Újratervezés címmel szervezett online konferenciát a Republikon Intézet, amelynek legfőbb érdekessége az volt, hogy ezúttal egy fideszes képviselő is leült beszélni ellenzéki politikusokkal. Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke Cseh Katalinnal a Momentum EP-képviselőjével, Dorosz Dávid, a Párbeszéd főpolgármester-helyettesével és a DK-s Varju Lászlóval, a parlament költségvetési bizottságának elnökével vitázott. A téma első sorban az volt, mennyire segítik a kormány intézkedései a koronavírus-járvány okozta válságból való kilábalást.
Bánki Erik szerint a kormány jól és gyorsan reagált a járványra. A munkahelyteremtő programoknak, a kedvezményes hiteleknek, valamint a családokat és vállalkozásokat is támogató 2021-es költségvetésnek köszönhetően Magyarország gyorsan ki fog lábalni a válságból: 2020-ban sem számít arra, hogy csökkenne a GDP, jövőre pedig 4 százalékos növekedést prognosztizál. Bánki azt is sietett hozzátenni, hogy míg a 2008-as világgazdasági válság egy legyengült Magyarországot talált el, addig 2010 óta folyamatosan nőtt a magyar gazdaság, a költségvetés pedig stabil.
| ||
Varju László szerint viszont a kormány maga sincs tisztában azzal, mi történik az országban. Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter teljesen mást mond az ország várható teljesítményéről: Matolcsy növekedésre Varga viszont visszaesésre számít. Ráadásul hiába figyelmeztetett már tavaly egy közelgő válságra Matolcsy és Varga is, a kormány nem kezdett el felkészülni, és most váratlanul érte őket a sokk.
Pedig Varju szerint az elmúlt 10 évben a globális konjunktúra miatt szerencséje volt a kormánynak, lett volna miből félretenni, ehelyett viszont év végén rendre szétosztogatták a tartalékokat "a haveroknak". Varju arra számít, komoly veszteségekre kell számítani a járvány nyomában érkező válság során, és erről egyedül a kormány tehet, mert megkésett és is rossz intézkedésekkel próbálja kezelni a helyzetet. Szerinte ennek burkolt beismerése, hogy ismét deviza-állampapírokat bocsátottak ki több milliárd euró értékben az állam.
Cseh Katalin azt emelte ki, hogy a válság elsősorban az alacsony társadalmi státuszú embereket érintette, illetve az ő helyzetüket tovább súlyosbítja, hogy gyenge a szociális háló Magyarországon. Az álláskeresési járadék mindössze három hónapig jár, és még semmi nem látszik a kormány munkahelyteremtési ígéreteiből, pedig már majdnem félmillióan vesztették el állásukat idén. Dorosz Dávid szerint azonnali és közvetlen segítségre lenne szükségük az embereknek, lehetőleg alapjövedelem formájában. Ennek költségeit pedig azoknak az oligarcháknak kellene állniuk, akik az elmúlt 10 évben állami megrendelésekből jutottak vagyonhoz. A főpolgármester-helyettes szerint alapvetően hibás a kormány hozzáállása, hogy új munkahelyek teremtését ígéri ahelyett, hogy a már létező álláshelyeket próbálná megmenteni.
| ||
Mivel a kormány a munkaalapú társadalomban hisz, ezért nem tervezik az álláskeresési járadék 3 hónapos időintervallumának meghosszabbítását, fogalmazott Bánki. „Magánszektorban, állami szektorban, közmunkában, de mindenkinek lesz állása.” Azt is hozzátette, hogy 2019-re 800 ezer új munkahelyet teremtett a kormány, majdnem megvalósult a teljes foglalkoztatottság. „Egyszer már megcsináltuk, most is meg fogjuk.” Varju azon felvetésére már nem reagált Bánki, hogy bruttó 160 ezer forintért elmenni katonának, vagy 80 ezer forintért közmunkára nem jelent valódi alternatívát. Mert a kormány még csak ezeket tudta felajánlani a munka nélkül maradtaknak.
