Éles kritika a kilépő képviselőtől: „Nem tudom megmondani, hogy mi az LMP”

Belpol

Meszerics Tamás vitát várt volna a párt irányvonaláról.

E heti nyomtatott lapszámunkban interjút közlünk Meszerics Tamás európai parlamenti képviselővel, aki október 22-én jelentette be, hogy kilép az LMP-ből.

Megkérdeztük, miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést, mit gondol az LMP korábbi vezetői ellen folytatott etikai eljárásokról, a párt „jobboldali fordulatáról” vagy arról, hogy a Fidesz beépült az ellenzékbe. Rövid ízelítő következik.

Magyar Narancs: Az országgyűlési választások után sokan az LMP-t hibáztatták a Fidesz újabb parlamenti kétharmadáért. Ha még néhány budapesti körzetben visszalépnek, megakadályozható lett volna a Fidesz alkotmányozó többsége.

Meszerics Tamás: Itt abban hibázott a pártvezetés, hogy nem vitte kongresszus elé az együttműködés kérdését, nem zajlott erről politikai vita. Pedig körülbelül az előző év októberétől különösebb politikai bölcsesség nélkül is látni lehetett, hogy az utolsó két hét vagy akár egy hónap a visszalépésekről fog szólni.

MN: Mi volt az oka annak, hogy nem került kongresszus elé a kérdés?

MT: Nagyon megosztott volt a vezetés, nagyjából fele-fele arányban. Ősszel még páran támogatták volna a kongresszusi vitát, de végül nem derült ki, mi lett volna a párttagok vagy a kongresszus véleménye a visszalépésekről.

MN: Tehát nem azzal volt problémája, hogy milyen döntés született, hanem hogy milyen döntés nem született?

MT: Igen, politikai vitát vártam volna a párt általános irányvonaláról. Merre megy, mit akar, mik a középtávú céljai.

MN: Ebben káosz van, az biztos. Schiffer András a „neoliberális” Szabó Szabolcs befogadása miatt távozott, aztán Szabó Szabolcs is kilépett a frakcióból. Mi most az LMP?

MT: Amíg politikai viták nem zajlanak, addig az utolsó beszélő fej megnyilatkozása tűnik a párt aktuális álláspontjának. Ez nem jó. Nem tudom megmondani, hogy mi az LMP, mert nem volt olyan fórum, ahol ez kiderülhetett volna. A kilépésben az is szerepet játszik, hogy nem nagyon találtam már szövetségeseket ahhoz, hogy ilyen vitákat generáljak.

MN: Érdekes, hogy a vitát hiányolja. Korábban éppen azt lehetett hallani az LMP-ről, hogy a bázisdemokrácia, a sok vita miatt nehéz vezetni a pártot.

MT: A jelenlegi szabályozás mellett szinte semmi beleszólása nincs egy egyszerű párttagnak abba, mi kerül a kongresszus napirendjére. Ez nem feltétlenül szándékos jogcsökkentés, egy csomó alapszabálybeli ügyetlenség is benne van. Sok minden másba persze beleszólhatnak a párttagok, de ez szükségszerű. A 2010 utáni Magyarországon politikai karriert, jövedelmet, egzisztenciát csak a potenciális párttagok nagyon kis részének tudsz ajánlani. Vidéken pont az ellenkezője történik: kockáztatja az egzisztenciáját az, aki ellenzéki párthoz csatlakozik. Az egyetlen nyereség a beleszólás. Ha nem lehet beleszólni abba, ki vezesse a pártot, mi legyen az irányvonala, akkor miért lépne be bárki?

Teczár Szilárd teljes interjúját az ezúttal kivételesen szerdán megjelenő Magyar Narancsban olvashatják. A lapra itt lehet előfizetni.

Magyar Narancs – Archívum részletes

A Magyar Narancs 44. lapszámának tartalmából.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.