a Pest Megyei Önkormányzat pályázatokon keresztül ezen források egy részét a Fideszhez köthető civil szervezeteknek ítélte oda. Arról már a múlt héten írtunk, hogy a pénzosztás hamarosan megismétlődhet, ugyanis újabb 300 millió forint elkülönítésére tett javaslatot a megyei önkormányzat elnöke, a közgyűlés a mai napon pedig meg is szavazta az erről szóló előterjesztést. 

„Gödtől és a gödi emberektől elveszik a pénzt és ezeket fideszes haveroknak, nem létező fideszes civil szervezeteknek, kamu alapítványoknak osztogatják” – mondta Dorosz Dávid. 

„Önök kifosztják, kiszolgáltatják Gödöt és a környezetet a Samsung-gyárnak. Önök egy multinacionális nagyvállalat fizetett ügynökei. Önök a természetet, az emberek jólétét, egészségét rakják félre, azért cserébe, hogy a saját bizniszeiket, és a saját multinacionális vállalati érdekeiket szolgálják ki” – fejtette ki álláspontját a Párbeszéd politikusa a közmeghallgatáson. Felszólította az önkormányzatot, sorolja fel, mit tesz azért, hogy a gödieknek és a Göd mellett lakóknak az egészségét megóvja, a gyár miatti zajterhelést csökkentse. „Az én értelmezésemben önök nem tesznek semmit. Ez a kérdésem: mit szeretnének tenni? Nem néhány év múlva, hanem most.” Szabó István, a közgyűlés elnöke jelezte, hogy Dorosznak írásban fognak válaszolni. 

A közmeghallgatáson gödi lakosok is felszólaltak; beszámoltak a gyár által okozott panaszaikról, amelyek egyebek mellett a zajhatásról és az áthaladó forgalomról szóltak. A feltett kérdésekre az önkormányzatnak tizenöt napon belül kell válaszolnia. Értesüléseink szerint Szabó István, a közgyűlés elnöke annyit mondott, hogy csütörtökön megkezdődött a gyár és a lakóövezet közötti véderdő telepítése. (A fásítási programról Tuzson Bence országgyűlési képviselő posztolt a Facebookon. )

A pénteki ellenzéki akcióról Fehér Zsolt jobbikos önkormányzati képviselői is posztolt; azt írta, a mai az utóbbi évtized legizgalmasabb napja a megyei önkormányzatban. 

 

Az elmúlt időszakban több cikkben is foglalkoztunk a gödi Samsung-gyárral. A közelmúltban írtunk arról, hogy Tuzson Bencének a korábbi ügyvédi irodája, a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jár el a samsungos kisajátítási ügyekben. Az iroda az ellenzéki vezetésű gödi önkormányzatnak is dolgozik, azonban Balogh Csaba tájékoztatása szerint a város vezetése tervezi, hogy szerződést bont velük. 

Szintén a lapunk számolt be arról, hogy a Samsung gyár területén belül az elmúlt hetekben baleset történt; az érintett férfi egy héttel később a kórházban életét vesztette. A rendőrség ugyan nem indított büntetőeljárást, viszont a kormányhivatal munkavédelmi eljárása jelenleg is folyamatban van értesüléseink szerint. A balesetben egy 27 éves karbantartó hunyt el. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.