A strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus szakszervezetek a sztrájkjog ellehetetlenítése miatt

  • narancs.hu
  • 2022. szeptember 14.

Belpol

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozott a panaszukkal, így kénytelenek továbblépni.

 Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus szakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.

A levélben hozzáteszik, hogy a kormány úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A mostani polgári engedetlenségi akciójukba a kormány hajszolta bele a pedagógusokat - írják.

A Helsinki Bizottság honlapján megjelent közleményben kifejtik, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért, ám ezt a kormány eleinte a tárgyalások halogatásával, majd a sztrájkszabályok megváltoztatásával akadályozta.

A közlemény kiemeli, hogy a kormány egyoldalúan és erőfölényével visszaélve úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból.

"Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó (jelen esetben a kormány) és a társadalom, az nem sztrájk. A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas"

- hangsúlyozzák.

Épp ezért a PSZ és a PDSZ Alkotmánybírósághoz fordult, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat. Mivel ezzel a szakszervezetek kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak.

"A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat" - hangsúlyozza a Helsinki Bizottság, hozzátéve, hogy a strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e. 

A Helsinki Bizottság arról is ír, hogy a tankerületek most sorra azzal fenyegetik a pedagógusokat, hogy ha részt vesznek a múlt héten elindult polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat. Ám a jogsértő helyzetet valójában nem a tiltakozó tanárok idézték elő, hanem maga a kormány. Ugyanis ha legálisan semmilyen formában nem lehetséges érdeket érvényesíteni a munkavállalónak, akkor már csak a polgári engedetlenség marad nekik. 

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk