A szabadságharc kezdete – Magyarország kikerül a deficiteljárás hatálya alól

  • - rpd -
  • 2013.05.29 19:06

Belpol

Az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott ajánlása szerint Magyarország kikerülhet a 2004 óta zajló túlzottdeficit-eljárás alól. A végleges döntést az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin hozza meg, ez utóbbi azonban csak formalitás. Mekkora győzelem ez valójában?

Kilenc év után először a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás (excessive deficit procedure – EDP) megszüntetését javasolja az Ecofinnak az Európai Bizottság (EB). Ez kétségtelenül komoly politikai győzelem az Orbán-kormány számára, amely tavaly tavasszal még arról igyekezett meggyőzni az EB illetékes biztosait, hogy vonják vissza a korábban példa nélküli, Magyarország számára előirányzott kohéziós hozzájárulás jelentős részének (500 millió euró) felfüggesztését.

Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy miközben kommunikációjában rendre az unióval szemben folytatott „szabadságharcot” erőltette, valójában példás magatartással rakta rendbe költségvetési ügyeit.

Varga és Giró-Szász bejelenti

Varga és Giró-Szász bejelenti

Fotó: MTI – Soós Lajos

Ez év eleji összefoglaló írásunkban még mi is azt valószínűsítettük, hogy az Európai Bizottság érvényben tartja az eljárást. Előrejelzésünket arra alapoztuk, hogy az eljárás sorsa részben mindig politikai kérdés. Az EDP-t a bizottság akkor kezdeményezi egy tagállammal szemben, ha az tartósan nem tesz eleget az 1997-ben elfogadott stabilitási és növekedési paktum követelményeinek, és tartósan 3 százalék feletti költségvetési hiányt produkál. Az eljárás hatálya alól pedig azzal lehet kikerülni, ha az adott ország mind az eggyel korábbi, mind az aktuális évben képes 3 százalék alatt tartani a deficitet – továbbá meg tudja győzni az EB-t arról, hogy ezt a következő költségvetési évben is garantálni tudja. Előbbi tételeket az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) ellenőrzi; ez a része a döntésnek tehát színtiszta matematika. A politikai faktor mindig a következő évi prognózissal kapcsolatban merül fel. Itt ugyanis az EB többnyire azt mérlegeli, hogy mennyire fenntartható az adott ország által vázolt költségvetési pálya. Ennek megítélése viszont többnyire valóban politikai kérdés.

Politikai kérdés volt akkor is, amikor tavaly az Európai Bizottság Magyarország esetében a kohéziós források felfüggesztésére tett javaslatot. Soha korábban nem merült fel, hogy a hiánycél nem tartása miatt konkrét büntetést szabjanak ki egy tagállamra. Ez jól mutatja, hogy az eljárásnak elsősorban adminisztratív és politikai jelentősége van – emiatt büntetés, konkrét veszteség eddig egyetlen tagállamot sem sújtott. De a prognózis – amint arra már idézett cikkünkben utaltunk – hasonlóképpen politikai kérdés volt akkor is, amikor az EB 2011-ben Lengyelország esetében szemet hunyt afölött, hogy a büdzséhiányra vonatkozó előrejelzés picivel 3 százalék fölé kúszott. Az illetékes biztosok ugyanis úgy ítélték meg, hogy a nyugdíjreform középtávon garanciát jelent a hiány stabilizálására.

Inkább nem épít

A magyar kabinet valóban példás fegyelmet mutatott az elmúlt egy évben. Tavaly tavasszal – a büntetés belengetése után – a Széll Kálmán terv 2.0 keretén belül adott évre vonatkozóan bő 150 milliárdos, a mostani évre vetítve 600 milliárdos megszorításról rendelkezett. Ősszel ezt követte előbb a tranzakciós adó bevezetése, néhány hétre rá pedig annak megduplázása, és ekkor jelentette be Matolcsy György néhai nemzetgazdasági miniszter a bankadó szintentartását is. Ez így együttesen újabb 600 milliárdos nagyságrendű kiigazítást jelentett. A kabinet számára már akkor optimizmusra adott okot, hogy az EB novemberi jelentése azt valószínűsítette, hogy 2013-ban is sikerül tartani a mágikus 3 százalékos hiánycélt.

