Decemberben a Tisza Párt megelőzte a Fidesz-KDNP-t a Republikon Intézet kutatás szerint.
A Tisza támogatottsága a teljes népességben 27 százalék, míg a kormánypártoké 25 százalék, a különbség tehát 2 százalékpont Magyar Péter pártja javára.
Az előző hónapban még a Fidesz-KDNP vezetett két százalékponttal, de támogatottsága visszaesett 1 százalékponttal, míg a Tisza 3 pontot erősödött, így fordult a kocka. A pártválasztók körében három százalékponttal vezet a Tisza, 35 százalék a támogatottsága a Fidesz-KDNP 32 százalékával szemben. Ha a választási részvételre is szűrünk, most először nem a Fidesz-KDNP szavazók a legaktívabbak, így a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza előnye még jelentősebb, 6 százalékpont.
A Tisza 37, a Fidesz-KDNP 31 százalékos támogatottsággal bír a biztos szavazó pártválasztók körében.
Bár az adatfelvétel a Menczer-Magyar találkozás idején és közvetlenül utána zajlott, nem tulajdoníthatjuk a kormánypártok gyengülését ennek az egy ügynek. Bármi is volt a kiváltó ok, a visszaesés számottevő, a pártválasztók körében 4, a biztos szavazók körében 6 százalékponttal csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. A kutatás szerint a harmadik legerősebb párt a Mi Hazánk, amit a DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) követ. A többi párt, így a Momentum, MSZP, Jobbik és az LMP nem jutna be a parlamentbe.
Bár a Fidesz-KDNP második helyre szorulása jelentős esemény, a 2026-os választás messze van, sok még a kérdőjel, jegyzi meg a kuatóintézet. Az egyik ilyen a választási rendszer. Ismerjük az eddigi módosítási terveket, köztük Budapest súlyának csökkentését, de könnyen lehet, hogy ezzel nincs vége a módosításoknak. Nem lenne előzmény nélküli, ha a kormánypártok megváltoztatnák az általuk írt választási törvényt, akár röviddel a választások előtt, amint ahhoz alkalmazkodik az ellenzék, hiszen idén és 2014-ben is megtették, a budapesti választási rendszer módosításával.
Szintén fontos kérdés, hogy Magyar Péterék fenn tudják-e tartani a választók érdeklődését a választásokig hátralevő közel másfél évig, és a Fidesz-KDNP képes-e a korábban méltán híres mobilizációs bravúrjára a választások előtti hónapokban. A harmadik kérdés, hogy folytatódik-e a Tisza szárnyalása, és eljut-e arra a pontra, hogy akár koalíciós partner nélkül is tudjon nyerni és kormányozni. Ehhez azonban nemcsak erős listás szereplés, hanem számos egyéniképviselő-jelölt győzelme is kell, akik sok esetben jól felépített, ismert kormánypárti és más ellenzéki egyéniképviselő-jelöltekkel fognak harcba szállni ismeretlenként.
A Republikon Intézet kutatása már a sokadik, amelyik jelentős Tisza-előnyt mutat.
