Gyenge hármasra vizsgázott a kormány válságkezelésből a magyarok szerint

Belpol

Az idősek, a vidékiek és az alacsony iskolázottságúak körében gyakoribb volt a hosszú-Covid, és még mindig jobban félünk a járványoktól, mint a háború lehetőségétől. A Policy Solutions idén szeptemberben újra megszondáztatta a lakosságot.

A Policy Solutions szeptember közepén-második felében, 1000 fő megkérdezésével végzett kutatása részben a pandémia hosszú távon is megmutatkozó hatásainak, részben a kormány válságkezelésének felmérésére irányult. Az erről szóló tanulmány szerint a koronavírus-járvány csúcspontja, a harmadik hullám után másfél évvel még mindig a járványoktól félünk a legjobban, igaz, ezzel együtt minden harmadik magyar veszélytelennek tartja a koronavírust. Bő harmaduk szerint a háborúk jelentik a legnagyobb globális veszélyt, és úgy tűnik, minél közelebbi és megfoghatóbb a fenyegetés, annál jobban vesszük számításba. A globális felmelegedés például csak az emberek harmada szerint elsődleges probléma.

A hosszú-Covid tünetei leginkább a 30 év felettieket érintik, az ismétlőoltásokat a budapestiek és az idősebbek veszik fel nagyobb arányban. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy csak a válaszadók 6%-a tudta megmondani, nagyságrendileg hány áldozata volt a járványnak. Kiderült, hogy a home office a diplomások kiváltsága: a munkavállalók kétharmada dolgozott otthonról a korlátozások alatt, most azonban csak 10% azok aránya, akik bejárnak és otthon is maradnak, és mindössze 3% dolgozik kizárólag az otthonából. A magyarok gyenge közepesre értékelték a kormány víruskezelését, a jelenlegi válság kezelésére az ellenzékiek kettest, a kormánypártiak négyes adtak.

Globális mumusok

Ha az a kérdés, hogy mi aggasztja az embereket leginkább a jövővel kapcsolatban, jelentősen csökkent a világjárványok megnevezésének aránya a harmadik Covid-hullám után másfél, az orosz-ukrán háború kitörése után fél évvel: 2021 tavaszán még 59%, 2022 őszén már csak 47% említette ezt a veszélyt. A válaszadók 16%-a a járványokat, 13%-a a háborúkat, 11%-a a klímaválságot tette első helyre. Mivel a társadalom jóval szolidárisabb az ukrán menedékkérőkkel, mint a muzulmánokkal szemben, a globális migráció kérdése a lista negyedik helyéről a nyolcadik helyére csúszott vissza (2021-ben 30% említette, 2022-ben már csak 25%), erre a Fidesz-kampányok hangsúlyeltolódása is hatással lehet. Az ellenzékiek körében a fideszesekhez képest 4 százalékponttal többen aggódnak kifejezetten a klímaválság miatt, és míg a kormánypárti válaszadók listájának negyedik helyén a globális migráció áll, az ellenzékieknél ez csak a kilencedik. Természetesen az autoriter rendszerek térnyerésétől is az ellenzékiek tartanak jobban (32%, míg a fideszesek 21%).

 
 
Forrás: Policy Solutions 

Nem meglepetés, hogy a járvány szelidülése után a magyarok kevésbé érzik veszélyesnek a koronavírust. 2021 márciusában 3% mondta, hogy egyáltalán nem veszélyes, ez most már 6%. Korábban 42% tartotta nagyon annak, most már csak 24%. Ugyanakkor a leginkább a Fidesz-támogatók között van ebben egyetértés (71% szerint veszélyes, 29% szerint nem veszélyes a vírus), ennél megosztottabbak az ellenzékiek (62% vs. 37%) és a Mi Hazánk támogatói (56% vs. 41%). De a megítélésben nem a politikai beállítódás, hanem a személyes érintettség játszik nagyobb szerepet: kevesebben (28%) tartották veszélytelennek a vírus azok, akiknek távoli ismerőse esett át súlyos koronavíruson, még kevesebben (16%), akiknek közeli ismerőse vagy családtagja került kórházba vagy halt meg a betegségben.

