Óriási költséget jelent az állam számára, hogy egészségügyileg meglehetősen rossz állapotban van a 30 és 64 év közöttiek hazai korosztálya, méghozzá olyannyira, hogy egyszerűen anyagilag is jobban megérné a jól működő egészségügy - írja a Népszava.
A nemrég elkészült kutatás , amelyet Joó Tamás egészségügyi közgazdász, Vitrai József népegészségügyi szakértő és Kollányi Zsófia szociológus készített, azt vizsgálja, mekkora munkaidő veszteséget okoz az egészségromlás Magyarországon.
Eredményei kszerint az úgynevezett betegségteher – vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben, miközben az évben ugyanebben az évben a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés a gazdaságban konkrét veszteségként jelentkezik, ezért is
fontos lenne a kormányzati döntéshozókkal megértetni, mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer.
A kutatás adatai szerint 2019-ben
- a 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde;
- ugyanebben a korcsoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt.
- A legtöbb embernek mozgásszervi és a mentális egészség problémák miatt romlott a termelékenysége.
