„Nemcsak a koronavírus-járvány miatt volt jeles év 2020. A magyar nemzet ebben az évben emlékezett meg a sorsfordító trianoni békeszerződés 100. évfordulójáról. Ekkor lett 10 éve, hogy kétharmados többséggel kormányra került a Fidesz, és megkezdte a közjogi rendszer önmagára szabását, egy egyre autokratikusabb, a nyilvánosság kontrolljára épülő rendszer kialakítását. Ez volt az az év is, amikor a bevándorlók mellett a kormány már teljes figyelmével olyan »őshonos« kisebbségi csoportok ellen fordult, mint a romák és az LMBTQ-közösség, és kézzelfogható közelségbe kerültek az őket diszkrimináló és jogaikat korlátozó intézkedések” – olvasható a Political Capital Minél jobbra, minél jobban – A magyar (szélső)jobb 100 évvel Trianon után című tanulmányában, ami a hazai szélsőjobboldal helyzetének alakulását elemzi.
A kutatóintézet utoljára 2017-ben készített hasonló jelentést, megállapítása szerint mára világossá vált, hogy a folyamatok nem elválaszthatók a kormány tevékenységétől. Most azt vizsgálták meg interjúalanyok bevonásával, hogy a jelenből kiindulva mire számíthatunk a jövőben megosztó, kirekesztő és gyűlöletkeltő nézetek terjedésével kapcsolatban.
Szimbiózis
A tanulmány szerint a szélsőjobboldali szcénában a kép 2018-ra „tisztult le”, amikor a Jobbikból kiválva létrejött a Mi Hazánk, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból pedig a Légió Hungária. Mindkét szervezet visszatérést jelentette a „gyökerekhez” mind témákat, üzeneteket, taktikát és politikai stílust tekintve. A Fidesz és a szélsőjobboldali szereplők között szimbiotikus a kapcsolat; előbbi átveszi a szélsőséges témákat, utóbbi pedig hajtóerőként tekint magára, amely „megfelelő irányba tereli a kormánypártot és a közbeszédet”.
Mivel a radikális szereplők szerint ők sikeresen befolyásolják a közbeszédet és a kormányzás irányát, összességében nagyon pozitívan értékelik a kormány politikáját, legfeljebb néhány területen várnának el még keményebb lépéseket
– olvasható a tanulmányban.
Ellenségek a muszlimok, liberálisok, melegek
A szélsőjobboldali fogalmi keretek kitágultak; az etnikai származás („magyar vagyok”) helyett egyre inkább a kultúra és identitás („keresztény-európai vagyok”), illetve a rassz („fehér vagyok”) kérdése került a szésőjobboldali gondolkodás középpontjába. A kutatás készítői által meginterjúvolt szervezetek vezetői elutasítják az egyenlőséget, többségük a demokráciát is, és ambivalens a viszonyuk az emberi jogokhoz és a szabadsághoz. A bevándorlás és az LMBTQ/gender téma a legfenyegetőbb a számukra, de a cigányellenesség és a zsidó összeesküvés tematika sem kopott ki.
„A szélsőjobboldal nemzetközi trendjével összhangban Magyarországon is az ún. »Nagy Felcserélődés« elmélete áll az érvrendszer középpontjában. E szerint jól szervezett külső ellenségek (pl. muszlim bevándorlók) és belső ellenségek (pl. liberálisok, melegek) fenyegetik a hagyományos értékek talaján álló fehér, európai fajt és civilizációt” – szögezi le a tanulmány.
Az erőszak alkalmazását csak önvédelem esetén tartják elfogadhatónak, amit viszont tágan értelmeznek. „Kivételes esetben” elfogadhatónak tartják a törvények megszegését. Alacsonynak tekinhető a szélsőjobboldali erőszak kockázata, az erőszakküszöb labilis. A bevándorlást és az LMBTQ-témát tartják a legakutabb problémának, ezért ezekben a legnagyobb az erőszakpotenciál;
van, aki a menekültekre és a bevándorlókra is lövetne, akár a határon, akár a tengeren.
Az interjúalanyok többsége szkeptikus a koronavírus-járvány komolyságával kapcsolatban; eltúzott reakciókról, pánikkeltésről beszéltek, az intézkedéseket túl szigorúnak tartják. Elterjedtek összeesküvés-elméletek is; többen a vírus szervezettségében, mesterségességében hisznek, amivel az egyéni szabadság tartós korlátozását, az elnyomás erősödését akarják elérni.
Orbán kettős beszéde
A kutatás szerint a korábban még csak a szélsőjobboldalon virágzó Trianonnal kapcsolatos toposzok „átszivárogtak” a kormányzati kánonba; a békediktátum egy „világ-összeesküvés” eredménye, amellyel „belső ellenségek” kollaboráltak.
Az antiszemita húrokat pengető szabadkőműves aknamunka narratívája is korábban csak a szélsőjobboldalon volt jelen, ma már a kormányoldalon is feltűnik.
A baloldal nemzetből való kiközösítése a mindennapi kormányzati retorika része. Orbán Viktor kommunikációját is Trianon vonatkozásában kettős beszéd jellemezte; a kerek évforduló alkalmából tartott ünnepi beszédében majdnem az összes szélsőséges narratívát beépítette aktuálpolitikai keretben, a „Nyugatot” tette felelőssé és „budapesti összeesküvést” emlegetett. Megnyulvánulásai iránytűként szolgálnak a fideszes politikusok és a kormánypropaganda számára. „Ezt mind a kormány és a párt prominenseinek (elsősorban Semjén Zsoltnak és Kövér Lászlónak) az évforduló körüli megnyilvánulásai, mind a kormányzati irányítású sajtó cikkeinek vizsgált hangvétele megerősíti” – emeli ki a tanulmány.
Az ideológiailag minden korábbinál jobban átitatott új Nemzeti Alaptanterv (NAT) is jelzi, hogy a kormány nem kizárólag a politikai döntéshozás, hanem a mindennapok szintjén is elejét kívánja venni a „meddő vitáknak”, helyette a „tekintélytisztelet által vezérelt, engedelmes állampolgárokat kíván az iskolákból kiengedni”. Ugyanakkor a kritikus gondolkodásra egyre kisebb arányban felkészített fiatalok nem biztos, hogy a kormányzati utasításnak fognak feltétel nélkül engedelmeskedni, idővel a szélsőséges mozgalmak felé gravitálhatnak. A tanulmány legfontosabb megállapításai az új NAT-tal szemben, hogy nem reagál az oktatás XXI. századi kihívásaira, nem enged teret az oktatásban a kritikai szemléletnek, valamint központosító és ideológiavezérelt.
Erőszak-lavina
„A Fidesz által kiépített autoriter rendszer természetéből fakadóan a harcra, a szembenállásra épül, konszolidációja nem várható. Bár a Fidesz eddig is folyamatos kampány- és harci üzemmódban működött, a 2022-es kampány az eddigieknél is durvábbnak ígérkezik:
a kormánypárt feltehetően tovább kívánja növelni a megosztottságot, és nem látszik, hogy lenne terve egy esetleges gyűlölet- és erőszaklavina megfékezésére.
A társadalmi béke helyreállítása minden szereplőtől (a kormányzattól, a pártoktól, a független és félfüggetlen szereplőkig) cselekvést igényelne” – zárul a tanulmány összefoglalója, aminek készítői „az aktív elköteleződésre és tudatos szerepvállalásra fogékony” szereplők számára konkrét javaslatokat tesznek. A teljes tanulmány itt érhető el.
(Címlapképünkön: Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselőjelöltje hatvani lakossági fórumán 2019. május 22-én. MTI/Komka Péter)
