Egyre több a beteg a magánegészségügyben, de van még szabad kapacitás

Belpol

Várólisták nemigen alakultak ki a magánegészségügyi ellátásban, de a covid okozta túlterhelést ott is érezni. Szabad kapacitás még lenne, az állammal azonban elakadtak a tárgyalások.

A koronavírus-járvány nemcsak az állami egészségügyi ellátásra volt hatással, a magánegészségügy is megérezte a pandémiát, bár kétségkívül másképp, mint az állami szektor. „A pandémia negyedik hullámára meghatározó ellátási tényezővé vált magánszektor szereplőinek bevétele tavaly meghaladta a 900 milliárd forintot; a szakértők a magánszektor fokozódó koncentrációjára, illetve egyes területeken növekvő állami térfoglalásra számítanak” – hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amit Leitner György, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke, az Affidea Magyarország vezérigazgatója tartott.

Megnövekedett betegforgalom a magánellátásban is

Ahogy az Leitner előadásából kiderült, a 900 milliárdos bevétel majdnem felét, 420 milliárdot a gyógyszerek nélküli készpénzkiadások teszik ki. A szolgáltatók közül azonban nem járt mindenki egyformán jól, az elektív műtétek halasztását a magánszektor is megérezte, ugyanakkor a laborszolgáltatók a járvány egyértelmű nyerteseiként jöttek ki az elmúlt másfél évből, köszönhetően elsősorban a tesztelésnek. A leginkább a Synlab növelte bevételeit, hiszen a cég nemcsak magánszolgáltatóként van jelen a magyar egészségügyi piacon, hanem közfinanszírozott ellátást is nyújt.

Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen – egyes járóbeteg-ellátásokban, például az ortopédián, szemészeten, gyermekgyógyászatban, labor- vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve a poszt-Covid-kivizsgálásokban – egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók

– mondta Leitner. Pontos adatot nem közölt arról, hogy hány százalékkal növekedett a betegellátás, hány beteg kötött ki a magánszolgáltatóknál azért, mert nem tudta kivárni, hogy sorra kerüljön az államiban, vagy, mert oda a járványhelyzet miatt nem mert menni, de mint elmondta: a szolgáltatók igen csak megérezték a plusz terhelést.

Az, hogy az állami ellátásban a járványhelyzetre való tekintettel bevezették az átlagfinanszírozást, szintén közrejátszott abban, hogy a magánszolgáltatókat választották a betegek: hiszen az államiban a finanszírozás nem ösztönözte a benne dolgozókat plusz vizsgálatok vagy beavatkozások elvégzésére (ha egyáltalán volt rá kapacitásuk a covid-betegek ellátása mellett). Ugyanebben az irányban hatott az orvosbérek emelkedése és a hálapénz kriminalizálása is. A magánszolgáltatók tehát nagyobb arányban vettek részt a lakosság egészségügyi ellátásában, mint eddig, de Leitner elmondása szerint még mindig van kihasználatlan kapacitás a magánszektorban. Például várólisták sem igen alakultak ki. Mint mondta, olyan előfordul, hogy ha egy beteg az egyik nap kér időpontot, a következő napra nem tudnak neki adni, de a várakozás mértéke meg sem közelíti az állami ellátás hosszú heteit, hónapjait.

A pandémia alatt a Primus többször próbálta felvenni a kapcsolatot a kormányzattal, felajánlva kapacitásaikat, cserébe az állami normatíváért. Ahogy azt márciusi közleményükben írták: „A hazai privát egészségügyi szolgáltatók készen állnak arra, hogy azonnal bekapcsolódjanak a közellátásba, és részt vállaljanak a koronavírus-járvány elleni küzdelemből. A pandémia soha nem látott mértékű nyomás alá helyezte az egészségügyi ellátórendszert, ez azonban a privát szolgáltatók rendelkezésre álló kapacitásával jelentősen enyhíthető”, majd hozzátették azt is, hogy a Primus tagjai „vállalják a közfinanszírozott betegek fogadását a NEAK-kal közösen kialakított szolgáltatási struktúrában, önköltségi árakon, profit nélkül”. Leitner György kérdésünkre most elmondta:

hiába ajánlották a segítségüket többször is az elmúlt több mint másfél évben, nincs kézzelfogható eredménye a próbálkozásaiknak.

Nincs tömeges átvándorlás

A Primus még 2020 februárjában kérte fel a Századvéget, hogy készítsen felmérést, amiből többek között kiderült az is, hogy a magánegészségügyben dolgozók nagy része (65 százalék) dolgozik egyéni vállalkozóként és mindössze 17 százalékuk alkalmazottként. Leitner elmondta, ez a szám az elmúlt másfél évben sem növekedett jelentősen; és bár az egészségügyi szolgálati jogviszony életbe lépése után érkeztek munkavállalók a magánszektorba, nem mondhatjuk, hogy tömeges átvándorlás volt. Ráadásul sokan megtartották az állami ellátórendszerben lévő állásukat is és mindkét szektorban dolgoznak, az kevésbé jellemző, hogy valaki teljesen szakított az állami ellátással.

Kérdésünkre Leitner elmondta, hogy a kötelező oltás nem okozott különösebb problémát a magánszolgáltatóknál, a legtöbben ugyanis felvették a vakcinát és csak néhány esetben kellett azért elküldeni valakit, mert nem kérte az oltást. De az is előfordult, maga Leitner is tud olyanról, akit a kötelező oltás visszautasítása miatt kellett elküldeni: az Affidea körülbelül 800-as állományából kevesebb, mint öt embert bocsátottak el ezért.

Azt a magánszolgáltatók is üdvözölték, hogy az állami ellátásban rendezni kezdték az orvosbéreket, ez viszont kétségkívül hatással van és lesz a magánszektorra is: lépést kell tartani az állami bérek növekedésével, ami hosszabb távon a szolgáltatások áremelkedését is okozhatja. Mint Leitner megjegyezte: már így is észrevehető, hogy a néhány évvel ezelőtti 15-20 ezer forintos vizsgálati díjak mára 25-30 ezer forintra emelkedtek (leginkább a fővárosban, vidéken némileg alacsonyabb ez az összeg), ez pedig a jövőben valószínűleg még inkább nőni fog.

A Primus elnöke végezetül megjegyezte: bár az állam nagyon törekszik arra, hogy az állami és magánegészségügyet kettéválassza, és zajlanak olyan folyamatok, amelyek bizonyos ellátási területek (mesterséges megtermékenyítés, művesekezelés) államosítása felé mutatnak, ez azonban szerinte nem jó irány. Ehelyett lenne szükség arra, hogy a két szektor összefogjon és akár a covid-ellátásba, akár az állami várólisták csökkentésébe szerepet tudjanak vállalni a szabad kapacitással rendelkező magánegészségügyi szolgáltatók.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.