A Policy Solutions szeptember közepén-második felében, 1000 fő megkérdezésével végzett kutatása részben a pandémia hosszú távon is megmutatkozó hatásainak, részben a kormány válságkezelésének felmérésére irányult. Az erről szóló tanulmány szerint a koronavírus-járvány csúcspontja, a harmadik hullám után másfél évvel még mindig a járványoktól félünk a legjobban, igaz, ezzel együtt minden harmadik magyar veszélytelennek tartja a koronavírust. Bő harmaduk szerint a háborúk jelentik a legnagyobb globális veszélyt, és úgy tűnik, minél közelebbi és megfoghatóbb a fenyegetés, annál jobban vesszük számításba. A globális felmelegedés például csak az emberek harmada szerint elsődleges probléma.
A hosszú-Covid tünetei leginkább a 30 év felettieket érintik, az ismétlőoltásokat a budapestiek és az idősebbek veszik fel nagyobb arányban. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy csak a válaszadók 6%-a tudta megmondani, nagyságrendileg hány áldozata volt a járványnak. Kiderült, hogy a home office a diplomások kiváltsága: a munkavállalók kétharmada dolgozott otthonról a korlátozások alatt, most azonban csak 10% azok aránya, akik bejárnak és otthon is maradnak, és mindössze 3% dolgozik kizárólag az otthonából. A magyarok gyenge közepesre értékelték a kormány víruskezelését, a jelenlegi válság kezelésére az ellenzékiek kettest, a kormánypártiak négyes adtak.
Globális mumusok
Ha az a kérdés, hogy mi aggasztja az embereket leginkább a jövővel kapcsolatban, jelentősen csökkent a világjárványok megnevezésének aránya a harmadik Covid-hullám után másfél, az orosz-ukrán háború kitörése után fél évvel: 2021 tavaszán még 59%, 2022 őszén már csak 47% említette ezt a veszélyt. A válaszadók 16%-a a járványokat, 13%-a a háborúkat, 11%-a a klímaválságot tette első helyre. Mivel a társadalom jóval szolidárisabb az ukrán menedékkérőkkel, mint a muzulmánokkal szemben, a globális migráció kérdése a lista negyedik helyéről a nyolcadik helyére csúszott vissza (2021-ben 30% említette, 2022-ben már csak 25%), erre a Fidesz-kampányok hangsúlyeltolódása is hatással lehet. Az ellenzékiek körében a fideszesekhez képest 4 százalékponttal többen aggódnak kifejezetten a klímaválság miatt, és míg a kormánypárti válaszadók listájának negyedik helyén a globális migráció áll, az ellenzékieknél ez csak a kilencedik. Természetesen az autoriter rendszerek térnyerésétől is az ellenzékiek tartanak jobban (32%, míg a fideszesek 21%).
Nem meglepetés, hogy a járvány szelidülése után a magyarok kevésbé érzik veszélyesnek a koronavírust. 2021 márciusában 3% mondta, hogy egyáltalán nem veszélyes, ez most már 6%. Korábban 42% tartotta nagyon annak, most már csak 24%. Ugyanakkor a leginkább a Fidesz-támogatók között van ebben egyetértés (71% szerint veszélyes, 29% szerint nem veszélyes a vírus), ennél megosztottabbak az ellenzékiek (62% vs. 37%) és a Mi Hazánk támogatói (56% vs. 41%). De a megítélésben nem a politikai beállítódás, hanem a személyes érintettség játszik nagyobb szerepet: kevesebben (28%) tartották veszélytelennek a vírus azok, akiknek távoli ismerőse esett át súlyos koronavíruson, még kevesebben (16%), akiknek közeli ismerőse vagy családtagja került kórházba vagy halt meg a betegségben.
Meglepő volt az emberek tájékozatlansága a járvány áldozatainak számát illetően: a válaszadók felének fogalma sem volt, ötödük jelentősen alulbecsülte, és csak 6%-uk tudta pontosan, hogy 45-50 ezer halottja volt a Covidnak.
Bőrünkre ment
Talán nem is gondolnánk, de önbevallásos alapon a válaszadók 53%-a állítja, hogy nem esett át a Covidon, a magyarok 38%-a egyszer, 8%-a kétszer, és mindössze 1%, hogy több mint kétszer. A hazai patikákban kiemelkedően drágák voltak a Covid-tesztek; erről árulkodik, hogy a szegényebbek kisebb arányban számoltak be megbetegedésről, valószínűleg azért, mert nem engedhették meg maguknak a teszteket. Az idősebbek és a nehéz anyagi helyzetben lévők ismerősi körében több volt a súlyos lefolyású megbetegedések aránya.
A Policy Solutions részletesen kutatta a Covid hosszú és rövid lefolyásának adottságait is. A poszt-Covid-szindróma tüneteiről nagyobb arányban számoltak be a 30 év felettiek, a kisvárosiak vagy falusiak és az aluliskolázottak. A leginkább meglepő eredmény, hogy azok, akik a betegség előtt már oltva voltak a COVID-19 ellen, nagyobb valószínűséggel számoltak be mind poszt-COVID-ra, mind long-COVID-re utaló tünetekről. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy az oltás nem működik; abból is fakadhat, hogy a veszélyeztetettek hamarabb kapták meg az oltást, vagy hogy alapvetően az immunhiányos egyének kapták meg a betegséget az oltás után is, és emiatt a a poszt-COVID és long-COVID tüneteknek is jobban ki voltak téve.
A nők 39 százaléka, míg a férfiak 35 százaléka támogatja azt, hogy a járvány vége után is legyen kötelező influenzaszezonban is a maszkviselés az üzletekben, bevásárlóközpontokban. A leginkább az idősebb, 60 év feletti korosztály támogatja ezt, ennek a csoportnak pontosan a fele nyilatkozott úgy, hogy kötelező maradhatna a maszkviselés ezeken a helyeken influenzaszezonban, míg a 40-59 évesek csak 36 százaléka, a 18-39 éveseknek pedig csak a szűk harmada (29 százaléka) gondolkodott hasonlóan.
Mi motivált az oltásra?
A kutatásból kiderül, hogy a magyarok 69%-a igen (6% a negyediket is), 31%-a nem vette fel az oltást. Az okok azonban számosak. A megkérdezettek
- 34% az gészség megőrzése, a védettség megszerzése miatt,
- 9% a korlátozások, édettségi igazolvány megszerzése miatt,
- 13% munka miatt,
- 11% a társadalmi nyomás hatására.
A nem oltottak 23% a mellékhatásoktól való félelem miatt nem kérte a tűt, 12% a kísérleti jellegűnek tartotta a vakcinát, és mindössze 3% nem kérte alapbetegség miatt.
Jövögetünk kifelé
Mindenki emlékszik még a lelkes fogadalmakra és a kétségbeesésre is 2020 tavaszán, az első hullám idején. A pandémia a kutatás szerint valóban átalakította az életünket, de az emberi kapcsolataink nem, vagy csak alig váltak szorosabbá 2022 tavasza és ősze között. Lassan, de javul a mentális egészségünk. A megkérdezettekre legnagyobb arányban az egészségtudatos életmód felértékelődése volt jellemző (41%), ugyanakkor az otthon eltöltött idő is értékesebbé vált sokak számára (32%), illetve a szociális szorongások (18%) és a lelki nehézségek (16%) is meghatározta az emberek közel ötödének helyzetét. Egy kicsit jobban kimozdulunk már: 8%-kal csökkent azok aránya, akik inkább otthon maradnak, ha szabadidejük van. A szociális szorongók aránya 9 százalékponttal, míg a feldolgozatlan lelki nehézségekkel küszködők aránya 12 százalékponttal csökkent 2021 szeptemberéhez képest.
Nem meglepetés, hogy a Budapesten vagy egyéb városban élőket egészségesebb táplálkozásra és sportra motiválta a járványhelyezt, míg a községekben élő lakosok csupán 8%-a számolt be hasonlóról. Jobban kimozdulnak a fővárosiak szórakozás céljából: míg tavaly a budapesti lakosok 62 százaléka válaszolta, hogy több időt szeretne otthonában tölteni, 2022 őszére ez az arány 37 százalékra csökkent.
A megkérdezettek 9%-a vett fel olyan káros szokást, amiről nem tudott leszokni a karantén után sem: 30%-uk túlevésről, nassolásról, 22%-uk dohányzásról, 9%-uk pedig tévé-, internet- vagy játékfüggőségről számolt be.
Az otthonról végzett munka lehetősége mindössze a dolgozók 34%-ának adatott meg, nekik a 3%-uk dolgozik jelenleg is csak így. A munkavállalók ötöde (21%) a karanténidőszak után visszatért a munkahelyi munkavégzéshez. A 8 általánossal rendelkezők bő négyötödének nem volt home office lehetősége. Az összes megkérdezett mindössze negyede preferálta az otthoni munkavégzést.
Nem volt elég jó a CecíliaTV
A Policy Solutions az Orbán-kormány egészségügyi válságkezeléséről is kikérte az emberek figyelmét. Kiderült, hogy a 47 ezer Covid-halotton nem szépített az idő, a válaszadók az iskolai osztályozáshoz hasonló skálán 3,1-re értékelte a döntéshozók teljesítményét a vírussal kapcsolatban – ez 0,1 pontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A Fidesz ebbéli tevékenysége még a fideszesek körében sem jó egy négyesre, az egyesült ellenzéki tömb szerint kettes, a Mi Hazánk-szimpatizánsok szerint gyenge hármas.
Megkérdezték az embereket a jelenlegi, kettős gazdasági válság kezeléséről is. Ebből kiderült, hogy a koronavírus nyomán kialakult gazdasági válság kezelését 2,9-es osztályzatra értékelte a lakosság, ez azt jelenti, hogy a gazdasági válságkezelést a társadalom így valamivel rosszabbnak ítéli meg, mint az egészségügyit, ami a Policy Solutions előző két COVID-kutatásával teljes összhangban van. Az energiaválságra válaszul hozott intézkedések megítélése hasonló: a fideszesek körében gyenge 4-es (3,8), az ellenzékiek szerint gyenge 2-es (2,2), a teljes társadalom körében ugyancsak 2,9.