Tovább súlyosbítja a válságot, hogy a családi pótlék alacsony és hosszú évek óta nem emelkedett, mondta Cseh. Fel is idézte, hogy a napokban Komlón járt és azt tapasztalta, hogy számtalan olyan család van a településen, ahol éheznek a gyerekek. Bánki Erik a családi pótlékot érintő felvetésre annyival reagált, hogy egész Európában Magyarország költi a legtöbbet családtámogatásra, a GDP 4 százalékát. Ez azonban nagyrészt a családi adókedvezményt jelenti, amivel a jobb módú családok járnak jól. Bánki sietett hozzátenni, hogy az étkeztetés önkormányzati hatáskör, így az esetleg éhező gyerekről sem a kormány feladata gondoskodni. Cseh ekkor emlékeztette Bánkit, hogy Komlónak bizony fideszes polgármestere van (aki a veszélyhelyzetet kihasználva egymaga fogadta el a település költségvetését és vette el az önkormányzati képviselők fizetését). Bánki gyorsan korrigált, mondván
előfordulhat, hogy a családok hibája, hogy éheznek a gyerekeik, hisz lehet nem is tudják, hogy az önkormányzathoz lehet segítségért fordulni.
Dorosz szerint „a válság mutatja meg, hogy egy politikai erő mit gondol valójában a világról”. A Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz köthető cégek milliárdos támogatást kapnak, bármiféle garancia nélkül. Mészáros szállodái ugyanis komoly állami pénzeket kapott fejlesztésre, miközben dolgozóinak felét elbocsátotta. De jut pénz a kínai hátterű Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésére (itt szintén érdekelt Mészáros), a paksi atomerőmű építésére vagy a vadászati világkiállításra. Ugyanakkor a bérből élőknek és az állásukat elvesztő embereknek nem ad támogatást a kormány, az önkormányzatoktól pedig komoly forrásokat von el a jövő évi költségvetés. Dorosz szerint a kormány tudatosan vérezteti ki az önkormányzatokat, bosszúból azért, mert az ellenzék jelentős pozíciókat tudott szerezni a tavalyi választásokon.
| ||
A „haveroknak szánt milliárdok” emlegetése csupán politikai vádaskodás Bánki szerint, és felhívta az ellenzéki politikusok figyelmét, hogy ha valahol törvénytelenséget tapasztalnak, forduljanak a hatóságokhoz. Dorosz erre megjegyezte, hogy aligha lehet ma Magyarországon független ügyészségről beszélni mikor Polt Péter rendszeresen a miniszterelnökkel néz meccset, de ezt a megjegyzést elengedte füle mellett Bánki. Azt viszont kiemelete a Fidesz politikusa, hogy igenis támogatni kell a turizmust, mert ez a járvány által egyik leginkább sújtott ágazat.
„450 ezren dolgoznak a turizmusban, ők nem mind Mészáros Lőrincnek dolgoznak”, fogalmazott.
Azt is hozzátette, hogy minden fejlesztési támogatásnak feltétele a munkahelyteremtés.
Ami pedig a 2021-es költségvetés múlt héten benyújtott tervezetét illeti, nagyon sok a bizonytalanság Varju László szerint. A kormánypárti képviselők részt sem vettek a költségvetési bizottság keddi ülésén, mondta a bizottság elnöke. „A 2019-es zárszámadást még nem ismerjük. A 2020-as terveket teljesen szétzilálta a járvány. Így kellene dönteni a 2021-es számokról”, fogalmazott a Demokratikus Koalíció képviselője. Varju azt is elmondta, hogy a 2021-es költségvetés teljesen átláthatatlan, mert abban összevontak sorokat, így azokat nem lehet összehasonlítani a korábbi évek adataival. Az igaz, hogy 2021-ben több kiadással számol a kormány mint idén, de a többletjuttatások nem bér- és nyugdíjemelésre vagy a legtöbb embert foglalkoztató kis- és középvállalkozások megsegítésére mennek, fogalmazott Varju.
| ||
Bánki viszont hosszan sorolta, mi mindenre költ többet a kormány jövőre. Megkezdődik a 13. havi nyugdíj visszavezetése, az egészségügyi dolgozók 18, a rendvédelmi dolgozók 20 százalékos béremeléssel számolhatnak (Bánki szerint az egészségügyi dolgozók bére az elmúlt 10 évben háromszorosára nőtt). 3000 milliárd jut fejlesztésekre, a 10 ezer milliárd forintos gazdaságvédelmi csomag pedig a legnagyobb ilyen jellegű program Európában a kormánypárti politikus szerint. Ez pedig megalapozza azt, hogy idén nem lesz visszaesés, és jövőre is 4 százalékkal bővülhet a gazdaság.
Az orvos végzettségű Cseh Katalin örömét fejezte ki az egészségügyi dolgozók béremelésével kapcsolatban, de szerinte ennél jelentősebb segítségre van szükség. Szerinte a rezidensek órabére jelenleg 900 forint, ami a 18 százalékos emelés után is csak 1062 forint lesz.
„Én 2014-ben joghurtkóstoltatással 1200 forintos órabért kaptam” tette hozzá a Momentum politikusa.