A márciusban Matolcsy helyére kinevezett Varga Mihály eleinte bízott benne, hogy nem kell újabb kiigazításról rendelkezni, de a kormányfő végül 100 milliárdos nagyságrendű megtakarítást rendelt az új nemzetgazdasági minisztertől. Varga állam- és közigazgatási szerveket érintő zárolásokról és a nagyberuházások – köztük az új ferencvárosi stadion – átütemezéséről rendelkezett. Vészforgatókönyvként felmerült újabb szektoradók ötlete is. Feltehetően ez az ígéretcsomag győzte meg végleg a brüsszeli biztosokat. Erre utalt a nemzetgazdasági miniszter is, aki hétfőn úgy nyilatkozott, hogy Olli Rehn szerint a zárolások és a nagy volumenű építkezések elhalasztása már elég megtakarítást eredményez majd a hiány tartásához.

Kardozhat megint

Az EB ma Magyarország mellett Olaszország, Lettország, Litvánia és Románia esetében tett ajánlást az EDP felfüggesztésére. A kedvező döntésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a most lezárult felülvizsgálatok során több olyan ország sem tudta tartani a vállalt célt, amely eddig nem tartozott az eljárás hatálya alá. Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Lengyelország, Szlovénia és Portugália szokatlan mód türelmi időt kapott, hogy az elvárt limit alá szorítsa az előrejelzéseket. Egyedül Málta – amellyel szemben épp tavaly év végén függesztették fel az eljárást – nem kapott türelmet: velük szemben, úgy fest, újra megindítják az EDP-t. Összességében: míg eddig 20 volt, most már csak 16 ország lesz az EDP hatálya alatt a 27 uniós ország közül – ha valami, ez a szám jól demonstrálja az eljárás mint kényszerítő eszköz hatékonyságát.

Az eljárás felfüggesztése eredményeként Magyarország felszabadul a költségvetési pálya menetrendszerű, negyedévente esedékes, szigorú ellenőrzése alól, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a kormány minden következmény nélkül azonnal költekezésbe kezdhetne. Ha ugyanis a következő, fél év múlva esedékes felülvizsgálat során az EB szakértői csapata azt találja, hogy hirtelen költekezésbe kezdett a kormány, azonnal visszasorolhat bennünket az EDP hatálya alá. Más kérdés, hogy annak gazdasági, illetve pénzügyi értelemben éppúgy nem lenne jelentős következménye, mint ahogy a mostani „felszabadulásnak” sincs – ez a döntés legalábbis várhatóan sem a forint-euró árfolyamban, sem az államadósság finanszírozásában nem jár érdemi előnyökkel. Ha azonban a kormány az év második felében mégis vad választási költekezésbe kezd, majd emiatt visszakerül az eljárás hatálya alá, akár újraizzíthatja az eddig folytatott retorikai szabadságharcot. Ez pedig kellő politikai muníciót is szolgáltathat a kormánynak a választási finis előtt.

Neked ajánljuk

Ne zavarjanak, lázadok

  • SzSz

A címbeli Frank a másfél órás játékidő alatt háromszor lép színpadra, valójában énekelni azonban csak egyszer halljuk – már ez is jelzi, hogy ez nem egy szennyhullámot tematizáló punkmozi.

Halál a tengeralattjárón

  • Bacsadi Zsófia

Tobias Lindholm rendhagyó krimije minden, ami az épp aranykorát élő true crime és skandináv noir nem. A nézők nem bírják megunni a gyilkosok tragikus gyerekkorát, aberrált szexuális szokásait és sötét karizmáját, a dilettáns pszichologizálást és persze a véres részleteket.

Kérem a következőt!

  • Nagy István

Ha valaki a ’w’, a ’h’ és az ’o’ betűket látja közvetlenül egymás mellé írva, az mostanság valószínűleg sokkal hamarabb asszociál az Egészségügyi Világszervezetre (WHO), mint a hatvanas–hetvenes évek egyik legjelentősebb zenekarára, a mai napig is létező The Who-ra. Monolitikus lemezük, a Who’s Next nemrég volt 50 éves, ami jó indok egy kis visszatekintésre. A Who mifelénk soha nem lett igazán kultikus együttes, ezért nem csak az album, a zenekar történetét is érdemes feleleveníteni.

Titkok, tengelicék

  • Dékei Kriszta

A Pannonhalmi Főapátság kiállítása nem pusztán egy kortárs kiállítás, hiszen olyan dolgokra/tárgyakra és a bencés közösség által használt terekre is rápillanthatunk, amelyekre eddig a kívülállóknak nem volt lehetőségük.

Kaptafa

  • Kiss Annamária

Nem könnyű feladat egy lakásfelújítás: épp egy fél vagy negyedkész házban járunk, ahol még minden munkaterület. Jól indul az előadás: a házigazda Alice (Ónodi Eszter) és barátnője, Magrete (Pelsőczy Réka) közös belépője az utóbbi idők egyik legsikerültebbje.

Pillanatnyi hatás

  • Rádai Andrea

A legtöbbször annyi történik, hogy egy vagy több ember áthalad valamilyen módon, valamilyen jelmezben a színpadon. Peter Brooktól tudjuk, hogy ez már elég a színházhoz, de most sokat hörögnek és táncolnak is a színészek a 33 álomban, néha meg fojtogatják és kibelezik egymást. Minden Bodó Viktor-produkcióban vannak agyeldobós jelenetek, de a rendező most mintha kifejezetten az úgynevezett „cool fun” esztétikának szentelte volna az egész előadást, ami tényleg elejétől a végéig téboly, agyrém, lázálom és káosz, és akkor még finom voltam.

Síkság

Magas labda, ha egy műsor, pláne egy podcast vagy YouTube-csatorna a világ idegesítő dolgaira reflektál. Nagyon hamar kiderül ugyanis, hogy minden idegesítő. És maga a műsor is villámgyorsan idegesítővé válik. A Márkó és Barna Síkideg az „új Index” legnépszerűbb, immár a harmadik évadot taposó audiovizuális produkciója a havi podcast-sikerlistákon általában a csúcs közelében tanyázik.

Egy banánköztársaság bukása

  • Ács Pál

Banánköztársaság – ezt a szót jobbára csak átvitt értelemben használjuk az eltorzult gazdasági-társadalmi berendezkedésű, nagyhatalmi érdekek hálójában vergődő országocskákra, alig gondolva azokra a kicsiny közép-amerikai államokra, amelyek tényleg szinte kizárólag a banánexportjukból tartják fenn magukat.

Ölniük kell

A szakértők szerint majdnem minden megyében tartanak illegális kutyaviadalokat, hiába lehet az ilyen szadista cselekményért akár három év börtönbüntetést is kiszabni. A bűnözők egy lépéssel a hatóságok előtt járnak.

Melyik út megyen itt Budára?

  • A szerk.

A magyar film újra régi fényében ragyog! Sőt, jobb mint valaha, veri a világot. Csak az nem teljesen eldöntött még, hogy ez a Vajna-korszak elmúltának köszönhető, vagy annak az egyelőre ismeretlen zseninek, aki leforgatta a Borkorcsolyát, ezt a gyönyörű, a magyar valóságot teljes mélységben és oly híven ábrázoló, mégis vidám és legyőzhetetlenül optimista, ráadásul alig 22 másodperces remekművet.

Készpénz és ígéret

  • A szerk.

„Ellenzéket is váltottunk. Leváltottuk a szocialista párton belül azokat, akik nem akartak változást, akik féltek az elszámoltatástól. Leváltottuk azokat, akik bizonytalankodtak, leváltottuk azokat, akik bármilyen szélsőséges magatartást hirdettek, akik üzleteltek a hatalommal, akiket meg lehetett venni, akiket meg lehetett zsarolni, meg lehetett fenyegetni” – mondta Márki-Zay Péter vasárnap esti győzelmi beszédében a budapesti Anker közben a lelkes publikum előtt.