 
 
Forrás: Policy Solutions

 

Meglepő volt az emberek tájékozatlansága a járvány áldozatainak számát illetően: a válaszadók felének fogalma sem volt, ötödük jelentősen alulbecsülte, és csak 6%-uk tudta pontosan, hogy 45-50 ezer halottja volt a Covidnak.

Bőrünkre ment

Talán nem is gondolnánk, de önbevallásos alapon a válaszadók 53%-a állítja, hogy nem esett át a Covidon, a magyarok 38%-a egyszer, 8%-a kétszer, és mindössze 1%, hogy több mint kétszer. A hazai patikákban kiemelkedően drágák voltak a Covid-tesztek; erről árulkodik, hogy a szegényebbek kisebb arányban számoltak be megbetegedésről, valószínűleg azért, mert nem engedhették meg maguknak a teszteket. Az idősebbek és a nehéz anyagi helyzetben lévők ismerősi körében több volt a súlyos lefolyású megbetegedések aránya.

A Policy Solutions részletesen kutatta a Covid hosszú és rövid lefolyásának adottságait is. A poszt-Covid-szindróma tüneteiről nagyobb arányban számoltak be a 30 év felettiek, a kisvárosiak vagy falusiak és az aluliskolázottak. A leginkább meglepő eredmény, hogy azok, akik a betegség előtt már oltva voltak a COVID-19 ellen, nagyobb valószínűséggel számoltak be mind poszt-COVID-ra, mind long-COVID-re utaló tünetekről. Ez nem feltétlenül jelenti, hogy az oltás nem működik; abból is fakadhat, hogy a veszélyeztetettek hamarabb kapták meg az oltást, vagy hogy alapvetően az immunhiányos egyének kapták meg a betegséget az oltás után is, és emiatt a a poszt-COVID és long-COVID tüneteknek is jobban ki voltak téve.

 
Forrás: Policy Solutions

 
Forrás: Policy Solutions

A nők 39 százaléka, míg a férfiak 35 százaléka támogatja azt, hogy a járvány vége után is legyen kötelező influenzaszezonban is a maszkviselés az üzletekben, bevásárlóközpontokban. A leginkább az idősebb, 60 év feletti korosztály támogatja ezt, ennek a csoportnak pontosan a fele nyilatkozott úgy, hogy kötelező maradhatna a maszkviselés ezeken a helyeken influenzaszezonban, míg a 40-59 évesek csak 36 százaléka, a 18-39 éveseknek pedig csak a szűk harmada (29 százaléka) gondolkodott hasonlóan.

Mi motivált az oltásra?

A kutatásból kiderül, hogy a magyarok 69%-a igen (6% a negyediket is), 31%-a nem vette fel az oltást. Az okok azonban számosak. A megkérdezettek

  • 34% az gészség megőrzése, a védettség megszerzése miatt,
  • 9% a korlátozások, édettségi igazolvány megszerzése miatt,
  • 13% munka miatt,
  • 11% a társadalmi nyomás hatására.

A nem oltottak 23% a mellékhatásoktól való félelem miatt nem kérte a tűt, 12% a kísérleti jellegűnek tartotta a vakcinát, és mindössze 3% nem kérte alapbetegség miatt.

