Egyre több a beteg a magánegészségügyben, de van még szabad kapacitás

Belpol

Várólisták nemigen alakultak ki a magánegészségügyi ellátásban, de a covid okozta túlterhelést ott is érezni. Szabad kapacitás még lenne, az állammal azonban elakadtak a tárgyalások.

A koronavírus-járvány nemcsak az állami egészségügyi ellátásra volt hatással, a magánegészségügy is megérezte a pandémiát, bár kétségkívül másképp, mint az állami szektor. „A pandémia negyedik hullámára meghatározó ellátási tényezővé vált magánszektor szereplőinek bevétele tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot; a szakértők a magánszektor fokozódó koncentrációjára, illetve egyes területeken növekvő állami térfoglalásra számítanak” – hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amit Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, az Affidea Magyarország vezérigazgatója tartott.

Megnövekedett betegforgalom a magánellátásban is

Ahogy az Leitner előadásából kiderült, a 900 milliárdos bevétel majdnem felét, 420 milliárdot a gyógyszerek nélküli készpénzkiadások teszik ki. A szolgáltatók közül azonban nem járt mindenki egyformán jól, az elektív műtétek halasztását a magánszektor is megérezte, ugyanakkor a laborszolgáltatók a járvány egyértelmű nyerteseiként jöttek ki az elmúlt másfél évből, köszönhetően elsősorban a tesztelésnek. A leginkább a Synlab növelte bevételeit, hiszen a cég nemcsak magánszolgáltatóként van jelen a magyar egészségügyi piacon, hanem közfinanszírozott ellátást is nyújt.

Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen – egyes járóbeteg-ellátásokban, például az ortopédián, szemészeten, gyermekgyógyászatban, labor- vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve a poszt-Covid-kivizsgálásokban – egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók

– mondta Leitner. Pontos adatot nem közölt arról, hogy hány százalékkal növekedett a betegellátás, hány beteg kötött ki a magánszolgáltatóknál azért, mert nem tudta kivárni, hogy sorra kerüljön az államiban, vagy, mert oda a járványhelyzet miatt nem mert menni, de mint elmondta: a szolgáltatók igen csak megérezték a plusz terhelést.

Az, hogy az állami ellátásban a járványhelyzetre való tekintettel bevezették az átlagfinanszírozást, szintén közrejátszott abban, hogy a magánszolgáltatókat választották a betegek: hiszen az államiban a finanszírozás nem ösztönözte a benne dolgozókat plusz vizsgálatok vagy beavatkozások elvégzésére (ha egyáltalán volt rá kapacitásuk a covid-betegek ellátása mellett). Ugyanebben az irányban hatott az orvosbérek emelkedése és a hálapénz kriminalizálása is. A magánszolgáltatók tehát nagyobb arányban vettek részt a lakosság egészségügyi ellátásában, mint eddig, de Leitner elmondása szerint még mindig van kihasználatlan kapacitás a magánszektorban. Például várólisták sem igen alakultak ki. Mint mondta, olyan előfordul, hogy ha egy beteg az egyik nap kér időpontot, a következő napra nem tudnak neki adni, de a várakozás mértéke meg sem közelíti az állami ellátás hosszú heteit, hónapjait.

A pandémia alatt a Primus többször próbálta felvenni a kapcsolatot a kormányzattal, felajánlva kapacitásaikat, cserébe az állami normatíváért. Ahogy azt márciusi közleményükben írták: „A hazai privát egészségügyi szolgáltatók készen állnak arra, hogy azonnal bekapcsolódjanak a közellátásba, és részt vállaljanak a koronavírus-járvány elleni küzdelemből. A pandémia soha nem látott mértékű nyomás alá helyezte az egészségügyi ellátórendszert, ez azonban a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával jelentősen enyhíthető”, majd hozzátették azt is, hogy a Primus tagjai „vállalják a közfinanszírozott betegek fogadását a NEAK-kal közösen kialakított szolgáltatási struktúrában, önköltségi árakon, profit nélkül”. Leitner György kérdésünkre most elmondta:

hiába ajánlották a segítségüket többször is az elmúlt több mint másfél évben, nincs kézzelfogható eredménye a próbálkozásaiknak.

Nincs tömeges átvándorlás

A Primus még 2020 februárjában kérte fel a Századvéget, hogy készítsen felmérést, amiből többek között kiderült az is, hogy a magánegészségügyben dolgozók nagy része (65 százalék) dolgozik egyéni vállalkozóként és mindössze 17 százalékuk alkalmazottként. Leitner elmondta, ez a szám az elmúlt másfél évben sem növekedett jelentősen; és bár az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépése után érkeztek munkavállalók a magánszektorba, nem mondhatjuk, hogy tömeges átvándorlás volt. Ráadásul sokan megtartották az állami ellátórendszerben lévő állásukat is és mindkét szektorban dolgoznak, az kevésbé jellemző, hogy valaki teljesen szakított az állami ellátással.

Kérdésünkre Leitner elmondta, hogy a kötelező oltás nem okozott különösebb problémát a magánszolgáltatóknál, a legtöbben ugyanis felvették a vakcinát és csak néhány esetben kellett azért elküldeni valakit, mert nem kérte az oltást. De az is előfordult, maga Leitner is tud olyanról, akit a kötelező oltás visszautasítása miatt kellett elküldeni: az Affidea körülbelül 800-as állományából kevesebb, mint öt embert bocsátottak el ezért.

Azt a magánszolgáltatók is üdvözölték, hogy az állami ellátásban rendezni kezdték az orvosbéreket, ez viszont kétségkívül hatással van és lesz a magánszektorra is: lépést kell tartani az állami bérek növekedésével, ami hosszabb távon a szolgáltatások áremelkedését is okozhatja. Mint Leitner megjegyezte: már így is észrevehető, hogy a néhány évvel ezelőtti 15-20 ezer forintos vizsgálati díjak mára 25-30 ezer forintra emelkedtek (leginkább a fővárosban, vidéken némileg alacsonyabb ez az összeg), ez pedig a jövőben valószínűleg még inkább nőni fog.

A Primus elnöke végezetül megjegyezte: bár az állam nagyon törekszik arra, hogy az állami és magánegészségügyet kettéválassza, és zajlanak olyan folyamatok, amelyek bizonyos ellátási területek (mesterséges megtermékenyítés, művesekezelés) államosítása felé mutatnak, ez azonban szerinte nem jó irány. Ehelyett lenne szükség arra, hogy a két szektor összefogjon és akár a covid-ellátásba, akár az állami várólisták csökkentésébe szerepet tudjanak vállalni a szabad kapacitással rendelkező magánegészségügyi szolgáltatók.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.