 
Forrás: Policy Solutions

 
Forrás: Policy Solutions

Jövögetünk kifelé

Mindenki emlékszik még a lelkes fogadalmakra és a kétségbeesésre is 2020 tavaszán, az első hullám idején. A pandémia a kutatás szerint valóban átalakította az életünket, de az emberi kapcsolataink nem, vagy csak alig váltak szorosabbá 2022 tavasza és ősze között. Lassan, de javul a mentális egészségünk. A megkérdezettekre legnagyobb arányban az egészségtudatos életmód felértékelődése volt jellemző (41%), ugyanakkor az otthon eltöltött idő is értékesebbé vált sokak számára (32%), illetve a szociális szorongások (18%) és a lelki nehézségek (16%) is meghatározta az emberek közel ötödének helyzetét. Egy kicsit jobban kimozdulunk már: 8%-kal csökkent azok aránya, akik inkább otthon maradnak, ha szabadidejük van. A szociális szorongók aránya 9 százalékponttal, míg a feldolgozatlan lelki nehézségekkel küszködők aránya 12 százalékponttal csökkent 2021 szeptemberéhez képest.

Nem meglepetés, hogy a Budapesten vagy egyéb városban élőket egészségesebb táplálkozásra és sportra motiválta a járványhelyezt, míg a községekben élő lakosok csupán 8%-a számolt be hasonlóról. Jobban kimozdulnak a fővárosiak szórakozás céljából: míg tavaly a budapesti lakosok 62 százaléka válaszolta, hogy több időt szeretne otthonában tölteni, 2022 őszére ez az arány 37 százalékra csökkent.

A megkérdezettek 9%-a vett fel olyan káros szokást, amiről nem tudott leszokni a karantén után sem: 30%-uk túlevésről, nassolásról, 22%-uk dohányzásról, 9%-uk pedig tévé-, internet- vagy játékfüggőségről számolt be.

Az otthonról végzett munka lehetősége mindössze a dolgozók 34%-ának adatott meg, nekik a 3%-uk dolgozik jelenleg is csak így. A munkavállalók ötöde (21%) a karanténidőszak után visszatért a munkahelyi munkavégzéshez. A 8 általánossal rendelkezők bő négyötödének nem volt home office lehetősége. Az összes megkérdezett mindössze negyede preferálta az otthoni munkavégzést.

 
Forrás: Policy Solutions

Nem volt elég jó a CecíliaTV

A Policy Solutions az Orbán-kormány egészségügyi válságkezeléséről is kikérte az emberek figyelmét. Kiderült, hogy a 47 ezer Covid-halotton nem szépített az idő, a válaszadók az iskolai osztályozáshoz hasonló  skálán 3,1-re értékelte a döntéshozók teljesítményét a vírussal kapcsolatban – ez 0,1 pontos csökkenést jelent 2021-hez képest. A Fidesz ebbéli tevékenysége még a fideszesek körében sem jó egy négyesre, az egyesült ellenzéki tömb szerint kettes, a Mi Hazánk-szimpatizánsok szerint gyenge hármas.

 
Forrás: Policy Solutions

Megkérdezték az embereket a jelenlegi, kettős gazdasági válság kezeléséről is. Ebből kiderült, hogy a koronavírus nyomán kialakult gazdasági válság kezelését 2,9-es osztályzatra értékelte a lakosság, ez azt jelenti, hogy a gazdasági válságkezelést a társadalom így valamivel rosszabbnak ítéli meg, mint az egészségügyit, ami a Policy Solutions előző két COVID-kutatásával teljes összhangban van. Az energiaválságra válaszul hozott intézkedések megítélése hasonló: a fideszesek körében gyenge 4-es (3,8), az ellenzékiek szerint gyenge 2-es (2,2), a teljes társadalom körében ugyancsak 2,9.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.

Kovács Gergő: „Igyekszünk, hogy a jelöltállítással kevésbé kavarjunk be, de ettől mi még elindulunk”

A Kutyapárt társelnöke egy éve vezeti a főváros egyik elit budai kerületét, közben rendszeresen részt vesz a Fővárosi Közgyűlés néha szürreális keretek közt zajló munkájában. Erről, no meg a Kutyapárt önálló indulásáról, a fővárosi költségvetés nehéz megszületéséről, és persze a Pride tapasztalatairól is beszélgettünk.